Túl alacsony a kamat? Ez lesz idén a befektetési sláger – interjú

Privátbankár: A Budapest Alapkezelő a GE Money Euró Rövid Kötvény Alap forintos sorozatával nyert első díjat a Privátbankár Klasszis díjkiosztóján. Mi van ebben az alapban, mit kell tudni róla?

Konkoly Miklós: Ez egy eurós devizakitettségű rövid kötvény alap, amelynek portfólióját betétek, valamint a hagyományosabbnak számító államkötvények mellett feltörekvő piaci vállalati kötvények alkotják. Ezek az eszközök szigorú kockázati kontroll mellett extra hozampotenciált jelentenek az alap számára.

Hozzá kell tenni, hogy mivel az alap eurókitettséggel rendelkezik, azaz a devizakockázatokat nem forintra, hanem euróra fedezzük az alapban, így a forint/euró árfolyam mozgása is jelentősen befolyásolja az alap forintos sorozatának árfolyamát, illetve hozamát. A forintsorozat mellett eurós sorozata is van az alapnak, annak hozamában ez nem jelenik meg.

P.: Milyen kötvények vannak az alap portfóliójában? A nyugat-európai vállalati kötvények hozamai eléggé alacsonyak mostanában…

K. M.: Elsősorban feltörekvő piaci országok rövidebb futamidejű állampapírjait és vállalati kötvényeit vásároljuk ebbe a portfólióba – így például török vállalati kötvényeket is –, ez egyébként más alapjainknál is jó döntésnek bizonyult.

P: Az alapokban a devizakockázatokat jellemzően fedezni szokták?

K. M.: Alaptól függ; van, ahol igen, van, ahol nem. A magasabb kockázati szintű alapjainkban jellemzően nem fedezzük, ott a devizaárfolyam változása is egy kockázatnövelő tényező, ami növelheti vagy csökkentheti a teljesítményt. Van olyan devizakötvény alapunk, amellyel több, mint húsz százalékos hozamot értünk el éves szinten, jelentős részben a devizaárfolyamok kedvező változásának köszönhetően, de ez megtörténhet a másik irányba is. A kockázat mindenképpen jelen van.

P.: A magyar alapkezelők nagy kedvencei a magyar nagyvállalatok, mint az OTP, Mol, Richter kötvényei. Önöknél is megjelennek ezek az eszközök?

K. M.: Igen, néhány alapunk portfóliójában megtalálhatóak ezen vállalatok kötvényei. Az állampapírokon elérhető rendkívül alacsony hozamszint mellett ezek a kötvények némi többlethozamot tudnak adni a portfólióknak.

P.: Az idén mit tanácsolnának a befektetőknek: devizában vagy inkább forintban érdemes takarékoskodni? Ha devizában, akkor euró- vagy dollár alapú befektetéseket javasolnak inkább?

K. M.: Mi inkább azt javasoljuk, hogy aszerint válasszanak, milyen bevételeik, kiadásaik vannak. Ha valaki tudja, hogy lesz deviza kiadása – akár kisvállalatként, akár magánszemélyként –, akkor érdemesebb lehet devizában megtakarítania. Ha viszont például valakinek euró-jövedelme van – így eleve a közös valuta erősödésében érdekelt –, a költései viszont forintban keletkeznek, annak inkább forintban érdemes takarékoskodnia, így egyenlítve ki a kockázatokat.

P.: Jellemző az, hogy vállalatok befektetési alapokba fektetnek? A statisztikák szerint ez inkább magánbefektetői műfaj.

K. M.: Előfordul, ők jellemzően pénzpiaci alapokat használnak.

P.: Elemzéseik szerint mi várható a dollár erősödésének terén?

K. M.: Előrejelzéseket nem szoktunk adni, mert azon az állásponton vagyunk, hogy a jövőt biztonsággal senki nem látja előre. Előrejelzések, illetve a jövőbeni árfolyamok jóslása helyett ügyfeleinket inkább arra próbáljuk megtanítani, hogy a jövőbeni bizonytalanságokat, az abból származó kockázatokat diverzifikációval, azaz az eszközök minél szélesebb körű alkalmazásával tudják hatékonyan kezelni. A rövidtávú piaci tendenciák és makrogazdasági folyamatok jelenleg további dollárerősödés valószínűségét vetítik előre, azonban nem gondoljuk, hogy csupán erre az általános piaci véleményre alapozva helyes lenne az ügyfeleket a dollárbefektetések irányába terelni.

P.: Egyre alacsonyabbak a kamatok. A közeljövőben, például az idén, mivel lehet majd hozamot elérni?

