<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Aki hozamot szeretne, kockázatot kell vállalnia, hosszabb futamidejű kötvényekkel vagy részvényekkel. Az alapkezelő nem brókercég; ilyen kifinomult ellenőrzési rendszer, mint itt, messze nincs az értékpapírcégeknél. Aki évekig dolgozott a megtakarításáért, szánjon rá legalább pár órát, hogy befektetési döntését meghozza – interjú Konkoly Miklóssal, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatójával.

Privátbankár: A Budapest Alapkezelő a GE Money Euró Rövid Kötvény Alap forintos sorozatával nyert első díjat a Privátbankár Klasszis díjkiosztóján. Mi van ebben az alapban, mit kell tudni róla?

Konkoly Miklós: Ez egy eurós devizakitettségű rövid kötvény alap, amelynek portfólióját betétek, valamint a hagyományosabbnak számító államkötvények mellett feltörekvő piaci vállalati kötvények alkotják. Ezek az eszközök szigorú kockázati kontroll mellett extra hozampotenciált jelentenek az alap számára.

Hozzá kell tenni, hogy mivel az alap eurókitettséggel rendelkezik, azaz a devizakockázatokat nem forintra, hanem euróra fedezzük az alapban, így a forint/euró árfolyam mozgása is jelentősen befolyásolja az alap forintos sorozatának árfolyamát, illetve hozamát. A forintsorozat mellett eurós sorozata is van az alapnak, annak hozamában ez nem jelenik meg.

P.: Milyen kötvények vannak az alap portfóliójában? A nyugat-európai vállalati kötvények hozamai eléggé alacsonyak mostanában…


K. M.:
Elsősorban feltörekvő piaci országok rövidebb futamidejű állampapírjait és vállalati kötvényeit vásároljuk ebbe a portfólióba – így például török vállalati kötvényeket is –, ez egyébként más alapjainknál is jó döntésnek bizonyult.

P: Az alapokban a devizakockázatokat jellemzően fedezni szokták?

K. M.: Alaptól függ; van, ahol igen, van, ahol nem. A magasabb kockázati szintű alapjainkban jellemzően nem fedezzük, ott a devizaárfolyam változása is egy kockázatnövelő tényező, ami növelheti vagy csökkentheti a teljesítményt. Van olyan devizakötvény alapunk, amellyel több, mint húsz százalékos hozamot értünk el éves szinten, jelentős részben a devizaárfolyamok kedvező változásának köszönhetően, de ez megtörténhet a másik irányba is. A kockázat mindenképpen jelen van.

P.: A magyar alapkezelők nagy kedvencei a magyar nagyvállalatok, mint az OTP, Mol, Richter kötvényei. Önöknél is megjelennek ezek az eszközök?

K. M.: Igen, néhány alapunk portfóliójában megtalálhatóak ezen vállalatok kötvényei. Az állampapírokon elérhető rendkívül alacsony hozamszint mellett ezek a kötvények némi többlethozamot tudnak adni a portfólióknak.

P.: Az idén mit tanácsolnának a befektetőknek: devizában vagy inkább forintban érdemes takarékoskodni? Ha devizában, akkor euró- vagy dollár alapú befektetéseket javasolnak inkább?

K. M.: Mi inkább azt javasoljuk, hogy aszerint válasszanak, milyen bevételeik, kiadásaik vannak. Ha valaki tudja, hogy lesz deviza kiadása – akár kisvállalatként, akár magánszemélyként –, akkor érdemesebb lehet devizában megtakarítania. Ha viszont például valakinek euró-jövedelme van – így eleve a közös valuta erősödésében érdekelt –, a költései viszont forintban keletkeznek, annak inkább forintban érdemes takarékoskodnia, így egyenlítve ki a kockázatokat.

P.: Jellemző az, hogy vállalatok befektetési alapokba fektetnek? A statisztikák szerint ez inkább magánbefektetői műfaj.

K. M.: Előfordul, ők jellemzően pénzpiaci alapokat használnak.

P.: Elemzéseik szerint mi várható a dollár erősödésének terén?

K. M.: Előrejelzéseket nem szoktunk adni, mert azon az állásponton vagyunk, hogy a jövőt biztonsággal senki nem látja előre. Előrejelzések, illetve a jövőbeni árfolyamok jóslása helyett ügyfeleinket inkább arra próbáljuk megtanítani, hogy a jövőbeni bizonytalanságokat, az abból származó kockázatokat diverzifikációval, azaz az eszközök minél szélesebb körű alkalmazásával tudják hatékonyan kezelni. A rövidtávú piaci tendenciák és makrogazdasági folyamatok jelenleg további dollárerősödés valószínűségét vetítik előre, azonban nem gondoljuk, hogy csupán erre az általános piaci véleményre alapozva helyes lenne az ügyfeleket a dollárbefektetések irányába terelni.

