- Közel 10 évet dolgozott a Magyarországról most kivonuló Crédit Agricole-nál. Vannak még ott barátai? Az elmúlt másfél év magyar gazdaságpolitikája ellentmondásoktól sem volt mentes. Vagy így csinálják Franciaországban is? Hogyan ítéli meg az elmúlt időszakot?
Eredetei szakmáját tekintve agrármérnök, pályafutása egésze viszont a pénzügyi szektorhoz köti. Hűséges típus, 10 évig dolgozott a Crédite Agricole-nál, majd 1988-ban csatlakozott a Groupama csapatához, ahol átvette a toulouse-i regionális társaság vezérigazgató-helyettesének járó széket. 2006-ban kinevezték a vállalat nem-életbiztosítási igazgatójává. 2008 közepén került a magyarországi leányvállalathoz vezérigazgatóként. A biztosítótársaságnak egy tapasztalt vezetőre volt szüksége, akinek az irányítása alatt végbemehetett 2009-ben a Groupama Biztosító és az OTP Garancia fúziója - a legnagyobb magyar bank, az OTP stratégiai együttműködésével. A Groupama Biztosító Zrt. és az OTP Garancia Biztosító Zrt. 2009. április 1-től kezdődően Groupama Garancia Biztosító Zrt. néven fuzionált, jelenleg a piac harmadik legnagyobb szereplője a cég. |
- Három éve, amióta Magyarországra érkeztem, azt látom, hogy jelentősen romlottak a gazdasági körülmények, akárcsak Európában. De az is igaz, hogy 2008-ban Magyarország törékenyebb helyzetből indult, mint sok más európai állam. Ma azt mondhatom, hogy Magyarország nem csak, hogy nem viseli rosszabbul, de sok európai államnál jobban tűri a válság hatásait.
A költségvetési hiány például nem a legrosszabb hiányadat Európában, igaz, az államadósság magas, de ez számos nyugat-európai államra is igaz. Amit észrevettem, hogy itt a háztartások és az önkormányzatok adóssága viszont magasabb, mint általában véve Európa nyugati felén.
Ha megnézzük az adatokat, jól látszik, hogy 2000 és 2008 között a növekedést ez az eladósodottság generálta. A családok ráadásul devizában adósodtak el ebben az időben, emiatt ma a magyar háztartások sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint Nyugat-Európában. Itt sokkal könnyebb volt kölcsönhöz jutni, mivel a rendkívül engedékeny törvényi szabályozás miatt a bankok csak hiteleztek és hiteleztek.
Ehhez képest más országokban már több, mint 20-30 éve a megfelelő önrész felmutatása (ami általában a hitelösszeg legalább 30%-a) a hiteligénylésnél alapkövetelmény.
- Visszatérünk még a háztartásokhoz, de foglalkozzunk még azzal, ahogy az állam intézi a pénzügyeit. A deficitcélt most tartotta a kormány, ehhez azonban különadók is kellettek. Önök ebből kettőt is kaptak a nyakukba, a baleseti adót és a bankadót. Fel lehet erre készülni egyáltalán? Az említett adónemeket a kormány rövid idő alatt nyomta át a Parlamenten, nem kérte ki a szakma véleményét sem.
- Azt gondolom, egyetlen vállalatnak sincs arra lehetősége, hogy 3 hét alatt felkészüljön egy új törvényre. Nézzük a két nagy adót! A bankadó váratlanul ért minket, de megértettük, hogy miért van rá szükség. Amin viszont meglepődtünk, hogy nem egyenlő arányban érintette a piaci szereplőket és így sérültek a verseny feltételei, hiszen nem mindenki esett egyenlő elbírálás alá. Ez ugyanakkor egy jó kiindulópont volt ahhoz, hogy a következő megszorításokra jól felkészüljünk.
