TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A korábban megszokott bankbetétek, pénzpiaci alapok alacsony kamata miatt érdemesebb alternatívákat keresni. A pénzpiaci alapok hozama már csak 2,5 százalék körüli, a tőkevédett alapok is kihívásokkal néznek szembe, a hosszú magyar kötvények ígéretesebbek. Interjú Czifra Gáborral, a Takarék Alapkezelő befektetési igazgatójával.

– Az alapokba erős tőkeáramlás van, Önöknél mely alapfajták számítanak kiemelt célpontnak?

Az emelkedő lakossági megtakarítási hajlam és a csökkenő hozamkörnyezet fokozatosan növelte a kockázatvállalási hajlandóságot 2012 második felétől. Az infláció feletti hozam elérése és a megtakarítás reálértékének gyarapítása érdekében a korábban megszokott, alacsony kockázatú termékek (bankbetét, diszkontkincstárjegy, pénzpiaci befektetési alap) már kevésbé alkalmasak. A korábban kockázatkerülőnek hitt befektetők ezért a magasabb reálhozam reményében fokozatosan mozdulnak el a közepes kockázatú hosszú kötvények és tőkevédett befektetési alapok felé.

– Az állampapírok mennyire jelentenek konkurenciát most, és fognak a következő 1-2 évben?

A kormány adósság-refinanszírozási stratégiájában hosszú távon kulcsszerepet szán a belföldi megtakarítóknak, mivel csökkenteni szeretné az ország devizakockázatát és a külföldtől való függését. A kormány stratégiai irányváltásának köszönhetően a magyar Államadósság Kezelő Központ az elmúlt időszakban komoly versenyt támaszt a lakossági megtakarítási termékek piacán. A biztos reálhozamot kínáló forintos és eurós Prémium Magyar Államkötvény, az alapkamat feletti hozammal rendelkező Kamatozó Kincstárjegy, illetve a belföldi kötvényekre vonatkozó kedvezőbb adózási szabályok reális és versenyképes alternatívákat nyújtanak a befektetők számára a hagyományos banki termékekkel szemben.

A következő hónapokban, esetleg - ha a kamatviszonyok ilyenek maradnak - pár évben mekkora hozamot várhatunk a pénzpiaci alapoktól?

A sikeres költségvetési konszolidáció, az inflációs nyomás hiánya, a stabil devizaárfolyam és a laza hazai és nemzetközi monetáris politika következtében a hazai hozamkörnyezet a növekvő kockázatvállalási hajlandóságnak köszönhetően erőteljesen csökkent és várhatóan tartósan alacsonyan marad 2014-ben is. A három százalék körüli rövid oldali hozamkörnyezetben a pénzpiaci eszközökben rejlő hozamlehetőségek korlátozottak lesznek a következő időszakban, és becslésem szerint 2,5 százalék körül alakulhatnak éves szinten a pénzpiaci alapokkal elérhető hozamok adózás előtt.

Hogyan reagálhatnak a befektetők arra a közeljövőben, ha alacsonyak lesznek a pénzpiaci alapok hozamai? Kiveszik-e a pénzüket, és ha igen, hová viszik vajon?

A hosszútávon gondolkodó, kockázatkerülő befektetők az elmúlt 10-15 évben igen kényelmes helyzetben voltak, mert az ország magas sérülékenysége és finanszírozási igénye indokolttá tette a magas kamatkörnyezet jelentette biztonságot. A kockázatkerülő befektetők ezért alacsony kockázatú pénzpiaci eszközökkel is infláció feletti hozamokat érhettek el, nagyon alacsony kockázat vállalása mellett.

Ebben a helyzetben a kockázatos befektetési termékek által kínált magasabb hozamok nem álltak arányban a vállalt kockázatokkal, ami a hazai tőkepiac fejletlenségének egyik oka is. A kockázatosabb és magasabb hozammal kecsegtető befektetések egyúttal bonyolultabbak és nehezebben érthetőek az áltag befektető számára, ezért kiemelt feladat hárul a befektetési tanácsadókra, akiknek érthetően és hétköznapi nyelven kell elmagyarázniuk a befektetési termékek lehetséges előnyeit és hátrányait. A megtakarítók részéről az igény továbbra is megvan a reálhozam elérésére, és fokozott óvatossággal mozdulnak el a közepes kockázatú kötvény, tőkevédett és abszolút hozamú termékek felé.

A kisbefektetők időhorizontja hosszabbodik-e, milyen a tipikus befektetési időtáv jelenleg?

