A konzorciumot vezető Lab-Nyúl Kft. ügyvezető igazgatója, Kustos Károly elmondása szerint a cél, hogy keresztezéssel tegyék versenyképessé a Magyarországon őshonos fajokat. Az itthon őshonos bronzpulykát például hibridpulykával keresztezték, ennek köszönhetően nőtt az értékes húsrészek aránya és a testtömeg is.
Boldogabb csirke, ellenállóbb hal
A projektben résztvevő Szent István Egyetem docense, Kovács-Weber Mária elmondta: a hazai tyúkfajtákat a versenyképesség növelése mellett génmegőrzés céljából is keresztezik. A részeredmények alapján az így létrejövő állatok húsa jobb minőségű, mint a „hagyományos” csirkéé. Emellett lendületet kapott az egyetlen magyar őshonos nyúlfajta, a magyar óriás tenyésztése is.
A halfajok kapcsán ellenállási gondokba ütköztek a projekt során. Szilágyi Gábor, a V-95 Kft. szaktanácsadója elmondta, hogy a süllők nehezen viselik az intenzív tartást, emiatt nem lehet egész évben biztosítani a folyamatos ellátást. A fajhoz rendkívül közelálló kősüllő azonban ellenállóbb, így a két faj keresztezése mellett jelenleg egy új tartási módszer fejlesztésén is dolgoznak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
