<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
14p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egy kisbefektető, aki szívén viseli a bolygó és a társadalom sorsát, hogyan tud hatékonyan ESG portfóliót összeállítani? Miként segíti az új irány, amely jóval több múló divatnál, a vagyonkezelést, befektetést? Interjú Vízkeleti Sándorral, az Év ESG Alapkezelője vezérigazgatójával.

Privátbankár.hu: Miért fontos az ESG a kisbefektetők, a befektetésijegy-tulajdonosok számára?

Vízkeleti Sándor, a Privátbankár Klasszis Év ESG Alapkezelője 2022 díjat elnyerő Amundi Alapkezelő vezérigazgatója:

Amikor részvényeket vásárolunk, akkor mindig több évre tekintünk előre. Ezért van az, hogy a részvényalapokat rendszerint legalább öt évre ajánljuk a befektetőknek, mert nagy valószínűséggel ennyi idő alatt bontakozik ki a teljesítményük. Ilyen időtávon kiderül, hogy mely részvények jók, ami rövid távon, például fél éven belül az árfolyamingadozások miatt gyakran nem látszik. Rendszerint több évnek kell eltelnie ehhez.

Mivel előre kell gondolkodnunk, nagyon fontos kérdés, hogy mennyire jövőálló a befektetésünk, az adott cég mennyire képes alkalmazkodni a változó világhoz. Ezt a múltban is próbáltuk feltérképezni, beszélgettünk például a menedzsmenttel, elemeztük a cég stratégiáját, hosszú távú növekedési kilátásait, az iparág jövőjét. Három vagy öt év múlva is ott lesz-e a piacon az adott cég? Tudja-e hozni az elvárt növekedést?

De mindezt csak “szoft” módszerekkel lehetett feltérképezni, például olyan módon, hogy vagy elhittük a menedzsmentnek, amit prognosztizált, vagy nem.

Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatójaVízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója

Ennek a jövőállóságnak eddig nem volt megbízható kvantitatív módszertana, az ESG valójában ezt hozta be a képbe. A világban felgyorsult egy csomó változás, a környezeti hatások egyre súlyosabban befolyásolják a cégek teljesítményét. Az ESG-vel kialakult egy olyan metódus, amellyel mérni lehet a cégek alkalmazkodóképességét.

Az ESG-nél sokan csak a környezetvédelemre gondolnak, mi másról szól még?

Az ESG-ből az E (environment, azaz környezet) jelenti azt, hogy az adott cég mennyire károsítja a környezetet. Az S pedig, hogy hogyan viszonyul a társadalomhoz, illetve azokhoz a szereplőkhöz, amelyekkel interakcióban van. (Ez a Social, azaz társadalmi pillér.)

A képletben a G betű pedig azt mutatja a, hogy az az adott szervezet mennyire működik jól, mennyire bízhatunk a menedzsment működésében.

Ha egy cég ESG-szempontból jól teljesít, az mennyire garantálja, hogy jó befektetés lesz?

Nem garantálja, de egy újabb fontos szempontot ad. Ettől még lehet rossz a cég profitrátája, üzleti stratégiája, ez nem helyettesíti a fundamentális elemzéseket, csak egészíti azokat ki egy hosszabb távú várakozás-menedzsmenttel.

Hogyan lehet értékelni a menedzsmentet? A G tényezőt?

Egy jó példa erre, amikor a Volkswagenről kiderült, hogy manipulálta a járműveinek károsanyag-kibocsátási adatait, és ezért megbüntették. Sőt az egész dízelmotor-üzletág világszerte háttérbe szorult emiatt. E mögött az volt, hogy olyan menedzsment irányította a Volkswagent, egy olyan sztárvezérigazgató, aki nem tűrte az ellentmondást, csak a sikereket akarta hallani és látni. Nem a problémákra, csak a megoldásokra volt kíváncsi és mindenen szigorúan spórolni akart.