A tipikus kisbefektetők jelentős része az éven belüli tőke- és hozamvédett termékeket, banki betéteket és likviditási alapokat továbbra is előnyben részesíti, ami alapvetően két tényezőnek köszönhető. Egyrészt a pénzügyi kultúra alacsony színvonala miatt a kockázatos befektetési termékekről szóló tájékoztatók az átlagos kisbefektetők számára nehezen érthetők meg, ami az értékesítés során komoly problémát jelent. Másodsorban pedig a bizonytalan és nehezen kiszámítható gazdasági környezet és a laza munkaerő-piaci helyzet komoly kockázati tényező a hosszú távú pénzügyi tervezés során, ami gátolja a hosszú távú kötvény- és részvényjellegű befektetési termékek értékesítését.

A kisbefektetők kockázatvállalási készsége hogyan nő mostanában?

Az alacsony hozamkörnyezet következtében a korábban kockázatkerülőnek hitt befektetők fokozatos érdeklődése tapasztalható az elmúlt időszakban. A megtakarítások biztonsága mellett egyre nagyobb szerepet kap a pozitív reálhozamú és közepes kockázatú befektetési termékek iránti igény. A befektetők jelenleg ismerkednek az egyes befektetési fajtákkal és az azokhoz kapcsolódó kockázati faktorokkal, illetve a gazdasági híreket is fokozottabban követik, ami a pénzügyi kultúra további fejlődését segíti elő. Mindezek eredőjeként a befektetési időtáv fokozatos hosszabbodása és a kockázati szint óvatos emelkedése jellemző az idei év folyamán.

A kamatcsökkenés hogyan befolyásolja a tőkevédett alapokat?

Az alacsony pénzpiaci kamatok nehéz helyzetbe hozták a hazai tőkevédett alapokat az elmúlt egy évben. A tőkevédett alapok működési sajátosságaiból következik, hogy a tőkevédelem biztosítása érdekében csak az államkötvény-portfólió adott évi várható hozama erejéig vehetnek fel kockázatos pozíciókat. Minél kisebb ez a hozam, annál jobban szűkül a mozgástér, ami jelentős mértékben korlátozhatja a portfólió-kezelők mozgásterét, és ezáltal a lehetséges hozamok mértékét.

Mit várhatunk a tőkevédett alapoktól a következő pár évben?

A következő időszakban a tőkevédett alapok várható hozama közelíteni fog a pénzpiaci alapok 2,5 százalék körüli várható hozamához, ami a pozitív reálhozamra vágyó befektetők számára már nem kielégítő. Az alacsonyabb várható hozamok mellett az innovatív termékfejlesztésben nehézséget jelenthet a jövőben az ügyfél számára figyelemfelkeltő szolgáltatást kínálni. Mindezek eredőjeként a következő időszakban a tőkevédett alapok komoly kihívás elé néznek, és a kockázatkezelési módszerek szigorodása és abszolút hozamú szemlélet elterjedése várható.

Ön milyen alapokba fektetné a saját pénzét jelenleg?

A jelen piaci körülmények között a három hónapos pénzpiaci hozamok és a hosszú hazai kötvények között tapasztalható 2,5 százalék körüli különbség hosszabb távon jelentősen javítja a hazai kötvény alapok relatív teljesítményét a pénzpiaci alapokkal szemben, ezért megtakarításaim felét hosszú magyar államkötvényekben tartom. A másik felével az abszolút hozamú alapokat részesítem előnyben, ahol a tőkeallokációs és időzítési döntések lekerülnek a vállamról, illetve a befektetési alapok gyakori vételi és eladási költségeitől is mentesülök.

A saját rokonságának milyen befektetést ajánlana? Befektetési jegyet vagy valami mást?

A pénz- és tőkepiaci befektetési eszközök mellett számos reáleszköz alkalmas lehet a vagyongyarapítására és diverzifikálásra. Véleményem szerint a legjobb megtérüléssel kecsegtető befektetés a szellemi tőkébe történő beruházás. A magas hazai munkanélküliség elsősorban strukturális okokra vezethető vissza, ami a munkavállalók elégtelen válaszának következménye a gyorsan változó munkaerő-piaci környezetre. A munkaerőnk versenyképességének megőrzése és munkahelyünk biztonsága tehát hosszú távon a lehető legjobb befektetés.

A hazai termőföld vásárlásával, erdők telepítésével és saját ingatlanon történő energetikai korszerűsítésekkel is 8-10 százalék közötti éves hozamot lehet elérni a következő években. A belföldi lakáspiac 2008-as összeomlása után erőteljes reálérték-csökkenés következett be, ami jó vételi lehetőségeket kínálhat, elsősorban budapesti, belvárosi ingatlanok piacán. Végül, de nem utolsó sorban a különböző devizás eszközökbe történő befektetés és a nyugdíj-előtakarékosság fontosságára szeretem felhívni a figyelmet.

Az alapokkal kapcsolatos további információkért látgasson el a TakarékInvest weboldalra.

