Túlteljesítette az állampapírokat tavaly a magyarok kedvence

Az utóbbi években a hazai befektetésialap-piac stagnált, például három év alatt, 2016. novembere és 2019. novembere között a kezelt vagyon csak mintegy tíz százalékkal bővült. Ebben oroszlánrésze lehetett annak, hogy a lakossági állampapírokra fizetett gáláns kamatok elcsábították az ügyfeleket.

A stagnáló piacon az ingatlanalapok voltak a leginkább kedvelt kategória. Ennek vagyona még úgy is 110 százalékkal nőtt – tehát több mint kétszeresére –, hogy a növekedést a Magyar Nemzeti Bank tavaly tavasszal egy (rendelettel felérő) ajánlással megakasztotta. Ez után az ingatlanalapok vagyona csökkent, a májusi 1667 milliárdról novemberre 1531 milliárdra. Ám ez már szerény növekedés, októberben volt ugyanis a mélypont 1507 milliárd forintnál.

Most arra keressük a választ, megérte-e ebbe az alapfajtába fektetni tavaly, illetve az utóbbi években. Ehhez megnéztük a nyilvános, nyíltvégű alapok teljesítményét az év végén. Az egy éves hozamok mezőnye eléggé változatos, 1 és 10 százalék között sokféle eredmény akad. Az átlag 5,43 százalék, ennek majdnem pont a közepe.

Nem mindegy a deviza

Jó ez, vagy sem? Érdemes devizánként szétválogatni az egyes sorozatokat, hiszen más és más kamatviszonyok uralkodnak itthon és külföldön. A forintos sorozatok átlaga valamivel magasabb, évi 6,06 százalék, ami logikus is. A bérleti díjak az üzleti világban gyakran euróban vannak megállapítva, ez növeli a forinthozamokat, mert gyengült tavaly az euró. (Mintegy 2,3 százalékkal.)

A magyarországi üzleti ingatlanbérleti díjak pedig rendszerint magasabb hozamot biztosítanak, mint a külföldiek. Van néhány globális alap is a listán, általában devizában jegyzik ezeket. Az eurós alapok 3,55 és a dolláros alapok 6,28 százalékos átlaghozama bőven meghaladja az adott deviza jellemző állampapír-hozamait.

Kötvénnyel nem lehetett hat százalékot elérni

De a hat százalékos átlagos forinthozamot mivel vessük össze? A híres Magyar Állampapír Plusz (4,95 százalékos hozammal öt évre) még nem létezett 2018 végén. Akkor 2,5 százalékos kamatú egy éves fix vagy 4,0-4,5 százalék körüli változó kamatú inflációkövető kötvényeket lehetett kapni. Ezeket szerencsésen túlteljesítették az alapok.

Érdekes módon a három éves (éves szintre átszámított) átlaghozam is majdnem pontosan hat százalék volt. Ám három évvel ezelőtt sem volt jobb a lakosság által elérhető kamat. Konkrétan 2016 végén 2,25, 2013 végén 3,75 százalék volt az egy éves állampapír-hozam. Az utóbbi öt év 4,4 százalékos éves átlaghozama azonban már nem annyira kedvező (lásd a táblázatot).

Megéri-e kockáztatni?

Kérdés, az államkötvényekénél jóval magasabb kockázatok miatt megéri-e ilyen hozammal ingatlanbefektetési jegyeket tartani. (Miközben a múltbeli hozam nem garantálja a jövőbelit.) Sokan tartanak a globális gazdaság lehűlésétől, a magyar lakás– és ingatlanpiac áremelkedésének leállásától és még egy sor dologtól. (Az alapok jellemzően irodaházakba, üzlethelyiségekbe fektetnek.)

De pozitív kockázatok is vannak: az infláció esetleges megugrása például még vonzóbbá teheti az ingatlanokat. A recesszió, amelytől annyian félnek, még az MNB és a kormány is készül rá, a nagy felkészülés miatt elmaradhat. Egyes alapoknál a forint gyengülése is segíthet, ahol a bevételek euróban jelentkeznek.

(Néhány atipikus viselkedésű alapot a táblázatból kivettünk, ezek a Biggeorge 4., az MKB Ingatlan Alapok Alapja és az OTP Prime Alap  intézményi sorozata.)

További cikkeink az alapok tavalyi évéről:

Rengeteg két számjegyű hozamról maradtál le tavaly

Shortolni, vagy nem shortolni? Ez döntötte el…