Nem volt őszinte a vezetés és a beosztottak közötti viszony. Simán vissza lehet vezetni a Volkswagen bukását egy rossz vállalati kultúrára, egy “governance” problémára. De rengeteg más példát fel lehet hozni, például, ha egy cégről kiderül, hogy valamelyik feltörekvő országban gyerekmunkásokat alkalmaz, vagy a beszállítói, akikre nem figyel oda, akkor a partnerei nem fognak tőle vásárolni.

Ilyenre nemrég volt is példa, amikor Kolumbiában egy kávétermelő farmon lefényképezték, hogy gyerekek dolgoznak. Erre a Starbucks megszakította a termelővel való kapcsolatát. Az amerikai gyógyszeriparnak is nagyon rossz a híre, amiért ópiáttartalmú gyógyszereket ad el a fogyasztóknak nagy mennyiségben.

Nem fognak ettől a dolgoztatott gyerekek és a családjuk éhen halni?

Valószínűleg nem. De a problémára semmiképpen sem az a megoldás, hogy szemet hunyunk felette, ha gyerekeket dolgoztatnak. Csak azért, hogy egy cég tíz centtel többet keressen egy kiló kávén, nem mehet bele minden üzletbe.

És ha a partnerei nem fordulnak el tőle?

Ha lebukik egy cég, akkor ma már súlyos büntetéseket is kaphat, ki kell fizetnie erre a profitjának egy részét. De még a vevői is elfordulhatnak tőle. Ez a részvényesek számára is komoly kockázatot jelent. Az ESG így egyfajta kockázatkezelési metódus is.

Egy másik jó példa, hogy akik már korábban elkezdtek áttérni a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra, azokat a mostani energiakrízis kevésbé érinti. Megérte nekik az átállás.

Nem lehet, hogy saját magát erősítő folyamat alakul ki? Az ESG-szempontból jó cég részvényeit jobban vásárolják, ettől a részvény jobb hozamokat ér el, ami miatt aztán a befektetők még inkább vásárolják a papírt, és így tovább.

Igen, van egy ilyen önbeteljesítő jóslat jellege a dolognak. Bár kockázatkezelési módszernek indult az ESG-mozgalom, ma már mindenképpen van hozamelőnye is. Nyilván, amit jobban keresnek a piacon, annak magasabb lesz az árfolyama és a hozama. Egy kutatás megvizsgálta, hogy 2014 és 2019 között az ESG-szempontból legjobb 20 százalékba besorolt vállalatok és a legrosszabb 20 százalékhoz tartozó vállalatok egy iparágon belül több év alatt mekkora árfolyamnövekedést értek el. Európában éves szinten négy százalékpont különbséget is eredményezett az ESG-szempontból jó cégek javára.

Ez a különbség egyébként várhatóan egy idő után el fog tűnni, mert annyira terjed ez a szemlélet, hogy a cégek 80-90 százaléka is jó lehet ESG-ben. Így kisebb hozzáadott értéket fog tartalmazni, ha valaki megfelel az elvárásoknak.

Mi lesz azzal a tíz-húsz százalékkal, akik nem felelnek meg?

Ezek vagy eltűnnek, vagy próbának változtatni rajta. Példaul a Mol, amely egy olaj- és petrolkémiai cég elkezdett olyan stratégiát készíteni, hogy a tevékenysége során hosszútávon csökkentse a CO2 kibocsátását és alkalmazkodjon a világ kőolajról való leválásához.  

Egy fiatal munkavállaló, aki nyugdíjra gyűjtöget, vásárolna most olajvállalatokból? Negyven év múlva lehet, hogy egy ilyen részvény, vagy egy szénbánya már nem fog érni semmit.

Negyven évre talán nem, de a következő tíz évre még esetleg igen.