K. M.: Kérdés, mennyire képes valaki hosszabb távon tervezni. Ha a fix hozamú eszközöket nézzük, a több éves állampapírok lényegesen többet hoznak, mint a lehető leghosszabb lekötési idejű bankbetétek vagy a rövid állampapírok. Ha valaki nem szeretne számottevően nagyobb kockázatot vállalni, és tud hosszabb – legalább három éves – időtávban gondolkodni, akkor magasabb hozamot érhet el a futamidő hosszabbításával, például kötvényalapokon.

P.: Egy sok éves kötvényhozam-esési trenden vagyunk túl. Ha a sok kisbefektető beteszi a pénzét állampapírba, majd felmennek a hozamok, akkor csalódás éri őket.

K. M.: Ez rövid távon nézve igaz: ha a hozamok emelkednek, akkor a kötvények árfolyama esik. Azonban hosszabb távon a megemelkedett hozamok kompenzálják az árfolyamesés miatti veszteséget: ez az oka, hogy a hosszabb futamidejű kötvényeket kizárólag hosszabb távra ajánljuk az ügyfeleknek. Általánosságban azt kell mondani, hogy az alacsony kamatszint arra kényszerít minket és ügyfeleinket is, hogy az elvárásokat tegyük helyre az ügyfeleknél. Mindenkinek tisztában kell azzal lennie, hogy ha alacsonyak a kamatok (mint jelenleg is), de valaki ennél egy-két százalékkal magasabb hozamot szeretne elérni, akkor azt csak kockázat vállalásával lehet elérni. A kockázatot persze csak „ésszel”, mértékkel szabad vállalni: nem szabad mindent egy lapra feltenni, mindent egy befektetési eszközbe rakni.---- Mégis, mibe érdemes most befektetni?  ----

P.: Mit javasolnak azoknak, akik hajlandóak kicsit magasabb kockázatot vállalni?

K. M.: A paradigma nevű alapunk részvényekbe és kötvényekbe fektet, az alap különlegessége, hogy két portfólió-kezelő kezeli, befektetési döntéseiket a szokásosnál nagyobb döntési szabadság mellett közösen hozzák meg. A dinamikusan kezelt vegyes alap, szakszóval multi asset fund, amelyben kötvény és részvény, esetleg más eszköz is van, és nem fix az eszközök aránya az alapban, hanem azt is változtatják, a közeljövő slágere lehet. Említett alapunk jelentősen túlhaladta az induláskori kockázatmentes hozamot és kimagasló tőkebeáramlást is elkönyvelhetett.

P.: A részvénypiactól persze sok függ az ilyen alapoknál. Milyen jövőt jeleznek előre a részvénypiacokon?

K. M.: A jegybankok mennyiségi lazítása, szakmai körökben QE (az USA és más jegybankok pénzmennyiség-bővítő politikája – a szerk.) határozta meg a részvénypiacokat az elmúlt években, az amerikai tőzsdei emelkedés alapját is az adta meg. Ennek alapján lehet, hogy most Európában is lesz ennek köszönhetően még egy nagy felfutás. Az olajár-csökkenés is ösztönzi a gazdaságot és a piacokat.

P.: Ha egy átlagos magyar kisbefektető bemegy a bankfiókba, milyen alapot javasolnának most neki?

K. M.: Nagyon sok függ az ügyfél kockázatvállaló képességétől, de a legfontosabb, hogy tényleg értse, mit is vállal. Ma már szinte mindenkinek van valamilyen korábbi tapasztalata: előző befektetése, ami vagy jól sikerült, vagy nem, és befolyásolja a döntéseit. Szerintem nagyon fontos megérteni, hogy korábban mi történt vele, és hogyan végződött, mik a tapasztalatai, főleg mi az, amitől esetleg fél. Emiatt nem tudok egy konkrét terméket kiemelni, amit az átlag ügyfélnek javasolnék, mert minden ügyfélnek a saját igényeire, jellemzőire nézve szabad befektetési lehetőséget ajánlani.

P.: Az ügyfeleket lehet a bankfiókban befolyásolni, hallgatnak az ügyintézőre?

K. M.: Ügyfele válogatja, tényleg le kell velük ülni és elbeszélgetni. Fontos például, hogy mennyi ideig dolgozott azért a pénzért, amit be szeretne fektetni, néhány hónapot, vagy akár öt-tíz évet is. Ha valaki fél évtizedet dolgozott érte, akkor különösen fontos rászánni pár órát, mielőtt döntést hoz. Ezt szerencsére az ügyfelek is be szokták látni, és megfontolják a tanácsokat.