Megértettük, hogy az eredményeink felét elveszik adóteher formájában, ezért számos intézkedést tettünk, hogy a cég kevésbé legyen ezekre a döntésekre érzékeny. Meg kellett tartani a jó szolgáltatási színvonalat, de közben hatékonynak és gazdaságosnak kellett maradnunk. A legfájdalmasabb lépés az volt, hogy a hatékonyság javítása érdekében csökkenteni kellett az adminisztratív létszámunkat, de ezt a lépést mindig csak legutoljára tettük meg. Ezenkívül le kellett mondanunk az általános béremelésről, valamint számos befektetésünkről is: például nem tudunk újabb munkahelyeket létrehozni, fiókhálózatunkat csak lassabb ütemben tudjuk felújítani, és a külsős szolgáltatási szerződéseink egy részét is fel kellett mondanunk vagy komolyan újratárgyalnunk, vagyis a partnereinket is érzékenyen érintette mindez.
"NÉHA BALSZERENCSE KELL HOZZÁ, HOGY A DOLGOKON VÁLTOZTASSUNK"
- Mennyire tartja túlzásnak az adó mértékét?
|
| "A pluszadók mellett nem tudunk munkahelyeket teremteni" |
- Ez nagyon egyszerű, az eredményeink felét elvitte a bankadó az első évben. Úgy véljük, hogy 2011-ben pedig az adózás előtti nyereségünk több mint 60%-át fogja kitenni. Azt gondolom, egy cég a bevétele 20%-áig tud felkészülni ilyen, előre nem látható tételekre, akárcsak egy háztartás.
Az adózás előtti eredmény ilyen komoly megterhelése mellett a cégek képtelenek modernizálni vagy munkahelyet teremteni.
- Rengeteget beszélünk arról, hogy a magyarok pénzügyi kultúrája alacsony. Ön Franciaországból érkezett, ott több évtizedig dolgozott. Mikor ide érkezett, mit tapasztalt? Javult a helyzet egyáltalán a válságban?
- Én úgy gondolom, hogy a dolgok változnak Magyarországon, néha ehhez - ahogy mondják - balszerencsés dolgoknak kell történnie. Nagyon sokszor egy-egy válsághelyzet kell ahhoz, hogy valamit megtanuljunk és a bevett szokásokon változtassunk.
De úgy gondolom, hogy volt egy olyan esemény, ami alapvetően megváltoztatta az emberek hozzáállását a biztosításokhoz: ez pedig a 2010-es nagy árvíz volt. Abban az évben nekünk 50%-kal több káreseménnyel kellett foglalkoznunk, a lakosság hirtelen rádöbbent, mire is jó egy biztosítás. És ezt látjuk is, mert az emberek a válság ellenére továbbra is biztosítják lakásaikat.
- De ott van például a kgfb, a nagy árverseny talán azt is jelenti, hogy a legtöbb autós le akarja tudni ezt a biztosítást minél olcsóbban, mert az is valami "fizetnivaló dolog", amolyan "lehúzás"...
- Ami itt a kgfb-piacon történik, az teljesen egyedülálló. Egy átlagos mobilelőfizetés négyhavi díjának megfelelő összeg egész éven át fedezi egy nap mint nap autóba ülő vezető kárfelelősségét! Ez tiszta őrület! De ehhez a helyzethez is alkalmazkodnunk kellett. Az, hogy a biztosítót váltók száma csökkent idén, talán mutatja, hogy a magyar lakosság is kezdi megérteni, hogy nem az ár az egyetlen fontos szempont.
- Előzetesen az alkuszok 5-7% körüli árcsökkentést prognosztizáltak, aztán tulajdonképpen aki váltott, meg tudta spórolni a baleseti adót. Nekem ez még mindig jelentős esésnek tűnik, még ha a díjszintben nincs is nagy változás - a baleseti adót is beleszámítva - a tavalyi évhez képest. Vagyis az Önök díjbevétele csökkent, miközben ugyanazt a szolgáltatást próbálják fenntartani.
- A biztosítók tartani akarják a szolgáltatási színvonalukat, fontos, hogy a kárrendezés jól működjön. A biztosítóknak (minket is beleértve) okosabbaknak kell lenniük, hiszen – bizonyos tényezők nyomása alatt – az alkuszok idézték elő ezt a helyzetet, és ha így folytatjuk, nem fogjuk tudni garantálni a szolgáltatásaink eddigi színvonalát. Erre persze mondhatja, hogy a díjak épp a biztosítók miatt csökkennek, de erre az én válaszom meg az, hogy bizony vannak olyan biztosítók, akik elég érdekesen "táncolnak ezen a parketten".
