TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Aki hozamot szeretne, kockázatot kell vállalnia, hosszabb futamidejű kötvényekkel vagy részvényekkel. Az alapkezelő nem brókercég; ilyen kifinomult ellenőrzési rendszer, mint itt, messze nincs az értékpapírcégeknél. Aki évekig dolgozott a megtakarításáért, szánjon rá legalább pár órát, hogy befektetési döntését meghozza – interjú Konkoly Miklóssal, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatójával.

Privátbankár: A Budapest Alapkezelő a GE Money Euró Rövid Kötvény Alap forintos sorozatával nyert első díjat a Privátbankár Klasszis díjkiosztóján. Mi van ebben az alapban, mit kell tudni róla?

Konkoly Miklós: Ez egy eurós devizakitettségű rövid kötvény alap, amelynek portfólióját betétek, valamint a hagyományosabbnak számító államkötvények mellett feltörekvő piaci vállalati kötvények alkotják. Ezek az eszközök szigorú kockázati kontroll mellett extra hozampotenciált jelentenek az alap számára.

Hozzá kell tenni, hogy mivel az alap eurókitettséggel rendelkezik, azaz a devizakockázatokat nem forintra, hanem euróra fedezzük az alapban, így a forint/euró árfolyam mozgása is jelentősen befolyásolja az alap forintos sorozatának árfolyamát, illetve hozamát. A forintsorozat mellett eurós sorozata is van az alapnak, annak hozamában ez nem jelenik meg.

P.: Milyen kötvények vannak az alap portfóliójában? A nyugat-európai vállalati kötvények hozamai eléggé alacsonyak mostanában…


K. M.:
Elsősorban feltörekvő piaci országok rövidebb futamidejű állampapírjait és vállalati kötvényeit vásároljuk ebbe a portfólióba – így például török vállalati kötvényeket is –, ez egyébként más alapjainknál is jó döntésnek bizonyult.

P: Az alapokban a devizakockázatokat jellemzően fedezni szokták?

K. M.: Alaptól függ; van, ahol igen, van, ahol nem. A magasabb kockázati szintű alapjainkban jellemzően nem fedezzük, ott a devizaárfolyam változása is egy kockázatnövelő tényező, ami növelheti vagy csökkentheti a teljesítményt. Van olyan devizakötvény alapunk, amellyel több, mint húsz százalékos hozamot értünk el éves szinten, jelentős részben a devizaárfolyamok kedvező változásának köszönhetően, de ez megtörténhet a másik irányba is. A kockázat mindenképpen jelen van.

P.: A magyar alapkezelők nagy kedvencei a magyar nagyvállalatok, mint az OTP, Mol, Richter kötvényei. Önöknél is megjelennek ezek az eszközök?

K. M.: Igen, néhány alapunk portfóliójában megtalálhatóak ezen vállalatok kötvényei. Az állampapírokon elérhető rendkívül alacsony hozamszint mellett ezek a kötvények némi többlethozamot tudnak adni a portfólióknak.

P.: Az idén mit tanácsolnának a befektetőknek: devizában vagy inkább forintban érdemes takarékoskodni? Ha devizában, akkor euró- vagy dollár alapú befektetéseket javasolnak inkább?

K. M.: Mi inkább azt javasoljuk, hogy aszerint válasszanak, milyen bevételeik, kiadásaik vannak. Ha valaki tudja, hogy lesz deviza kiadása – akár kisvállalatként, akár magánszemélyként –, akkor érdemesebb lehet devizában megtakarítania. Ha viszont például valakinek euró-jövedelme van – így eleve a közös valuta erősödésében érdekelt –, a költései viszont forintban keletkeznek, annak inkább forintban érdemes takarékoskodnia, így egyenlítve ki a kockázatokat.

P.: Jellemző az, hogy vállalatok befektetési alapokba fektetnek? A statisztikák szerint ez inkább magánbefektetői műfaj.

K. M.: Előfordul, ők jellemzően pénzpiaci alapokat használnak.

P.: Elemzéseik szerint mi várható a dollár erősödésének terén?

K. M.: Előrejelzéseket nem szoktunk adni, mert azon az állásponton vagyunk, hogy a jövőt biztonsággal senki nem látja előre. Előrejelzések, illetve a jövőbeni árfolyamok jóslása helyett ügyfeleinket inkább arra próbáljuk megtanítani, hogy a jövőbeni bizonytalanságokat, az abból származó kockázatokat diverzifikációval, azaz az eszközök minél szélesebb körű alkalmazásával tudják hatékonyan kezelni. A rövidtávú piaci tendenciák és makrogazdasági folyamatok jelenleg további dollárerősödés valószínűségét vetítik előre, azonban nem gondoljuk, hogy csupán erre az általános piaci véleményre alapozva helyes lenne az ügyfeleket a dollárbefektetések irányába terelni.