P.: A brókerbotrányok miatt idegesek az emberek, sokat kérdezősködnek? Érzékelnek ügyfél-fluktuációt a brókercégek és a bank között?

K. M.: Többet kérdeznek, de tendenciákat még nem igazán lehet felvázolni, ez még korai.

P.: Mivel tudják őket megnyugtatni azzal kapcsolatban, hogy az értékpapír-alapokban biztonságban van a pénzük?

K. M.: Nagyon fontos az ügyfél befektetési döntéseinél, hogy mi az, ami számára a biztonságot jelenti. Van, akinek például a tulajdonosi háttér ilyen. A mi tulajdonosunk jelenleg a GE, a világ egyik legnagyobb vállalata, nemsokára pedig a magyar állam lesz. Más ügyfeleknek fontos lehet, mióta van a piacon egy cég: nekik azt tudjuk mondani, hogy a BB a kétszintű bankrendszer létrejötte óta, több mint negyedszázada van jelen Magyarországon.

Van, aki számára az ellenőrzés kérdése lényeges: ki végzi azt és milyen rendszerességgel. Ezzel kapcsolatban fontos elmondanunk, hogy az alapkezelőknél a brókercégekétől teljesen eltérő, komplex és folyamatos ellenőrzési rendszer működik. A legfontosabb különbség, hogy az alapokba fektetett pénz nem az alapkezelőhöz kerül, hanem egy letétkezelőhöz – ez plusz biztosítékot ad. Az alapkezelő hozza a befektetési döntéseket, a letétkezelő pedig végrehajtja azokat. Nem egyszerűen őrzi a pénzt, hanem ellenőrzi is a műveleteket: például azt, hogy az alapkezelő döntései megfelelnek-e annak a befektetési politikának, amely a jogszabályokban, szabályzatokban le van fektetve és amelyet az ügyfélnek megígértek.

Mindez naponta, folyamatosan történik, így már a nap végén kiderülne, ha valami nem a szabályoknak megfelelően történne.  És akkor még nem beszéltünk a könyvvizsgálóról, a bank belső ellenőrzéséről és a felügyeleti ellenőrzésről. A felügyeleti ellenőrzés is gyakoribb egyébként, mint a brókercégeknél, a könyvvizsgálónk sem egy ismeretlen kis hazai vállalkozás, hanem a világ legnagyobbjainak egyike, a KPMG.

P.: Ha valaki mégis tőzsdézni szeretne, és részvényeket szeretne vásárolni, de nem bízik a brókercégekben, annak mit lehet tanácsolni?

K. M.: Mi nem foglalkozunk közvetlen részvénykereskedéssel. Ha megkérdezem valakitől, miért is szeretne egy-egy részvényt megvásárolni, az esetek 90 százalékában kiderül, hogy igazából a hozampotenciált keresi: azért ezt venné, mert például 15 százalékot tudott emelkedni. Azután, ha azt kérdezem, hogy ha mást tudok mutatni, ami nem közvetlen részvényvásárlás, de a múltban hasonlóan jó eredményt hozott, akkor azt megvenné-e, általában igen a válasz. Ez a gondolkodás a kisbefektetők nagy többségére jellemző.

Egy részvényalap is tud 15 százalékot hozni, ráadásul messze nem akkora kockázattal, mint egy egyedi részvény. Kérdés, érdemes-e kisbefektetőnek részvényekkel kockáztatnia, vagy megfelelő neki valamely kollektív befektetési forma.

P.: Sok az olyan befektető, aki a múltból kiindulva még mindig 5-10 százalékos hozamot várna?

K. M.: Az ügyfelek magas hozamot szeretnének, gyorsan és biztonságosan. A mi dolgunk az, hogy megmutassuk nekik, ilyesmi nem létezik, még akkor sem, ha sajnos egyes piaci szereplők megpróbálták ezt elhitetni. Ebből a „bűvös hármasból” legalább egyet mindig fel kell adni.

Ezt nem könnyű feladat tudatosítani az ügyfelekben. Ha a korábbi magas kamatokra hivatkoznak, igyekszünk rávilágítani, hogy az infláció mennyi volt akkor, amikor például tíz százalék volt a kamat, tehát mennyi volt a reálhozam. De volt már olyan is, hogy a befektetővel kiszámoltuk a saját inflációját, a saját fogyasztói kosarának árváltozását. Sokszor érdekes számok jöttek ki, főleg, ha az üzemanyagárakat is belevettük a számításba, amelyek a hivatalos inflációnál gyakran jóval nagyobb mértékben nőttek.

Ilyenkor rögtön megnövekszik a hozaméhség, ami a magasabb kockázatú befektetés felé orientálja a befektetőket.