"LEHET, HOGY VÁLASZÚTHOZ ÉRKEZTÜNK"
- Akkor mégis milyen stratégiával vágtak neki az előző kampánynak? Aki azt mondja, hogy nem vesz részt az árversenybe, az feladja ezt a piacot.
- Mi 3 éven át azt mondtuk, hogy nem fogunk az árdömpingbe belemenni, mi addig csökkentettük a díjainkat, amíg azt tudtuk mondani, hogy profitabilitásunkat és a szolgáltatási színvonalunkat is tartani tudjuk. Mivel láttuk, hogy a verseny ezen is túlmegy, ezért internetes ajánlattal jelentünk meg. Vagyis olyan ügyfeleket céloztunk meg, akik készek voltak arra, hogy kgfb-szerződésüket online kezeljék. Idén először nem vesztettünk állományt a kampányban, ügyfeleinket nagy százalékban megőriztük, a díjbevétel persze csökkent, hiszen a netes tarifa kedvezményes volt. Lehet, hogy most válaszúthoz érkeztünk, de nem vagyok benne biztos, hogy a 2012-es kampány máshogy alakul, mint az idei.
- Ezek szerint a tavalyi kampányban debütált direktbiztosító beváltotta a hozzáfűzött reményeket?
- Ami a forgalmát illeti, igen. Úgy gondoltuk egy kicsit nagyobb volumenben kötnek majd itt biztosításokat, de ez volt az első év, és a direkt ajánlatról csak minimális mértékben kommunikáltunk. Ha azt nézem, hogy mennyit invesztáltunk bele, és mennyit nyertünk vele, akkor az eredmények meggyőzőek.
- Akkor miért "titkolták" a direktbiztosítót?
- Készíthettünk volna a direkt értékesítéshez egy féléves felvezető kampányt, de csupán az év közepén kezdtük el kifejleszteni a direkt csatornát, így már nem volt értelme. A direktbiztosítónk viszont már az első naptól fogva kifogástalanul működött. Azt azonban tudjuk, hogy interneten akkor tudunk jó eredményeket elérni, ha tartósan és sokat kommunikálunk.
- A kgfb kapcsán talán az állam spórolt a legtöbbet, hiszen saját gépparkjára nem vonatkozik a kgfb fizetési kötelezettsége. 100 millió forintot terveznek így megtakarítani, mit gondol, összejöhet?
- Lehet, hogy meg fog lepődni. Én egy olyan országból jövök, ahol az állam ezt már több mint 30 éve meglépte! Az állam úgy döntött Franciaországban, hogy a saját maga biztosítója lesz, külön állami cég létrehozása nélkül, és méghozzá valamennyi általa birtokolt gépjárműre kiterjedően. Az állam – jó gazdálkodóként – erre a célra tartalékot képzett, ebből fizeti a járművei által okozott károkat, amennyiben ők voltak a felelősek. Elvi szinten tehát nem tartom igazságtalannak ezt a lépést, ha az állam jól gazdálkodik, miért ne dönthetne úgy, hogy ezen spórol. Ez egy jó döntés, ha megvannak hozzá a szükséges források és az állam képes bevetni a szervezőképességét, hogy megteremtse egy ilyen rendszer hátterét. Be kell valljam, akkor azért igencsak meglepődtünk, amikor tavaly ősszel kiderült, hogy január 1-től nem kell biztosítanunk a honvédelmi tárca járműveit.
- Nyilván értesült róla, hogy Magyarország eddig nem arról volt híres, hogy jól gazdálkodna, legalább is az Európai Bizottságnak komoly aggályai vannak. Nem lesz könnyű dolguk egy olyan állammal, amely folyamatosan spórolni akar, kényszerül, márpedig az állami autók kárrendezésére kiírt tendert Önök nyerték. Mi lesz a feladatuk pontosan?
