Január elsején életbe lépett az új befektetésialap-törvény, a BAT, amelyen keresztül a tpt-nek (tőkepiaci törvény) egy része új törvényként él tovább - „kiszakadt” a régi törvényből. A korábbi jogszabályok inkább a hazai szabályozást egészítették kii az európaival, most inkább fordítva, az európai szabályozás képezi az alapot, ezt egészítik ki hazai elemekkel – mondták el a Pioneer Alapkezelő sajtóbeszélgetésén.
A törvény bevezeti a hazai jogrendbe az UCITS IV európai uniós befektetésialap-direktívát, amelynek elődje, az UCITS III nem járt igazán sikerrel, nem tudta a befektetésialap-kínálatot nemzetközivé tenni. Jól jelzi ezt, hogy ma mintegy 470 hazai alap létezik az országban, és ennél sokkal többet, 600-700 külföldit, főleg luxemburgi alapot forgalmaznak, ám az utóbbiakat csak a befektetők szűk köre vásárolja. Nincs ez másképp más országokban sem. Az UCITS IV többek között abban jelent nagy változást, hogy nemcsak az alapok kapnak európai útlevelet, hanem az egész alapkezelési tevékenység.
Értékesítheti akár a saját konkurenseiket is
Az új törvény bevezeti a kollektív portfólió-kezelés fogalmát, és önálló tevékenységként ismeri el az értékesítés-támogatást, így az alapkezelők partnerként más alapkezelők termékeinek értékesítésében is részt vehetnek. Ha nem is saját versenytársaik, de például a külföldi anyabank külföldi alapjainak termékeit így hivatalosan is értékesíthetik, eddig hasonló tevékenységet csak komplikált jogi körülmények között végezhettek. Komoly törvényi feltételek mellett ugyan, de az alapkezelők is válhatnak forgalmazóvá, olyan korlátozott jogkörű forgalmazóvá, amely csak kollektív értékpapírokat forgalmaz. Például a bankokhoz hasonló komoly ügyfélnyilvántartást kell vezetniük.
Amit a befektetők a változásokból látni fognak, azok egyike a KID, azaz a kiemelt befektetői információ, egy adatlap, amely 1-2 oldalon foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat, megkönnyítve a különböző termékek közötti váltást és lerövidítve az ehhez szükséges időt. Az eddig alkalmazott rövidített tájékoztató, amely akár 30-40 oldalas is lehetett, meg fog szűnni, a 80-140 oldalas részletes kibocsátási tájékoztatók azonban megmaradnak.
Nyelvőrök lesznek az alapkezelők
Az alapkezelők számára komoly kihívás lehet, hogy hogyan tegyék 1-2 oldalon közérthetővé a bonyolult befektetési, jogi információkat. Várhatóan nem használhatnak majd olyan bonyolult szakkifejezéseket, mint portfólió, diverzifikáció, benchmark, swap-ügylet, stb. Az alap kozkázati szintjén egy hetes skálán kell majd értékelni, grafikusan ábrázolni és elmagyarázni a befektetőnek, mit is jelent ez.
Szövegesen össze kell foglalni majd a legfontosabb kockázatokat is, ami a hely szűkössége miatt szintén komoly nyelvi kihívást jelenthet majd – mondták el. Még az is kérdéses, melyik az a legkisebb betűméret, amit még használhatnak. Fontos része a KID-nek a különböző költségek összefoglalása, a befektetési politika is. A régi termékeknél egyébként május 31-ig kell elkészíteni az újonnan előírt információs anyagokat.
Család ellen nincs orvosság
A nyugaton már bevált módszer szerint lehetővé válik, hogy egy alapkezelő sokkal egyszerűbben hozzon létre befektetési alapokat. A Pioneer 70-80 nálunk kapható luxemburgi befektetési jegye például mindössze két befektetési alapot jelent, mindegyikben több tucat részalap van. Januártól nálunk is egy befektetési alapban lehet létrehozni az eddigi alapcsaládokat, mai sokban leegyszerűsíti az adminisztrációt és meggyorsítja az alapok létrehozását, megszüntetését.
Az új szabályozás lehetővé teszi a cél- és gyűjtőalapokat is (master, feeder), amelyek megkönnyítik az alapok alapjai létrehozását, működtetését, egyes alapok becsomagolását másik alapba.
A pluszos nyitás emléke gyorsan tovaszállt. 