És tudni fogja az a kisbefektető, hogy mikor kell kiszállni? Mikor jön el az a pillanat, amikor el kell dobni ezeket a részvényeket? A fiatalok már nem szívesen fektetnek be ilyenekbe, mert nem lehet tudni, hogy meddig lesz értékük. Persze lesznek olyan olajcégek is, amelyeknek van egy jó zöld stratégiája. Például a Mol hidrogénüzemet fog építeni, amely az egyik legnagyobb lesz Közép-Kelet-Európában. A hidrogén értéklánc most egy nagyon izgalmas kérdéskör.

Ha valaki meg tudná oldani az olcsó energiatárolás problémáját, az teljes mértékben forradalmasítaná a megújuló energiák felhasználását, és szénhidrogénekre alig lenne szükségünk.

Igen, és az egyik megoldás ez lehet. Amikor sok energia áll rendelkezésünkre, akkor a vizet oxigénre és hidrogénre bontjuk fel, a hidrogént tároljuk, majd szükség esetén újra elégetjük vízzé. Például amikor nem süt a nap és nem fúj a szél. Lehet áramot termelni vele, ipari üzemeket működtetni. Már van zöld acélmű és cementgyár is, amely szén helyett hidrogén égetésével szerzi a megfelelő energiát. Nagy jövője lehet a műtrágyagyártásban is.

Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatójaVízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója

A hidrogén persze azért egy nagyon veszélyes gáz, könnyen szivárog és a levegővel együtt robbanó gázkeveréket alkot.

Lásd a Hindenburg léghajó tragédiáját.

Igen. Ezért nem gondolom, hogy a közúti autózásban hamar megjelenhet a hidrogén, egy figyelmetlen tankolás is elég nagy robbanást tudna okozni. De a gyárakban nagyon jól használható.

A közúti közlekedésben elsősorban a lítium-akkumulátorok váltak be, de nincs annyi lítium, amennyi elég lenne az összes gépjármű akkumulátorokkal való ellátásához. Hiány van más nyersanyagokból is, mint a nikkel és más úgynevezett akkumulátor-fémek, sőt szűkössé válhat a réz kínálata is.

Sokféle kutatás van, amelyek arra irányulnak, hogy a lítiumot kiváltsák az akkumulátorokban, vagy a használt akkumulátorokban levő fémet újra feldolgozzák. Úgy gondolom, hogy a technológiai fejlődés ezekre a problémákra előbb-utóbb talál megoldást.

Vannak fontos trendek a világban a, az egyik ez a zöldítés, amelybe számos cég és szervezet sok pénzt, sok energiát öl. De a társadalom részéről is nagy igény van rá. Amely cégek ebben sikeresek lesznek, azoknak a részvényárfolyama szerintem sokat tud még emelkedni.

Akkor a kis befektetőknek érdemes az ESG-alapokat keresni?

Érdemes, de így sem ússzák meg azt, hogy utánanézzenek, hogy aki azt állítja magáról, ESG, az tényleg az-e. Meg kell nézni azt is, milyen teljesítményt ért el a múltban, kik kezelik, és azok mennyire profik. Minden egyes új trendnél megjelennek a kóklerek, akik megpróbálják kihasználni a divatot. Itt van erre külön szakkifejezés, a greenwashing, zöldre mosdatás vagy zöldre festés.

De erre már van európai uniós jogszabály, és feltehetőleg az MNB is ellenőrizni fogja.

Igen, de még egy csomó minden hiányzik, a jogszabályok is fejlődnek. Ez egy létező probléma, amely ellen a hatóságok is harcolnak. Az Amundi nagyon fontosnak tartja, hogy amikor állítunk valamit ezzel kapcsolatban, az úgy is legyen, mert különben a befektetők elveszíthetik a bizalmukat. Ha azt mondjuk, hogy ESG, akkor az tényleg az legyen.

Feltételezem, hogy a szakmai önszabályozás szintén sokat tud tenni ennek érdekében. Valamint az olyan díjak is, amilyeneket a Privátbankár készít, a fehéredés és fejlődés irányába mutatnak.