P.: Egyre alacsonyabbak a kamatok. A közeljövőben, például az idén, mivel lehet majd hozamot elérni?

K. M.: Kérdés, mennyire képes valaki hosszabb távon tervezni. Ha a fix hozamú eszközöket nézzük, a több éves állampapírok lényegesen többet hoznak, mint a lehető leghosszabb lekötési idejű bankbetétek vagy a rövid állampapírok. Ha valaki nem szeretne számottevően nagyobb kockázatot vállalni, és tud hosszabb – legalább három éves – időtávban gondolkodni, akkor magasabb hozamot érhet el a futamidő hosszabbításával, például kötvényalapokon.

P.: Egy sok éves kötvényhozam-esési trenden vagyunk túl. Ha a sok kisbefektető beteszi a pénzét állampapírba, majd felmennek a hozamok, akkor csalódás éri őket.

K. M.: Ez rövid távon nézve igaz: ha a hozamok emelkednek, akkor a kötvények árfolyama esik. Azonban hosszabb távon a megemelkedett hozamok kompenzálják az árfolyamesés miatti veszteséget: ez az oka, hogy a hosszabb futamidejű kötvényeket kizárólag hosszabb távra ajánljuk az ügyfeleknek. Általánosságban azt kell mondani, hogy az alacsony kamatszint arra kényszerít minket és ügyfeleinket is, hogy az elvárásokat tegyük helyre az ügyfeleknél. Mindenkinek tisztában kell azzal lennie, hogy ha alacsonyak a kamatok (mint jelenleg is), de valaki ennél egy-két százalékkal magasabb hozamot szeretne elérni, akkor azt csak kockázat vállalásával lehet elérni. A kockázatot persze csak „ésszel”, mértékkel szabad vállalni: nem szabad mindent egy lapra feltenni, mindent egy befektetési eszközbe rakni.---- Mégis, mibe érdemes most befektetni?  ----

P.: Mit javasolnak azoknak, akik hajlandóak kicsit magasabb kockázatot vállalni?

K. M.: A paradigma nevű alapunk részvényekbe és kötvényekbe fektet, az alap különlegessége, hogy két portfólió-kezelő kezeli, befektetési döntéseiket a szokásosnál nagyobb döntési szabadság mellett közösen hozzák meg. A dinamikusan kezelt vegyes alap, szakszóval multi asset fund, amelyben kötvény és részvény, esetleg más eszköz is van, és nem fix az eszközök aránya az alapban, hanem azt is változtatják, a közeljövő slágere lehet. Említett alapunk jelentősen túlhaladta az induláskori kockázatmentes hozamot és kimagasló tőkebeáramlást is elkönyvelhetett.

P.: A részvénypiactól persze sok függ az ilyen alapoknál. Milyen jövőt jeleznek előre a részvénypiacokon?

K. M.: A jegybankok mennyiségi lazítása, szakmai körökben QE (az USA és más jegybankok pénzmennyiség-bővítő politikája – a szerk.) határozta meg a részvénypiacokat az elmúlt években, az amerikai tőzsdei emelkedés alapját is az adta meg. Ennek alapján lehet, hogy most Európában is lesz ennek köszönhetően még egy nagy felfutás. Az olajár-csökkenés is ösztönzi a gazdaságot és a piacokat.

Ami a hazai piacot illeti, a brókerbotrányoktól, azok kezelésétől is sok függ majd, nehéz lesz ettől a jövőben elvonatkoztatni. Ez a forint árfolyamára is igaz lehet.

P.: Ha egy átlagos magyar kisbefektető bemegy a bankfiókba, milyen alapot javasolnának most neki?

K. M.: Nagyon sok függ az ügyfél kockázatvállaló képességétől, de a legfontosabb, hogy tényleg értse, mit is vállal. Ma már szinte mindenkinek van valamilyen korábbi tapasztalata: előző befektetése, ami vagy jól sikerült, vagy nem, és befolyásolja a döntéseit. Szerintem nagyon fontos megérteni, hogy korábban mi történt vele, és hogyan végződött, mik a tapasztalatai, főleg mi az, amitől esetleg fél. Emiatt nem tudok egy konkrét terméket kiemelni, amit az átlag ügyfélnek javasolnék, mert minden ügyfélnek a saját igényeire, jellemzőire nézve szabad befektetési lehetőséget ajánlani.

P.: Az ügyfeleket lehet a bankfiókban befolyásolni, hallgatnak az ügyintézőre?

K. M.: Ügyfele válogatja, tényleg le kell velük ülni és elbeszélgetni. Fontos például, hogy mennyi ideig dolgozott azért a pénzért, amit be szeretne fektetni, néhány hónapot, vagy akár öt-tíz évet is. Ha valaki fél évtizedet dolgozott érte, akkor különösen fontos rászánni pár órát, mielőtt döntést hoz. Ezt szerencsére az ügyfelek is be szokták látni, és megfontolják a tanácsokat.