 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Eurómilliárdokat öntenének a nagybefektetők ide, de nincs elegendő jó ingatlan
Mester Nándor | 2020. augusztus 27. 06:07
Nem csüggednek a nemzetközi intézményi befektetők a közép-európai kereskedelmi ingatlanpiacon. Továbbra is erős az érdeklődés, de megvan az óvatosság is és sajnos kevés a megfelelő első osztályú termék.Térségünkben minden fontos piacon a hazai alapok is aktívak lettek, idén további jelentős adásvételek zárulhatnak le Magyarországon is.
Befalap Hosszú távon továbbra is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés
PR | 2020. július 15. 11:23
A fenntarthatóság nem csak klímavédelmet jelent, hanem etikus vállalatirányítást vagy szociális érzékenységet is, és ez nemcsak a cégek működésében egyre fontosabb, hanem a lakosság, a befektetési alapok, és azok kezelői számára is. Lehet, hogy most a járványhelyzet miatt rövidtávon máshova került a hangsúly, hosszútávon továbbra is a fenntarthatóság lesz az egyik legfontosabb kérdés - nyilatkozta lapunknak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfoliómenedzsere, a Klasszis 2020 Az Év Feltörekvő portfolómenedzsere díj nyertese.
Befalap Ne reménykedjünk abban, hogy szeptemberre minden úgy lesz, mint régen
Eidenpenz József | 2020. június 26. 06:07
A régiós CETOP index az előző válságban 70 százalékot, most csak 40 százalékot esett, és ennek komoly hányadát is ledolgozta már. A befektetők nagyon optimisták, pedig sok a kérdőjel. Kiderülhet, hogy a részvények extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinten. Interjú.
Befalap Ingatlanalapjaink a vészhelyzetben, nyolc grafikonban elbeszélve
Eidenpenz József | 2020. június 4. 06:07
Volt némi pénzkivonás az ingatlanalapokból a veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után, de messze nem akkora, mint 2008-ban. Április óta pedig több alapba ismét friss tőke áramlik be. A hozamok is többnyire pozitívak maradtak, kevés kivétellel. A veszély azonban nem múlt el teljesen, egy elhúzódó válság még megviselheti a szektort. A tét pedig komoly, 1487 milliárd forint sorsa.
Befalap Az alap, amely a hozamok emelkedéséből és eséséből is profitál
Eidenpenz József | 2020. május 15. 06:08
Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.
Befalap Nagyot nőhet az ingatlanbefektetések szerepe a következő években
Eidenpenz József | 2020. május 14. 06:06
A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.
Befalap Mélyebb lehet, mint a 2008-as válság, de rövidebb - interjú
Eidenpenz József | 2020. május 13. 06:04
Miért volt ilyen gyors a márciusi tőzsdei zuhanás, és miért emelkednek azóta az árfolyamok? Érdemes-e befektetni, és hogyan? Mely szektorok olcsók? Az ügyfelek most nem a megszokott módon reagáltak, és nem a legrosszabb pontokon adták el befektetési jegyeiket. Interjú az Év Alapkezelője díjat nyert Aegon Alapkezelő szakembereivel.
Befalap Tőkevédelemmel jóval könnyebb bátornak lenni
Eidenpenz József | 2020. május 11. 06:07
A tőkevédett alapok kockázata mérsékelt, mégis részesedést tudnak nyújtani a részvénypiacok, árupiacok emelkedéséből. Ha három év múlva visszatekintünk, alighanem azt látjuk majd, hogy az idei évben valamikor érdemes volt vásárolni. A CIB Banknál égnek a telefonok, a kisbefektetőket is nagyon izgatják az ilyen és ezekhez hasonló kérdések. Interjú.
Befalap Hogyan lehet profitálni a klímavédelemből?
- | 2020. május 10. 11:07
Ez korántsem újkeletű dolog, e befektetési lehetőséget az OTP Alapkezelő már tizenkét éve, még a 2008 őszén kirobbant előző válság előtt megteremtette, elindítva az OTP Klímaváltozás 130/30 nevű befektetési alapját. S hogy jól tette, azt jelzi, az utóbbi öt évben négyszer is elvitte a Privátbankár.hu „Legjobb Globális Részvény Alap” díját. 
Befalap Milyen lesz a kilábalás? V, U, L vagy W alakú?
Eidenpenz József | 2020. május 5. 06:06
A válság lefutása megjósolhatatlan, de kevéssé valószínű, hogy nagyon hosszú és mély lenne. A kormányok és jegybankok, a gyógyszer- és oltásfejlesztők óriási erőfeszítéseket tesznek a megoldására. Érdemes részvényeket vásárolni, de több csomagban, átlagoló technikával. Interjú.
Friss
hírlevél