Ez így van, ezek fontos dolgok. Mi is azért pályáztunk ezen a versenyen, mert azt gondoljuk, hogy ez előremutató kezdeményezés, és fontos, hogy legyenek jó mérési eljárások, jelentési módszertanok.

Hogyan tudja a kisbefektető megállapítani, hogy melyik alap ESG?

V. S.: Egy európai uniós direktíva különböző kategóriákba sorolja a befektetési alapokat ESG-szempontból. A 6-os paragrafusa szerinti alapok azok, akik nem ígérik, hogy a fenntarthatóságot beépítik a befektetési stratégiájukba, bár amelyeknek már lehet valamiféle kizárási politikája, vagyis a legrosszabb ESG-minősítéssel rendelkező befektetéseket már kizárják a célpontjaik közül.

A 8-as cikkely szerinti alapoknál már az alapkezelő befektetési stratégiájába is belekerül a fenntarthatósági kritérium, ebből a szempontból pozitív kiválasztási folyamat történik. A 9-es paragrafus kategóriájába pedig azok az alapok tartoznak, amelyek kifejezetten valamilyen fenntarthatósági, környezeti vagy társadalmi célt tűztek ki a befektetési stratégiájukban.

Ezeket a kategóriákat nyilvánosságra kell hozniuk az alapkezelőknek minden alap esetében, így a kisbefektetők is meg tudják találni az alapok dokumentumaiban.

A Privátbankár ESG-díjában nagy súlya volt annak, hogy az egyes alapkezelők ténylegesen mekkora tőkét kezeltek ESG-alapokban. Az Amudinál ezek aránya viszonylag magas. Miért van ez?

Az Amundi-csoport ezeket a szempontokat már jóval az EU-rendelet megjelenése előtt elkezdte beépíteni a központi, “core” befektetési stratégiájába. Már ekkor megjelent az az elvárás, hogy a kizárási politikánkat száz százalékban kell alkalmazni az összes befektetési termékünkre.

Például az erősen környezetszennyező, úgynevezett termál szenet nagyobb arányban felhasználó vállalatok részvényeit nem tarthatjuk a portfólióban. Olyan cégeket sem, amelyeknek a dohánygyártásból lényeges árbevétele származik. Nem vásárolhatók olyan fegyvergyártó cégek, amelyek az élőerő ellen készítenek pusztító fegyvereket, például taposóaknák előállításában működnek közre. Mindezt az összes hazai befektetési alapunkra is alkalmazni kell, már közel két éve.

Ma is mintegy 14 ezer vállalatot értékelünk ESG-szempontok alapján. Ettől az alapok nagyobb része még csak a hatos cikkely szerinti kategóriába tartozik, de legalább mindegyik esetében alkalmazunk szűrőrendszert. De már kitűztük azt a célt, hogy az Amundi aktív alapjainak többsége a nyolcas vagy a kilences cikkely szerinti kategóriába tartozzon.

Aktív alapjaink nagy része még az idén, a maradék pedig jövőre legalább a nyolcas cikk szerinti ESG-alappá válik. Ezenkívül vannak tematikus, “impact” alapjaink is, amelyek valamilyen konkrét célt követnek és így a kilences cikkely alá tartoznak.

A világban épp beindul egy erős egy fegyverkezési verseny. Hogyan lehet elkerülni azt, hogy a fegyvergyártásban résztvevő vállalatokba fektessen egy ügyfél? Nem lehet, hogy túl sok cég fog részt venni ebben az iparágban?

Nemcsak a befektetési szabályokat szigorítják. Ma már nagyon sok információt kell közölniük magukról a kibocsátó cégeknek is. Minden olyan információt közzé kell tenniük, amely az ESG-értékelés szempontjából fontos lehet. Abból elég nagy baj lenne, ha valaki téves információt adna meg, az olyan lenne, mintha hazudna a pénzügyeiről a tőzsdei gyorsjelentésében. Természetesen mindig vannak olyanok, akik megpróbálják megszegni a törvényt, de ha elkapják őket, annak súlyos következményei lehetnek. A legtöbb cég azért normakövető.