P.: A brókerbotrányok miatt idegesek az emberek, sokat kérdezősködnek? Érzékelnek ügyfél-fluktuációt a brókercégek és a bank között?

K. M.: Többet kérdeznek, de tendenciákat még nem igazán lehet felvázolni, ez még korai.

P.: Mivel tudják őket megnyugtatni azzal kapcsolatban, hogy az értékpapír-alapokban biztonságban van a pénzük?

K. M.: Nagyon fontos az ügyfél befektetési döntéseinél, hogy mi az, ami számára a biztonságot jelenti. Van, akinek például a tulajdonosi háttér ilyen. A mi tulajdonosunk jelenleg a GE, a világ egyik legnagyobb vállalata, nemsokára pedig a magyar állam lesz. Más ügyfeleknek fontos lehet, mióta van a piacon egy cég: nekik azt tudjuk mondani, hogy a BB a kétszintű bankrendszer létrejötte óta, több mint negyedszázada van jelen Magyarországon.

Van, aki számára az ellenőrzés kérdése lényeges: ki végzi azt és milyen rendszerességgel. Ezzel kapcsolatban fontos elmondanunk, hogy az alapkezelőknél a brókercégekétől teljesen eltérő, komplex és folyamatos ellenőrzési rendszer működik. A legfontosabb különbség, hogy az alapokba fektetett pénz nem az alapkezelőhöz kerül, hanem egy letétkezelőhöz – ez plusz biztosítékot ad. Az alapkezelő hozza a befektetési döntéseket, a letétkezelő pedig végrehajtja azokat. Nem egyszerűen őrzi a pénzt, hanem ellenőrzi is a műveleteket: például azt, hogy az alapkezelő döntései megfelelnek-e annak a befektetési politikának, amely a jogszabályokban, szabályzatokban le van fektetve és amelyet az ügyfélnek megígértek.

Mindez naponta, folyamatosan történik, így már a nap végén kiderülne, ha valami nem a szabályoknak megfelelően történne.  És akkor még nem beszéltünk a könyvvizsgálóról, a bank belső ellenőrzéséről és a felügyeleti ellenőrzésről. A felügyeleti ellenőrzés is gyakoribb egyébként, mint a brókercégeknél, a könyvvizsgálónk sem egy ismeretlen kis hazai vállalkozás, hanem a világ legnagyobbjainak egyike, a KPMG.

P.: Ha valaki mégis tőzsdézni szeretne, és részvényeket szeretne vásárolni, de nem bízik a brókercégekben, annak mit lehet tanácsolni?

K. M.: Mi nem foglalkozunk közvetlen részvénykereskedéssel. Ha megkérdezem valakitől, miért is szeretne egy-egy részvényt megvásárolni, az esetek 90 százalékában kiderül, hogy igazából a hozampotenciált keresi: azért ezt venné, mert például 15 százalékot tudott emelkedni. Azután, ha azt kérdezem, hogy ha mást tudok mutatni, ami nem közvetlen részvényvásárlás, de a múltban hasonlóan jó eredményt hozott, akkor azt megvenné-e, általában igen a válasz. Ez a gondolkodás a kisbefektetők nagy többségére jellemző.

Egy részvényalap is tud 15 százalékot hozni, ráadásul messze nem akkora kockázattal, mint egy egyedi részvény. Kérdés, érdemes-e kisbefektetőnek részvényekkel kockáztatnia, vagy megfelelő neki valamely kollektív befektetési forma.

P.: Sok az olyan befektető, aki a múltból kiindulva még mindig 5-10 százalékos hozamot várna?

K. M.: Az ügyfelek magas hozamot szeretnének, gyorsan és biztonságosan. A mi dolgunk az, hogy megmutassuk nekik, ilyesmi nem létezik, még akkor sem, ha sajnos egyes piaci szereplők megpróbálták ezt elhitetni. Ebből a „bűvös hármasból” legalább egyet mindig fel kell adni.

Ezt nem könnyű feladat tudatosítani az ügyfelekben. Ha a korábbi magas kamatokra hivatkoznak, igyekszünk rávilágítani, hogy az infláció mennyi volt akkor, amikor például tíz százalék volt a kamat, tehát mennyi volt a reálhozam. De volt már olyan is, hogy a befektetővel kiszámoltuk a saját inflációját, a saját fogyasztói kosarának árváltozását. Sokszor érdekes számok jöttek ki, főleg, ha az üzemanyagárakat is belevettük a számításba, amelyek a hivatalos inflációnál gyakran jóval nagyobb mértékben nőttek.

