A Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bevonásával és támogatásával összeállította a TKM (Teljes Költségmutató) szabályzatát a biztosítási piac iránti fogyasztói bizalom erősítése és fenntartása céljából. Az egységes mutató a befektetési egységekhez kötött, ún. unit-linked típusú élet- és nyugdíjbiztosítások költség szempontú összehasonlítását segíti elő
A TKM mutató egy olyan egyszerű mutató, amely egyetlen szám segítségével fejezi ki az adott biztosítás költségeit. Azt mutatja meg, hogy adott paraméterek mentén közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti költségmentes hozamhoz képest amiatt, hogy az adott unit linked terméken érte el. Segítségével az egyes társaságok unit-linked életbiztosítási termékeinek költségszintje összehasonlíthatóvá válik, így az ügyfelek tudatosabban választhatnak.
Paál Zoltán, a MABISZ életbiztosítási ágért felelős ügyvezető igazgatója a PSZÁF és a MABISZ közös sajtótájékoztatóján a TKM működését így foglalta össze: az egyes befektetési formák mögött álló eszközökből a befektetők egy elméleti hozamot realizálhatnának; maga a befektetés azonban mindig jár valamilyen költséggel (megbízási díj, tranzakciós díj, portfoliókezelési díj, stb.) - függetlenül attól, hogy az adott befektetési instrumentumot a befektető brókeren, szolgáltatón vagy éppen unit linked biztosításon keresztül veszi igénybe. A TKM azt mutatja meg, mennyivel csökkentik a várható nyereséget ezek a költségek. A THM-hez hasonlóan adott feltételek, befektetési időtávok mellett, típuspéldákon keresztül teszi lehetővé a TKM az egyes termékek összehasonlítását.
Ha a TKM egy évvel korábban is létezett volna, talán nem került volna ekkora hátrányba a biztosítási szféra a hosszú távú befektetési formák szabályozásakor - vélekedett Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke utalva arra a jövő évtől hatályos változtatásra, amelynek következtében nem csak az életbiztosítások után járó adókedvezmény szűnik meg, de ez a befektetési forma hosszú távú, kamatadó-kedvezménnyel járó megtakarítási szerződésnek sem minősül. |
Dr. Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a válság megmutatta, hogy milyen nagy jelentősége van a gazdaság szempontjából annak, hogy belső megtakarítások képződjenek. A PSZÁF-nak éppen ezért kiemelt célja, hogy a hosszú távú megtakarítási lehetőségekkel kapcsolatos bizalmat erősítse, a lakosság befektetési hajlandóságát növelje. A hosszú lejáratú megtakarítások egyik kiemelt csatornája a biztosítási szféra; az átláthatóság, a lakosság szükséges információkkal való ellátása ezért rendkívül fontos feladat. Dr. Farkas Ádám kiemelte: a biztosítótársaságok a TKM-et gyakorlatilag "maguktól", önszabályozás keretében vezették be, az Európai Uniós elvárásokat is megelőzve.
A jogszabályi keretek és a PSZÁF fogyasztóvédelmi közzétételei mellett alapvető fontosságú, hogy a piac szereplői önszabályozó eszközökkel is is erősítsék az ügyfelek biztonságát - hangzott el a tájákoztatón. A most bemutatott TKM vagy a lakossági hitelező intézmények által nemrég aláírt Magatartási Kódex is ebben a szellemben született meg.
A szabályozásban részt vevő biztosítótársaságok az érintett termékcsoportra kiszámított TKM-értékeket 2010. január 4-én jelentetik meg a MABISZ honlapján. Emellett a biztosítók az ügyfelek érdekében egységesítették nyomtatványaik, tájékoztatóik tartalmát.
Az önszabályozásban gyakorlitaliag minden olyan Magyarországon működő biztosítótársaság részt vesz, akinek van unit linked terméke - hangzott el a tájékoztatón.
Devizázók, figyelem: gyengül az adóprés!
Kevesebbet fektetünk az életbe - ez biztos
Viszlát, adókedvezmény: indulhat az utolsó roham?
Hajrá: már csak 1 hét maradt a kötelezőváltásra!
Egyre olcsóbb a kötelező: ebből még baj is lehet
Privátbankár