Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója és a Bamosz elnöke szerint (a képeken bal szélen) a kötvényhozamok nagyon sokat estek az utóbbi időben, az árak sokat emelkedtek, emiatt a kötvénypiacokra már nem mernének tenni. Ráadásul jön a kamatemelés az USA-ban. A részvénypiacok is újabb és újabb csúcsokra értek, rég nem volt visszarendeződés, ezek sem olcsók már, így a részvényeket sem merik nyugodt szívvel ajánlani.
Bizonytalanságban az abszolút hozam
A befektetők is felettébb bizonytalanok, ezért az olyan alapok népszerűek, amelyek hol az egyik, hol a másik piacba kapnak bele, mint az abszolút hozamú alapok vagy a vegyes alapok. Vagy ahol nem egy piacot vesznek, hanem szelektíven válogatnak az egyes cégek között. Az egyik részvényt esetleg shortolják is, miközben a másikat longolják.
|
| (Fotó: Dorsum) |
A piacok a vagyonkezelők szempontjából is nagy kockázatot jelentenek, lehet, hogy több éven keresztül jobban teljesítenek, azután beleszaladnak egy nagy pofonba, ami lerontja a renoméjukat. A válság óta már az a korábbi közhely sem biztos, hogy tíz éven belül nyerőre fordulnak a befektetések, sok tíz éves befektetés még mindig veszteséges. Nem mindig működik a vedd meg és ülj rá stratégia sem, mint régen, André Kosztolany idejében – így Vízkeleti.
Mi lesz a jövő slágere?
Telegdi René, a Concorde Alapkezelő intézményi üzletág-igazgatója szerint (a képeken balról a második) az elmúlt öt évben nem az annyira népszerű abszolút hozamú alapok hozták igazán a pénzt. Nagyon jó időszakon vagyunk túl, a kötvények is éveken keresztül folyamatosan felértékelődtek, és a részvények is, mindkettőn nagyon sokat lehetett keresni.
Jelenleg egyre inkább a vegyes alapok felé fordulnak a befektetők, a részvényalapok felé azonban még nem. Bár jelenleg azokat nagyon veszik, lehet, hogy mégsem az abszolút hozamú alap lesz a jövő slágere, hanem valami más, esetleg a vegyes alap. De jöhet egy nagy korrekció is, amely a vegyes alapokban visszaesést hoz – hangzott el.
Időben szólnak az ügyfeleknek
A Concorde Alapkezelő szerint felmérések azt mutatják, hogy az egyik legfontosabb dolog az ügyfelek számára a „track record”, azaz a múltbeli teljesítmény, bár az ügyfelek nagy része eléggé rövid távon gondolkodik, úgy egy évre.
Az OTP Alapkezelő marketing igazgatója, Gáti László szerint (a képeken balról a harmadik) óriási adomány, hogy ömlik az alapokba a pénz, de meg is kell azt tartani. Az alapkezelő ezért kissé újrapozícionálta alapjait. A pénzpiaci alapokból jelenleg nagyon sok tőke megy ki, a legfontosabb feladat ennek átcsatornázása a rövid kötvényalapok vagy az alacsonyabb kockázatú vegyes alapok felé. Igyekeznek időben szólni az ügyfeleknek, hogy lépjenek, nehogy csalódás érje őket. Ez a stratégia Gáti szerint eddig bevált, ami a befektetési jegyek állományán is látszik.
Ezer és ezer kilométeres fejtágítók
Igyekeznek elérni azt is, hogy ha beindul egy kamatemelési ciklus, és a bankok ismét magas kamatokat kínálnak, akkor ne távozzon pillanatok alatt a pénzek az alapokból. Bár konkrét adatok a befektetők motivációiról nincsenek, az OTP Alapkezelőnél remélik, hogy nemcsak a visszatekintő hozamok, hanem a banki tanácsadás is szerepet játszik a befektetők döntésében és maradásában. „Remélem, nem feleslegesen koptatom sok ezer kilométereken keresztül a kocsimat” – mondta Gáti, utalva az OTP négyszáz fiók körüli vidéki fiókhálózatára, és a fiókok ügyintézőinek folyamatos képzésére.
Melyik a legnagyobb versenytársa az alapoknak? – merült fel. A legnagyobb konkurencia az állampapír, az állam kettős kamatrendszert alakított ki. Vannak nagyon jó kondíciójú állampapírok, amelyeket az alapok nem tudnak megvásárolni, a magánszemélyek viszont igen – emlékeztetett Telegdi René.