P.: Egyre alacsonyabbak a kamatok. A közeljövőben, például az idén, mivel lehet majd hozamot elérni?

K. M.: Kérdés, mennyire képes valaki hosszabb távon tervezni. Ha a fix hozamú eszközöket nézzük, a több éves állampapírok lényegesen többet hoznak, mint a lehető leghosszabb lekötési idejű bankbetétek vagy a rövid állampapírok. Ha valaki nem szeretne számottevően nagyobb kockázatot vállalni, és tud hosszabb – legalább három éves – időtávban gondolkodni, akkor magasabb hozamot érhet el a futamidő hosszabbításával, például kötvényalapokon.

P.: Egy sok éves kötvényhozam-esési trenden vagyunk túl. Ha a sok kisbefektető beteszi a pénzét állampapírba, majd felmennek a hozamok, akkor csalódás éri őket.

K. M.: Ez rövid távon nézve igaz: ha a hozamok emelkednek, akkor a kötvények árfolyama esik. Azonban hosszabb távon a megemelkedett hozamok kompenzálják az árfolyamesés miatti veszteséget: ez az oka, hogy a hosszabb futamidejű kötvényeket kizárólag hosszabb távra ajánljuk az ügyfeleknek. Általánosságban azt kell mondani, hogy az alacsony kamatszint arra kényszerít minket és ügyfeleinket is, hogy az elvárásokat tegyük helyre az ügyfeleknél. Mindenkinek tisztában kell azzal lennie, hogy ha alacsonyak a kamatok (mint jelenleg is), de valaki ennél egy-két százalékkal magasabb hozamot szeretne elérni, akkor azt csak kockázat vállalásával lehet elérni. A kockázatot persze csak „ésszel”, mértékkel szabad vállalni: nem szabad mindent egy lapra feltenni, mindent egy befektetési eszközbe rakni.---- Mégis, mibe érdemes most befektetni?  ----

P.: Mit javasolnak azoknak, akik hajlandóak kicsit magasabb kockázatot vállalni?

K. M.: A paradigma nevű alapunk részvényekbe és kötvényekbe fektet, az alap különlegessége, hogy két portfólió-kezelő kezeli, befektetési döntéseiket a szokásosnál nagyobb döntési szabadság mellett közösen hozzák meg. A dinamikusan kezelt vegyes alap, szakszóval multi asset fund, amelyben kötvény és részvény, esetleg más eszköz is van, és nem fix az eszközök aránya az alapban, hanem azt is változtatják, a közeljövő slágere lehet. Említett alapunk jelentősen túlhaladta az induláskori kockázatmentes hozamot és kimagasló tőkebeáramlást is elkönyvelhetett.

P.: A részvénypiactól persze sok függ az ilyen alapoknál. Milyen jövőt jeleznek előre a részvénypiacokon?

K. M.: A jegybankok mennyiségi lazítása, szakmai körökben QE (az USA és más jegybankok pénzmennyiség-bővítő politikája – a szerk.) határozta meg a részvénypiacokat az elmúlt években, az amerikai tőzsdei emelkedés alapját is az adta meg. Ennek alapján lehet, hogy most Európában is lesz ennek köszönhetően még egy nagy felfutás. Az olajár-csökkenés is ösztönzi a gazdaságot és a piacokat.

Ami a hazai piacot illeti, a brókerbotrányoktól, azok kezelésétől is sok függ majd, nehéz lesz ettől a jövőben elvonatkoztatni. Ez a forint árfolyamára is igaz lehet.

P.: Ha egy átlagos magyar kisbefektető bemegy a bankfiókba, milyen alapot javasolnának most neki?

K. M.: Nagyon sok függ az ügyfél kockázatvállaló képességétől, de a legfontosabb, hogy tényleg értse, mit is vállal. Ma már szinte mindenkinek van valamilyen korábbi tapasztalata: előző befektetése, ami vagy jól sikerült, vagy nem, és befolyásolja a döntéseit. Szerintem nagyon fontos megérteni, hogy korábban mi történt vele, és hogyan végződött, mik a tapasztalatai, főleg mi az, amitől esetleg fél. Emiatt nem tudok egy konkrét terméket kiemelni, amit az átlag ügyfélnek javasolnék, mert minden ügyfélnek a saját igényeire, jellemzőire nézve szabad befektetési lehetőséget ajánlani.

P.: Az ügyfeleket lehet a bankfiókban befolyásolni, hallgatnak az ügyintézőre?

K. M.: Ügyfele válogatja, tényleg le kell velük ülni és elbeszélgetni. Fontos például, hogy mennyi ideig dolgozott azért a pénzért, amit be szeretne fektetni, néhány hónapot, vagy akár öt-tíz évet is. Ha valaki fél évtizedet dolgozott érte, akkor különösen fontos rászánni pár órát, mielőtt döntést hoz. Ezt szerencsére az ügyfelek is be szokták látni, és megfontolják a tanácsokat.