Az alapkezelők a megfelelő adatok birtokában tudják szűrni a cégeket, és nem vesznek olyan részvényeket, amelyek nem férnek bele a befektetési politikába. Alapja válogatja, hogy milyen befektetési politikát követ. Lehet olyan, amely csak a tömegpusztító vagy nem konvencionális fegyvereket zárja ki. Egy másik mondhatja azt, hogy az összes fegyvergyárat kizárja a befektetések köréből.

Megint más esetleg már azokat a részvényeket is kizárja a befektetési politikájából, ahol a kibocsátónak akárcsak egy kicsi köze is van a kőszénhez. Másutt például csak árbevételének maximum 20 százalékát szerezheti szénbányászatból az adott társaság. Ezeket a szabályokat mind nyilvánosságra kell hozni, az alapkezelő döntése, hogy hol húzza meg a határt. Utána befektetőre van bízva a, hogy ő melyik alapokat választja.

Például vannak a lapok, amelyek a Boeing részvényeit is vásárolják, pedig az nem csak kereskedelmi repülőgépeket gyárt, hanem vadászgépeket is. Egy másik társaság esetleg olyan chipeket járt, amely a polgári és katonai célra is felhasználhatók, és benne maradhat a befektetési univerzumban, csak közölni kell a befektetőkkel, milyen szabályt alkalmazunk.

Mit hoz a jövő? Hová fejlődik tovább a piac?

Az ESG már egyfajta normaként beépül a befektetési döntéshozatalba. A nemzetközi piacon most már a kilences cikkely szerinti alapok iránt van nagy kereslet, amelyek egy adott tematikát követnek. Például itt van az orosz ukrán konfliktus, ki kell váltani a fosszilis energiahordozókat, mint a kőolaj és a földgáz, így valószínű, hogy sokkal több napelemet fognak Európában telepíteni, mint eddig. Át kell alakítani az ipart, a mezőgazdaságot és a közlekedést is. Az ezeken a megoldásokon dolgozó cégek komoly növekedés előtt állhatnak.

Egy másik érdekes trend, hogy a befektetők vizsgálják, melyek azok a cégek, amelyek ESG szempontból még nem állnak a megfelelő szinten, eddig erre nem fordítottak elegendő figyelmet. De egyébként a saját iparágukon belül profitábilisak, jó a stratégiájuk, jó termékekkel rendelkeznek.

Ha ezek a cégek többet tesznek ESG-fronton, akkor egy rosszabb ESG-besorolásból egy sokkal jobba kerülhetnek át, ami pedig alaposan felértékelheti a részvényeik árfolyamát. Ilyen cégeket kiválasztó alapcsalád is létezik már az Amundinál is, ESG Improvers néven. 

Vajon van még minderre elég időnk? Megmenthető még a Föld?

Muszáj. Úgy gondolom, nem lehet elkerülni, hogy megemelkedjen az átlaghőmérséklet. Sajnos valószínűleg rengeteg állatfaj ki fog pusztulni. De valószínűleg fogunk tudni alkalmazkodni, nem hiszem, hogy kipusztulna az emberiség vagy az állatvilág, növényvilág.

De azt fontos lenne elérni, hogy ez a hőmérséklet-növekedés ne legyen túl magas, és ne durva alkalmazkodásra kényszerüljünk. A klímaváltozás hatását legalább mérsékelni tudjuk. Ennek van értelme, ezért érdemes küzdeni.