Ilyenkor rögtön megnövekszik a hozaméhség, ami a magasabb kockázatú befektetés felé orientálja a befektetőket.

 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Eurómilliárdokat öntenének a nagybefektetők ide, de nincs elegendő jó ingatlan
Mester Nándor | 2020. augusztus 27. 06:07
Nem csüggednek a nemzetközi intézményi befektetők a közép-európai kereskedelmi ingatlanpiacon. Továbbra is erős az érdeklődés, de megvan az óvatosság is és sajnos kevés a megfelelő első osztályú termék.Térségünkben minden fontos piacon a hazai alapok is aktívak lettek, idén további jelentős adásvételek zárulhatnak le Magyarországon is.
Befalap Hosszú távon továbbra is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés
PR | 2020. július 15. 11:23
A fenntarthatóság nem csak klímavédelmet jelent, hanem etikus vállalatirányítást vagy szociális érzékenységet is, és ez nemcsak a cégek működésében egyre fontosabb, hanem a lakosság, a befektetési alapok, és azok kezelői számára is. Lehet, hogy most a járványhelyzet miatt rövidtávon máshova került a hangsúly, hosszútávon továbbra is a fenntarthatóság lesz az egyik legfontosabb kérdés - nyilatkozta lapunknak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfoliómenedzsere, a Klasszis 2020 Az Év Feltörekvő portfolómenedzsere díj nyertese.
Befalap Ne reménykedjünk abban, hogy szeptemberre minden úgy lesz, mint régen
Eidenpenz József | 2020. június 26. 06:07
A régiós CETOP index az előző válságban 70 százalékot, most csak 40 százalékot esett, és ennek komoly hányadát is ledolgozta már. A befektetők nagyon optimisták, pedig sok a kérdőjel. Kiderülhet, hogy a részvények extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinten. Interjú.
Befalap Ingatlanalapjaink a vészhelyzetben, nyolc grafikonban elbeszélve
Eidenpenz József | 2020. június 4. 06:07
Volt némi pénzkivonás az ingatlanalapokból a veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után, de messze nem akkora, mint 2008-ban. Április óta pedig több alapba ismét friss tőke áramlik be. A hozamok is többnyire pozitívak maradtak, kevés kivétellel. A veszély azonban nem múlt el teljesen, egy elhúzódó válság még megviselheti a szektort. A tét pedig komoly, 1487 milliárd forint sorsa.
Befalap Az alap, amely a hozamok emelkedéséből és eséséből is profitál
Eidenpenz József | 2020. május 15. 06:08
Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.
Befalap Nagyot nőhet az ingatlanbefektetések szerepe a következő években
Eidenpenz József | 2020. május 14. 06:06
A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.
Befalap Mélyebb lehet, mint a 2008-as válság, de rövidebb - interjú
Eidenpenz József | 2020. május 13. 06:04
Miért volt ilyen gyors a márciusi tőzsdei zuhanás, és miért emelkednek azóta az árfolyamok? Érdemes-e befektetni, és hogyan? Mely szektorok olcsók? Az ügyfelek most nem a megszokott módon reagáltak, és nem a legrosszabb pontokon adták el befektetési jegyeiket. Interjú az Év Alapkezelője díjat nyert Aegon Alapkezelő szakembereivel.
Befalap Tőkevédelemmel jóval könnyebb bátornak lenni
Eidenpenz József | 2020. május 11. 06:07
A tőkevédett alapok kockázata mérsékelt, mégis részesedést tudnak nyújtani a részvénypiacok, árupiacok emelkedéséből. Ha három év múlva visszatekintünk, alighanem azt látjuk majd, hogy az idei évben valamikor érdemes volt vásárolni. A CIB Banknál égnek a telefonok, a kisbefektetőket is nagyon izgatják az ilyen és ezekhez hasonló kérdések. Interjú.
Befalap Hogyan lehet profitálni a klímavédelemből?
- | 2020. május 10. 11:07
Ez korántsem újkeletű dolog, e befektetési lehetőséget az OTP Alapkezelő már tizenkét éve, még a 2008 őszén kirobbant előző válság előtt megteremtette, elindítva az OTP Klímaváltozás 130/30 nevű befektetési alapját. S hogy jól tette, azt jelzi, az utóbbi öt évben négyszer is elvitte a Privátbankár.hu „Legjobb Globális Részvény Alap” díját. 
Befalap Milyen lesz a kilábalás? V, U, L vagy W alakú?
Eidenpenz József | 2020. május 5. 06:06
A válság lefutása megjósolhatatlan, de kevéssé valószínű, hogy nagyon hosszú és mély lenne. A kormányok és jegybankok, a gyógyszer- és oltásfejlesztők óriási erőfeszítéseket tesznek a megoldására. Érdemes részvényeket vásárolni, de több csomagban, átlagoló technikával. Interjú.
Friss
hírlevél