P.: A brókerbotrányok miatt idegesek az emberek, sokat kérdezősködnek? Érzékelnek ügyfél-fluktuációt a brókercégek és a bank között?

K. M.: Többet kérdeznek, de tendenciákat még nem igazán lehet felvázolni, ez még korai.

P.: Mivel tudják őket megnyugtatni azzal kapcsolatban, hogy az értékpapír-alapokban biztonságban van a pénzük?

K. M.: Nagyon fontos az ügyfél befektetési döntéseinél, hogy mi az, ami számára a biztonságot jelenti. Van, akinek például a tulajdonosi háttér ilyen. A mi tulajdonosunk jelenleg a GE, a világ egyik legnagyobb vállalata, nemsokára pedig a magyar állam lesz. Más ügyfeleknek fontos lehet, mióta van a piacon egy cég: nekik azt tudjuk mondani, hogy a BB a kétszintű bankrendszer létrejötte óta, több mint negyedszázada van jelen Magyarországon.

Van, aki számára az ellenőrzés kérdése lényeges: ki végzi azt és milyen rendszerességgel. Ezzel kapcsolatban fontos elmondanunk, hogy az alapkezelőknél a brókercégekétől teljesen eltérő, komplex és folyamatos ellenőrzési rendszer működik. A legfontosabb különbség, hogy az alapokba fektetett pénz nem az alapkezelőhöz kerül, hanem egy letétkezelőhöz – ez plusz biztosítékot ad. Az alapkezelő hozza a befektetési döntéseket, a letétkezelő pedig végrehajtja azokat. Nem egyszerűen őrzi a pénzt, hanem ellenőrzi is a műveleteket: például azt, hogy az alapkezelő döntései megfelelnek-e annak a befektetési politikának, amely a jogszabályokban, szabályzatokban le van fektetve és amelyet az ügyfélnek megígértek.

Mindez naponta, folyamatosan történik, így már a nap végén kiderülne, ha valami nem a szabályoknak megfelelően történne.  És akkor még nem beszéltünk a könyvvizsgálóról, a bank belső ellenőrzéséről és a felügyeleti ellenőrzésről. A felügyeleti ellenőrzés is gyakoribb egyébként, mint a brókercégeknél, a könyvvizsgálónk sem egy ismeretlen kis hazai vállalkozás, hanem a világ legnagyobbjainak egyike, a KPMG.

P.: Ha valaki mégis tőzsdézni szeretne, és részvényeket szeretne vásárolni, de nem bízik a brókercégekben, annak mit lehet tanácsolni?

K. M.: Mi nem foglalkozunk közvetlen részvénykereskedéssel. Ha megkérdezem valakitől, miért is szeretne egy-egy részvényt megvásárolni, az esetek 90 százalékában kiderül, hogy igazából a hozampotenciált keresi: azért ezt venné, mert például 15 százalékot tudott emelkedni. Azután, ha azt kérdezem, hogy ha mást tudok mutatni, ami nem közvetlen részvényvásárlás, de a múltban hasonlóan jó eredményt hozott, akkor azt megvenné-e, általában igen a válasz. Ez a gondolkodás a kisbefektetők nagy többségére jellemző.

Egy részvényalap is tud 15 százalékot hozni, ráadásul messze nem akkora kockázattal, mint egy egyedi részvény. Kérdés, érdemes-e kisbefektetőnek részvényekkel kockáztatnia, vagy megfelelő neki valamely kollektív befektetési forma.

P.: Sok az olyan befektető, aki a múltból kiindulva még mindig 5-10 százalékos hozamot várna?

K. M.: Az ügyfelek magas hozamot szeretnének, gyorsan és biztonságosan. A mi dolgunk az, hogy megmutassuk nekik, ilyesmi nem létezik, még akkor sem, ha sajnos egyes piaci szereplők megpróbálták ezt elhitetni. Ebből a „bűvös hármasból” legalább egyet mindig fel kell adni.

Ezt nem könnyű feladat tudatosítani az ügyfelekben. Ha a korábbi magas kamatokra hivatkoznak, igyekszünk rávilágítani, hogy az infláció mennyi volt akkor, amikor például tíz százalék volt a kamat, tehát mennyi volt a reálhozam. De volt már olyan is, hogy a befektetővel kiszámoltuk a saját inflációját, a saját fogyasztói kosarának árváltozását. Sokszor érdekes számok jöttek ki, főleg, ha az üzemanyagárakat is belevettük a számításba, amelyek a hivatalos inflációnál gyakran jóval nagyobb mértékben nőttek.

