Lázba hozta az ősszel az Európai Bizottság (EB) tudományos főtanácsadója, Eric Lambin az uniós zöld- és az állattartó szervezeteket, amikor egy interjúban elárulta, támogatná a vöröshús-fogyasztó országok megadóztatását.
Az európai gazdák legerősebb ernyőszervezete, a Copa-Cogeca Marhahús Munkacsoportjának alelnöke, Jacek Zarzecki válaszul négy pontba foglalta, miért ellenzi a húsadót.
1. Az alapvető fogyasztási cikkekre kivetett adók nem túl eredményesek. A hús alapvető élelmiszer, adott húsfajta helyettesítője kizárólag egy másik húsfajta. A súlyos megadóztatás megakadályozná, hogy a megélhetésért küzdő rétegek a kiegyensúlyozott étrend ezen tápláló összetevőjéhez hozzájussanak. A húskészítményeket kiváltó növényi alapú imitátumoknak is előnyös lesz, ez „zsírosabb” árrést kínál egy maroknyi vállalat számára.
2. A hústermékekre kivetett adó ellehetetlenítené az állattartást Európában. Ez tovább súlyosbítaná a vidéki elvándorlást és a generációváltást.
3. A húsadó ahhoz vezetne, hogy termelésünket harmadik országokba helyeznénk át. Így hogyan biztosíthatjuk, hogy szabványainkat más tagállamok betartsák és ellenőrzési rendszereinket tiszteletben tartsák?
4. Egy ilyen adó ellentétes az uniós szerződések szellemével. Az adózásra vonatkozó jogkörök a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak. A Közös Agrárpolitika célja az élelmiszerellátás biztosítása, valamint annak garantálása, hogy az élelmiszerek elfogadható áron jussanak el a fogyasztókhoz. Amikor a Termőföldtől az asztalig (Termelőtől a fogyasztóig) stratégiai javaslatok további áremelkedéshez fognak vezetni, további drágulást okozna a húskészítményre kivetett adó.
Ellehetetleníti az állattartást
Az elmúlt években egyre gyakrabban felvetődő európai húsadó ötlete vörös posztó a gazdasági válságban egyre rosszabbul álló gazdáknak, akik már újabb adóterhek nélkül is az utcára vonultak Európa-szerte, Németországtól, Románián át Lengyelországig.
Pedig a bizottsághoz kapcsolódó más szakembertől úgy értesültünk, hogy az adott tagországokban sem vetnék ki minden gazdára ezt a csaknem 15 százalékos adót. Csak azon – nem hobbi-, hanem nyereségérdekelt – agrárvállalkozásokra vonatkozik majd, amelyek nem a megfelelő körülmények között tartják az állatokat. A pluszadó kivetésével próbálják őket rászorítani, hogy megfeleljenek az állatjóléti előírásoknak. A gazdaságuk mérete alapján hobbi (haszon)állattartónak minősülőknek viszont nem kell majd a különadót megfizetni.
A húsadó kivetésének mérlegeléséhez, úgy tudjuk, a hatóság olyan szempontokat is figyelembe venne, mint például, hogy mennyi a saját, a bérelt terület, mekkora az állateltartó képessége, illetve 5 éves intervallum alatt milyen fejlettséget akar a vállalkozás elérni és milyen fajtákkal. A felfutó időszakban ugyanis más a feltételrendszer, mint beállt állománynál. Az alapján, hogy az adott területnek mekkora az állateltartó képessége. Ha mindezek alapján az állatjóléti szabályokat, például az állatsűrűségben, az eltartóképességben, nem tartja be a vállalkozó, akkor jön a húsadó. Akkor is, ha a gazdaságban feketén tartanak be nem jelentett állatokat, amelyeket feketén értékesítenek, vagy éppen fordítva, a támogatásért valójában meg sem lévő „papír teheneket”, „papír bikákat”, “papír kocákat” tartanak nyilván.
A kengurura, a struccra is
Úgy tudjuk, a húsadó a sertés, a szarvasmarha, a juh, a kecske és a bivaly mellett minden olyan haszonállat tartására is vonatkozna, aminek van kötelező egyedi azonosítója és nemcsak a kereskedelmi forgalomba, hanem a vendéglátásba, a Horeca-szektorba is bekerülhet. Így akár az aligátor, a kenguru, a strucc is. A baromfi, a víziszárnyas állítólag éppen azért nem került bele, mert nincs egyedi azonosítója.
Az elképzelések szerint a húsadót akár már jövőre, de legkésőbb 2030-ig vezetnék be. A részletek is csak a majd megjelenő uniós jogszabályban válnak egyértelművé. De, ami késik, nem múlik, mert az EU területén még nagyon sanyarú körülmények között is tartanak haszonállatokat, amit meg kell szüntetni. Addig persze az érintettek csak találgatnak, és a saját szempontjaikat hangsúlyozzák.
A magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara például közleményben tudatta, hogy – az Európai Állattenyésztés Hangja csoporthoz, valamint a Copa-Cogeca-hoz hasonlóan – elítél minden olyan kezdeményezést, ami tudományosan meg nem alapozott ötletek alapján, hatástanulmányok nélkül negatívan érintené az európai, s így a magyar állattenyésztőket.
Majd meglátjuk
Az élelmiszergazdaságban tevékenykedő érdekképviseleti vezetők lapunk érdeklődésre egyelőre nem akartak állást foglalni a leendő húsadóval kapcsolatban. Egyikük informálisan úgy kommentálta az ötletet, hogy ez is a Green Deal-csomaghoz köthető, ami kemény feltételeket próbál szabni a mezőgazdaságnak. Németországtól Románián át Lengyelországig, a január eleji európai termelői demonstrációsorozat szerinte már megmutatta minderről a gazdák véleményét. Az agráriumban dolgozó összes megkérdezett ellenérzését és kétségeit fogalmazta meg a húsadóval kapcsolatban.
Az egyik nagyvállalat döntéshozója már azt is nehezen tudná elképzelni, hogy „egy élelmiszer-félét kipécézzenek és azt külön megadóztassák”. A 15 százalékos új adó, azaz ekkora árnövekedés tovább csökkentené a legszegényebb rétegek a fogyasztását. „Visszavinne abba a régi világba, amelyben a húsevés a gazdagok kiváltsága, ami politikailag nehezen kezelhető” – előlegezte meg a neve elhallgatását kérő menedzser. Miközben a tervezett húsadónak szerinte a fenntarthatóságra csak minimális lenne a hatása. Arra utal, hogy a zöldszervezetek leginkább a kérődzőeket, a szarvasmarhatartást támadják a metán kibocsátása miatt. A kérődző haszonállatok metánkibocsátása csökkentésére azonban már előrehaladottak a takarmányozási kísérletek. Ez alapján is kár lenne a vöröshús-termelés visszaszorítására új környezetvédelmi különadót bevezetni. Annál is inkább, mert ehhez az ökológiai lábnyom számítására sincs még egyeztetett uniós eljárás, hogy mit hogyan, és hová kell számítani.
Olyannal is beszéltünk, aki mosolyogva legyintett a húsadó ötletére. „Angliában, Hollandiában, Németországban időről időre felmerül, hogy a húsadót be kell vezetni, de a politikai döntéshozók láthatóan megriadnak annak szociális következményeitől” – magyarázza, miért nem lesz ebből semmi. Nemcsak azért, mert a szegény választói tömegeket viselné meg a legjobban a húsadó okozta drágulás. Hanem azért is, mert – nyugaton állatvédelmi, etikai, itthon a megélhetési nehézségek miatt – Európában enélkül is csökken az egy főre jutó húsfogyasztás.
Itthon az elmúlt két év alatt jóval több, mint 10 százalékkal zuhant a hazai húsértékesítés.
“Köszönjük, befejeztük”
“Már az is felháborító, hogy a húsadó egyáltalán szóba kerül az uniós szabályozásnál” – mutat rá Pekár István Nógrád vármegyei bivalytartó.
Egyre kilátástalanabbnak tartja a gazdálkodók helyzetét, amióta, mint mondja, „nem tudsz mit tenni, már a városi zöldek határozzák meg az agráriumot (korlátozzák a termelését)”. Ezzel arra utal, hogy a 27 EU-tagállamban a német Cem Özdemirrel kezdve egyre több a zöld mezőgazdasági miniszter. Érthetetlennek tartja, miért a vöröshúsokat akarják különadóval sújtani, amikor a húsmarha, a bivaly egész életében a legelőn legel. Nem fogyaszt ismeretlen eredetű tápot, nem kap vakcinákat, antibiotikumot, mint a baromfi, a brojlercsirke.
Úgy számol, egy 15 százalékos új adóval veszteségessé válna az állattartás, hiszen már a jelenlegi költségekkel is alig nyereséges.
Ha pedig a fenntarthatósági megfeleléshez újabb adatszolgáltatásokat, akár ökológiai lábnyom-bevallást is kellene tenni, annak aligha tudnának megfelelni. A gazda szerint már most is túl van bürokratizálva az állattartás, esetenként alig teljesíthető a kötelező adatszolgáltatás, nehéz megfelelni a nyilvántartási rendszer előírásainak. Nem csoda, ha a helyszíni ellenőrzéseken a hatóság gyakran talál kisebb-nagyobb hibát, javítanivalót. Erre már csak legyint a gazda: „ha valamibe belekötnek, mondjuk ki végre: köszönjük, befejeztük”.
Betiltják a műhúst?
Olaszország betiltotta a szintetikus húsok gyártását és a forgalmazást. Ezt hazánk is követendő példának tartja – mondta Nagy István agrárminiszter, aki a napokban egyeztetett Ettore Prandinivel, a Coldiretti olasz termelői szervezet elnökével. A műhús szabályozásának megvitatása Magyarország uniós elnökségének napirendjén is szerepel. A miniszter szerint ugyanis meg kell becsülni a normalitást és a gazdák munkáját.
Csökkenő forgalomban növekedett a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX-index. 