Vegzálás furcsa mellékhatással
Mennyire tudják az emberek, hogy milyen alapba fektetnek? Vízkeleti szerint annak, hogy „a hatóságok folyamatosan vegzálják a bankrendszert”, az egyik hatása, hogy az ügyfelek nagyon óvatosak lettek, és a pénzügyi intézmények is nagyon ügyelnek arra, hogy jól informálják őket. A pénzügyi panaszok mennyisége öt-hatszorosára nőtt, miután arra biztatták az ügyfeleket, hogy nyugodtan reklamáljanak, ha valami szerintük nincs rendben.
Érdekes módon ennek következtében is nagyot fejlődött az utóbbi években a pénzügyi kultúra, a befektetők pénzügyi tudása, nagy változások álltak be e téren. Akik eddig csak betétet tartottak, most már sok esetben vesznek befektetési jegyeket, állampapírokat is Vízkeleti szerint. Bár ez veszélyes, mert mind a kötvényeknél, mind a részvényeknél kérdéses, lehet-e akkora növekedés, mint az elmúlt években. A múltba tekintő hozam nagyon jó, de ez nem biztos, hogy megismételhető.
A személyiségen, tudáson múlik minden
Gáti László szerint az abszolút hozamú alapok életképessége elsősorban a portfólió-kezelők személyiségén, felkészültségén múlik, nem annyira a piaci folyamatokon. Készítettek egy statisztikát, hogy amióta ez az eszközosztály (alapfajta) sikeres, azóta milyen teljesítmények voltak az egyes alapoknál. A következtetés az lett, hogy azok az alapok sikeresek, amelyek tartósan, viszonylag kis volatilitás mellett viszonylag jó teljesítményt tudtak nyújtani.
|
| (Fotó: Dorsum) |
Az az alap kevésbé volt népszerű, amelyik például öt év alatt ugyan jó teljesítményt nyújtott, de egyes években erős veszteségeket szenvedett, nagy volt a volatilitása. Oda áramlott a legtöbb befektetői pénz, ahol a legtöbb emelkedő periódus volt megfigyelhető az alap életében. Eközben nagy mértékben függ ezen alapok teljesítménye az alapot kezelő személyektől, kérdés, mi lesz akkor, ha valamelyik menedzser majd céget vált. Erre még nemigen volt példa.
Mi lesz a nyugdíjunkkal?
A befektetési jegyek értékesítése alaposan átrendeződött az utóbbi években Magyarországon, az egyféle értékesítési csatorna, például bankfiók helyét a többféle vette át. Leginkább az online internetes értékesítés jelent nagy kihívást, de a private banking szerepe is folyamatosan nő – mondja Vízkeleti.
Mi lesz az emberek nyugdíjával, hiszen egyre több szó esik arról, hogy az emberek többsége alig kap majd nyugdíjat? – merült fel. Gáti szerint hiába készítenek termékeket a nyugdíjcélú megtakarítások összegyűjtésére, ezekből eddig rendszerint nem lett semmi. Pedig az USA-ban korábban kitalálták például a hosszú futamidejű céldátum-alapokat (target date), ahol kezdetben kockázatosabb befektetéseket vesznek, majd lejárathoz közeledve egyre csökkentik a kockázatot. Ezt a korábbi magánnyugdíj-pénztárakon keresztül nem lehetett megvalósítani, de az OTP Alapkezelő jelenleg is gondolkodik hasonló termékeken.
Már csak pár emberöltőt kell kibírni
Vízkeleti Sándor szerint a Pioneer Alapkezelőnél már vannak hasonló céldátum-alapok, jó volt a hozamuk is, még sincs bennük pénz, mert az emberek nagyon megijednek a távoli, például húsz évvel későbbi céldátumtól. Az embereknek nagyon rossz a jövőbe vetett bizalma, elég csak a nyugdíjpénztárak csúfos végére vagy a magyar történelem viharaira gondolni – mondta el. De remélik, hogy változik ez előbb-utóbb.
Telegdi René egyetértett Vízkeletivel, de hozzáfűzte, hogy két-három emberöltő folyamatos és sikeres befektetési eredményei is szükségesek lehetnek ahhoz, hogy az ilyen hosszú időtávú megtakarítási formák elterjedjenek.
A külföldi, leginkább luxemburgi alapokban levő hazai pénzek állománya is nőtt az utóbbi időben, de kevésbé, mint a hazai alapokban – mondta Vízkeleti. Valószínűleg még mindig él a korábbi tapasztalat, amely szerint körülbelül 95 százaléka megy az alapokba szánt pénzeknek hazai alapokba, és csak mintegy öt százaléka külföldi alapokba.
Február 2-ig kell adatot szolgáltatni. 