Ilyenkor rögtön megnövekszik a hozaméhség, ami a magasabb kockázatú befektetés felé orientálja a befektetőket.

 

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 17300 17150 17595 -2,20% 0 0 9 302 673 880 Ft 2022-01-21 17:14:35
MOL 2684 2620 2684 +1,21% 0 0 2 304 340 886 Ft 2022-01-21 17:13:23
MTELEKOM 422 419 425 -0,59% 0 0 129 927 268 Ft 2022-01-21 17:05:00
RICHTER 8460 8275 8460 +1,38% 0 0 2 099 933 015 Ft 2022-01-21 17:08:02
OPUS 220 216 220 -0,90% 0 0 23 642 408 Ft 2022-01-21 17:05:22
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap A jövő zenéi – mesterséges intelligenciával működő alapot kínálnak a bankárok
Eidenpenz József | 2021. szeptember 29. 18:29
Szeptember közepétől Magyarországon is kapható öntanuló mesterséges intelligencia segítségével kezelt dinamikus vegyes alap. A befektetési döntéseknél felhasználják azokat a modelleket, amelyeket egy algoritmus hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával készít. Erre ember nem lenne képes. De nem iktatták ki teljesen az emberi tényezőt sem.
Befalap Részvényalapoktól várnak magasabb hozamot a magyarok
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 15. 14:59
Augusztusban 0,6 százalékkal, 43 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.  
Befalap Kockáztatni márpedig kell, ha rendes hozamot szeretnénk elérni
Eidenpenz József | 2021. július 14. 11:24
Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Befalap Nagyon jók a lehetőségek mind a régióban, mind a magyar részvényekben
Csabai Károly | 2021. június 10. 13:35
Öt kategóriában is bekerültek az első háromba az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapok a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón. A legjobban az MKB Észak-Amerikai Részvény Alap szerepelt, amely az első lett a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapok között, míg a három eurós és az abszolút hozamú nem származtatott konstrukciójuk a képzeletbeli dobogók alsóbb fokaira fért fel. Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.
Befalap A jó befektetéseket a főnixek és az ESG-improverek körében érdemes keresni – de vajon mi lesz a kamatokkal?
Gáspár András | 2021. június 5. 13:10
A járvány alatt felhalmozott megtakarítások egy részét biztosan költeni kezdik a nyáron az emberek, de a korábban jellemző fogyasztási lázhoz talán nem térnek vissza, javulhat a megtakarítási hajlandóság. A befektetések között előtérbe kerülhetnek a megújulásra képes hagyományos cégek, az ESG-terén fejlődni képes vállalatok és a globális megatrendek. Interjú Vizkeleti Sándorral, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.
Befalap Aki MÁP Plusz helyett devizakötvényt tartott, az sem érzi úgy, hogy rossz döntést hozott
Eidenpenz József | 2021. május 17. 15:10
A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.
Befalap Havi 5 ezer forintos megtakarítással is megkaphatjuk ugyanazt, amit 5 milliárddal
Gáspár András | 2021. május 15. 18:12
A Klasszis-díjak közül a legjobb ingatlanalapnak járó elismerést évek óta a Raiffeisen Alapkezelő nyeri el, de a társaság az értékpapír-alapok terén is erős. Idén már a rendszeres megtakarítóknak is kínálnak programot, az ESG-befektetésekkel pedig a hazai élmezőnyt célozták meg. Simon Péter vezérigazgatóval és Gyetvai Károly vezető értékesítés-támogatóval beszélgettünk.
Befalap A részvénypiacok felülsúlyozása továbbra is indokolt
Csabai Károly | 2021. május 14. 14:34
A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón: a Generali Triumph B sorozat a második a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában, míg az Innováció Részvény Alap a harmadik a Legjobb Globális Részvény Alapok között. Az utóbbi alapot kezelő Munkácsi Dávid pedig az egyik feltörekvő portfoliómenedzseri díjban részesült. Varga Róberttel, a Generali Alapkezelő április 1-jén kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.
Befalap Lehet úgy is részvénybe fektetni, hogy nem a beszállási ponton stresszelünk
Gáspár András | 2021. május 11. 15:04
A mostani időszak nem a kötvény-típusú befektetéseknek kedvez, a tőzsdéken pedig nagyobb volatilitásra kell felkészülni – csak az aktív befektetési stratégia működhet 2021-ben, de az is jó, ha találunk olyan befektetési alapot, ami leveszi a vállunkról a megfelelő beszállási pont megtalálásának terhét. A jövő pedig egyértelműen a zöld és a felelősségteljes befektetéseké. Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatójával.
Befalap Jön az infláció, több reáleszközt érdemes tartani, mint korábban
Eidenpenz József | 2021. május 3. 16:59
Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondja az Év Portfóliómenedzsere.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló