Rengeteg pofont kellett elszenvednie a hazai alapkezelőknek az elmúlt években, és ezeket nem a válságtól kapták leginkább. A Portfolió Öngondoskodás konferenciájának kerekasztalához meghívott alapkezelők szerint a magánnyugdíjpénztári "reform" mindnyájuk számára nagy érvvágást jelentett, noha ez látványos elbocsátásokkal nem járt együtt, az alapokból kiáramlott vagyon akkora méretű, amit lehetetlen pótolni.
Haldokló szakma ez
|
| Hamecz István. Fotó: MABISZ |
Hamecz István szerint is "fájt" a nyugdíjpénztárak kiesése, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója elmondta, bár elbocsátási hullám a vagyonvesztés miatt nem volt - a szektorban eleve kevesen dolgoznak, másrészt egy bizonyos szint felett a vagyonkezeléshez ugyanannyi ember kell, legyen szó 100 millió vagy akár milliárd forintról -, de a fizetéseket 2008 óta nem emelték és sokáig nem is fogják. Erre utalva Hamecz azt mondta "az alapkezelés haldokló szakma ma Magyarországon", bár a beszélgetés végén minden meghívott alapkezelő úgy nyilatkozott, hogy jelenlegi állását nem cserélné el
Slágertermékek sztárok nélkül
Kocsis Bálint, az Aegon Alapkezelő operációs vezérigazgatója reményét fejezte ki, hogy a szektornak nem kell több sokkot elszenvednie, mint megemlékezett róla, a magánnyugdíjpénztári vagyon átirányítása után a végtörlesztés is fájt az alapkezelőknek, valamint a gazdaságpolitikai bizonytalanság miatt az év elején rengeteg magyar megtakarítás folyt át külföldi bankokhoz.
Ami azért is érzékeny veszteség, mert az intézményi ügyfelek után a hazai befalap-kezelők egyértelműen a lakossági, főleg a magas megtakarítási szinttel rendelkező privát banki ügyfelek felé fordultak.
Ezt a piacot az elmúlt években igen erős trendek jellemezték, mindig megvoltak a slágertermékek, így a kötvényalapok után a pénzpiaci majd ingatlanalapok, a válság kitörése óta pedig az abszolút hozamú alapok iránt pörgött fel a kereslet.
Abszolút hozamú alapok: megbosszulják magukat?
Azzal viszont, hogy az abszolút hozamú alappal egy fekete dobozt vásárol a befektető, és a befektetési döntések felelősségét az alapkezelőre tolja át, a befektetési kockázatát partnerkockázattá alakítja át - mondta Vízkeleti Sándor, a Bamosz elnöke.
|
| Bilibók Botond. Fotó: Vémi Zoltán |
Bilibók Botond, a Concorde alapkezelő igazgatója és Hamecz szerint azonban lassan leáldozik az abszolút hozamú alapok csillaga, hiszen a piac egyre telítettebb lesz, egyre inkább közelít majd teljesítményük az átlagoshoz, hiszen lesz majd több gyengébben teljesítő alap is. Hamecz szerint ez a folyamat hasonló lesz ahhoz, amit a hedge fundoknál láttunk.
Az abszolút hozamú alapok jól fognak teljesíteni a lakossági piacon, főleg azért, mert az ügyfél szempontjából jól emészthetőek és figyelembe veszik azt, hogy a befektetők nagy része nem ért részletesen a termékhez - mondta Kocsis. Ebben egyetértettek Bilibókkal, aki szerint a befektetők, akiket ildomos volna inkább megtakarítóknak nevezni, nem nagyon tudják, tulajdonképpen milyen terméket is vesznek. Hamecz ironikusan megjegyezte erre a felvetésre, hogy a magyar befektetők a legszofisztikáltabbak, hiszen "0 kockázat mellett akarnak minél magasabb profitot". Egy ideig még tehát jó üzlet lesz az abszolút hozamú befalap, de a szakértők szerint visszaüthet, hogy ez is egy erős trendé válik. Hamecz sietett leszögezni, hogy valójában a trendek mögött most is az a kérdés, hogy milyen a befektető, az alapkezelő - ettől függ aztán a kezelt alap teljesítménye.
Nem érdekeljük a külföldet
Szektor szinten és makró szinten is nagyon borús a kép, de legkésőbb februárban európai alapkezelő jön, ami új kihívásokat jelent nekünk a következő 10 évben. Az a tapasztalat, hogy a külföldiek magyar alapot nem vásárolnak meg szívesen, még egy ír vagy gibraltári alapot is előbb vesznek meg, olyat is tapasztaltam, hogy azt se tudják, hol van Budapest - mondta Bilibók. A Concorde a nyugdíjvagyon einstandja után azonnal nyitott egy alapot Ausztriában, és alapjaik máshonnan is elérhetőek Európában a kockázatok mérséklése végett.
Hamecz szerint ugyanakkor a magyar befalapoknak előnye is származhat a hazai szabályozói környezetből, ezért sem igen érte meg nekik külföldi alapot indítani.
A résztvevők abban egyetértettek, hogy a szakma is fejlődik, egyre több az olyan technika, ami mérsékelni tudja a befalapok kockázatait, fektessenek azok bármibe is. A lakossági szegmensben még nagy lehetőségeket látnak a haza befalap-piac szereplői, melyek közül sokan külföldre kacsintgatnak.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
