Melyek az olcsó és a drága befalapok

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - hasonlóan az elmúlt évekhez - idén is publikálja a befektetési alapok adott évi költségterhelésére vonatkozó mutatószámokat.

Az alacsonyabb (1,5% alatti) költséghányadú alapok közé jellemzően a pénzpiaci, a likviditási, a kötvény típusú és a kötvénytúlsúlyos vegyes alapok tartoznak. A tőkevédett alapok nagyobb része esetében a költséghányad ugyancsak alacsonynak (1,5% alatti) tekinthető, azonban ezen alapok esetében az indulás évéhez és esetenként a zártvégű futamidő leteltét követő átalakuláshoz kapcsolódnak a magasabb költségek - olvasható a PSZÁF elemzésében.

A TER-mutató (Total Expense Ratio) a befektető által viselt összes költséget jelenti: ez az adott alap összes működési költsége osztva az időszaki átlagos nettó eszközértékkel.

Az 1,5%-nál nagyobb költséghányadú alapok közé főként a részvénytúlsúlyos, a tiszta részvény, az ingatlan és a származtatott alapok tartoznak. A származtatott alapok magasabb TER-mutatóját elsősorban az ezen alaptípusok kezeléséhez jellemzően kapcsolódó sikerdíjak okozzák.

Az alapfajták tekintetében az alapok alapja és az indexkövető alap az átlagnál jelentősen kisebb, az ingatlanalap – az ingatlanok megvásárlása, működtetése során felmerült többletköltségek (pl.: illeték, ügyvédi díj, biztosítási díj stb.) következtében – az átlagnál jelentősen nagyobb TER-mutatóval rendelkezik. A többi alapfajta TER-mutatója nem tér el jelentős mértékben az átlagos értéktől. A befektetési alapok TER-mutatója földrajzi kitettség.

Privátbankár