Szeptemberben számításaink szerint 11,9 milliárd forintot helyeztek el a befektetők a hazai befektetési alapokban, ami az elmúlt hónapokhoz hasonlóan szerénynek számító összeg. Még júliusban volt ugyan egy 62 milliárd forintnyi tőkeelhelyezés, azt azonban nagyrészt egy bankcsoport házon belüli műveletei okozhatták. (Az egyik alapba például egyik napról a másikra érkezett mintegy 24 milliárd forint.)

Mostanában tehát csekély, havonta 5-10 milliárdnyi pénzkivét vagy elhelyezés volt az alapokban, a piac szépen egyensúlyban van. Az augusztus végi tőkepiaci minipánik és a turbulens szeptember sem változtatott ezen, de azért a kisbefektetők egy része megijedt, és pár milliárdot kivettek a kockázatosabb alapfajtákból.

Veszélyes vegyes, részvény, abszolút?

Szeptemberben a részvényalapokból 2,6 milliárd forint távozott, ez nem számít kevésnek ebben a kategóriában, a részvényalapokban viszonylag kevés tőke volt eddig is. A vegyes alapokból (óvatos, kiegyensúlyozott és dinamikus együtt) 3,3 milliárd forintot vettek ki, az abszolút hozamú alapokból pedig 900 milliót. Ez utóbbi viszont eléggé csekély összeg az ilyen alapok 705 milliárd forint össztőkéjéhez képest.

Az árupiaci alapokba viszont érkezett 158 millió forint, ami csekélynek tűnik, de ebben a kategóriában csak 14 milliárd forintot kezelnek, így nem jelentéktelen. Az árupiacok sok éves mélypontokat ütöttek mostanában, így logikus, ha a befektetők olcsón próbálnak vásárolni. A tőzsdék által nem érintett ingatlanalapokba viszont 5,7 milliárd forint érkezett.

18 milliárd volt a veszteség

Némileg meglepő módon közel 22 milliárdot fektettek pénzpiaci és likviditási alapokba, amelyek pedig újabban – a rövid futamidejű állampapírok és betétek alacsony hozama miatt – inkább alacsony hozamukról, de nagy biztonságukról ismerszenek meg.

A szeptemberi tőkepiaci felfordulást jelzi, hogy a befektetési jegyek tulajdonosai összesen 17,7 milliárd forintnyi veszteséget szenvedtek el az árfolyamokon. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden alap veszített volna, csak egyes alapfajták és sorozatok.

A betétekből is ment ki a pénz

A devizák terén nem volt nagy mozgás: a friss tőke elsősorban kilencmilliárdnyi forintban és 2,7 milliárd forint értékű dollárban érkezett. Euróban is csak egymilliárd forintnyit vettek ki az abban jegyzett alapokból.

Több hónapra visszatekintve megállapíthatjuk, hogy miközben az alapok tőkéje alig változott, a bankbetéteknél is kevés volt a mozgás, ha igen, jobbára elvittek pénzt az ügyfelek. Az állampapírok népszerűsége viszont töretlen, jellemzően havonta több tízmilliárd forint ment lakossági papírokba. A szeptemberi adat még nem ismert, de az augusztusi vakációs hónap 114 milliárdos adata imponáló.

Az állam magas kamatot fizet a lakossági állampapírokra, sokkal magasabbat, mint a nem akciós bankbetéteké, a biztonság is nagyfokú, így ez a viselkedés teljesen érthető is. Más kérdés, mibe kerül ez a nagyon kedvező kamat az adófizetőknek.