A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 10325 10070 10405 +4,25% 10325 10335 3 437 718 355 Ft 2022-05-23 15:40:37
MOL 2758 2738 2776 +2,15% 2756 2760 1 537 785 310 Ft 2022-05-23 15:38:17
MTELEKOM 410 403 412 +0,24% 410 410 61 465 636 Ft 2022-05-23 15:34:33
RICHTER 7585 7400 7605 +1,27% 7585 7590 930 862 110 Ft 2022-05-23 15:40:57
OPUS 190 186 191 +0,64% 188 190 6 633 801 Ft 2022-05-23 14:44:50
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Turbulens időkben felértékelődik a diverzifikáció szerepe
Privátbankár.hu | 2022. május 21. 13:13
A háborúról, gazdasági nehézségekről és tőkepiaci turbulenciákról szóló hírek nem jelentik azt, hogy ne lenne érdemes befektetni. A Raiffeisen Alapkezelő az aktív portfólió-kezelésben hisz, és abban, hogy ilyenkor ingatlanbefektetésekkel, kisebb mennyiségű árupiaci termékkel is érdemes színesíteni a portfóliót. Interjú Gyetvai Károllyal, a Raiffeisen Alapkezelő vezető értékesítés támogatójával.
Befalap Mit kezdjünk pár millió forinttal és melyik kontinensen?
Eidenpenz József | 2022. május 19. 05:14
A befektetési világban, a politikában és a gazdaságban rossznál rosszabb hírek követik egymást, az indexek is lefelé tartanak. Lehetséges-e ilyen körülmények között jó befektetéseket találni? Európában vagy Amerikában érdemes ezeket keresni? Mit kezdjünk néhány millió forint megtakarítással? Interjú Szabó Balázzsal, a HOLD Alapkezelő portfólió-menedzserével.
Befalap Csökkent márciusban a befektetési alapok vagyona
Privátbankár.hu | 2022. április 19. 13:31
A befektetési alapokban kezelt vagyon 0,7 százalékkal, 55 milliárd forinttal 7510 milliárd forintra csökkent márciusban - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).
Befalap BÉT-zárás: napközben romlott el a nemzetközi hangulat
Privátbankár.hu | 2022. április 7. 18:30
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 191,71 pontos, 0,46 százalékos emelkedéssel, 41 807,97 ponton zárt csütörtökön.
Befalap Hasított Mészáros Lőrincék jelzálogbankja
Privátbankár.hu | 2022. április 7. 18:16
Terv feletti eredménnyel zárta a Takarék Jelzálogbank a 2021-es évet, miután egy év alatt 40,7%-os növekedéssel 2,7 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el 2021-ben.
Befalap Kimagasló pénzügyi évet zárt az MKB Csoport
Privátbankár.hu | 2022. március 24. 13:08
Közel 20 százalékkal nőtt a Magyar Bankholding tagbankjának mérlegfőösszege.
Befalap Szavazzon, ki kezeli legjobban a pénzt – élménymotorozást nyerhet!
Privátbankár.hu | 2022. március 17. 09:38
Több mint 7500 milliárd forintot kezelnek - de ki köztük a legjobb? Az Év Alapkezelőjéről és az Év Portfóliómenedzseréről most az ön szavazata is dönthet, ráadásul még egy Harley-Davidson élménymotorozást is megnyerhet néhány kattintással.
Befalap A jövő zenéi – mesterséges intelligenciával működő alapot kínálnak a bankárok
Eidenpenz József | 2021. szeptember 29. 18:29
Szeptember közepétől Magyarországon is kapható öntanuló mesterséges intelligencia segítségével kezelt dinamikus vegyes alap. A befektetési döntéseknél felhasználják azokat a modelleket, amelyeket egy algoritmus hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával készít. Erre ember nem lenne képes. De nem iktatták ki teljesen az emberi tényezőt sem.
Befalap Részvényalapoktól várnak magasabb hozamot a magyarok
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 15. 14:59
Augusztusban 0,6 százalékkal, 43 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.  
Befalap Kockáztatni márpedig kell, ha rendes hozamot szeretnénk elérni
Eidenpenz József | 2021. július 14. 11:24
Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.
hírlevél
Ingatlantájoló