- Magát a kárrendezést kell lezongoráznunk, vagyis a szakértői vizsgálatokat, a kár felbecsülését végezzük mi, a megállapított kárt az állam aztán a saját zsebéből fizeti. Ez azt is jelenti, hogy nem biztosítóként veszünk részt a folyamatban, szolgáltatási szerződésünk van a Honvédelmi Minisztériummal. Kizárólag erről a tárcáról van szó.
"NYUGAT-EURÓPÁBAN MEGÉRTETTÉK, MIÉRT FONTOS ELŐKÉSZÍTENI A NYUGDÍJAT"
- Menjünk tovább. Életbiztosítások. Magyarországon ezt a piaci szegmenst főleg a unit-linked termékek pörgetik.
- Az igaz, hogy ami a magyar életbiztosítási piacot illeti, a megtakarítás jellegű életbiztosítások dominálnak. Ha a többi európai piacot nézzük, akkor a rokkantság, baleset, halál, betegség biztosítások sokkal fejeltebbek, mint Magyarországon, még akkor is, ha nem ezek a biztosítások jelentik a legnagyobb függő állományt. Elnézést, hogy ismét francia példával élek, amit jól ismerek:: Franciaországban például, ha egy 100-as alapot veszünk, legyen az euró vagy forint, 60 egység életbiztosítás. Miért? Európában szinte mindenhol nagyon fontos a háztartásoknak, hogy "előkészítsék" a nyugdíjukat. Az emberek ugyanis tisztában vannak vele, hogy a megszerzett nyugdíjukból soha sem lesznek képesek fenntartani a megszokott életszínvonalukat.
Éppen ezért ami meglepett, az az, hogy Magyarországon az életbiztosítások általában csak kevesebb, mint 8%-ot tesznek ki a háztartások megtakarításaiból. A legtöbb magyar háztartás inkább rövidtávú banki megtakarítási termékeket választ. Ami még hiányzik a magyar megtakarítási kultúrából, az a hosszú táv fontosságának felismerése, a magyarok a megtakarításaik 40%-át folyószámlán tartják vagy rövid távú eszközökben.
- Hát persze, hiszen a hosszabb távú megtakarítások mellé nemigen jár adókedvezmény.
- Igen, ez az egyik legfőbb ok. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ezek szerint nem a magyar háztartásoknak van ilyen jellegű kulturális hiányossága. A magyar háztartások valójában oda rakják a pénzüket, ahol adókedvezményt kapnak. Ha azt mondjuk az embereknek, hogy hosszabb távra ilyen és ilyen adókedvezményt tudunk garantálni, akkor be fognak fektetni 10-15 évre is. Franciaországban a 8 éves futamidejű megtakarítási életbiztosítási szerződések mellé jár adókedvezmény,de csak 8 évig – mégis ma a franciák jellemzően bent hagyják a pénzüket ezekben a befektetésekben 12-15 évesre. Az emberek megértették, mennyire fontos előkészíteni a nyugdíjukat.
"NÉHÁNY REFORMRA MÉG SZÜKSÉG VAN"
- Újdonság tavaly év vége óta, hogy az egészségbiztosítások adómentesen adhatók a munkavállalóknak a cafeteria rendszeren belül. Több biztosító jelezte, hogy fantáziát lát ebben a piacban. Önök készülnek valamire? Az adókedvezmény jó hívószó lehet.
- Minden bizonnyal - főleg a cafeterián keresztül - fogunk erre egy balesetbiztosítási terméket kifejleszteni, Azon gondolkodunk, milyen eszközökkel tudnánk az ilyen termékeket vonzóvá tenni a magánemberek számára is. A potenciális piac mérete is számít. Hány embert érinthet a jövőben ez a biztosítás? Ez az egyik olyan kérdés, amelyre a válasz a magyar egészségügy reformjában található, de tudom, hogy ez egy érzékeny téma.
- Vannak hazai biztosítók, akik azt mondják, hogy ilyen feltételek mellett beszállnának a magyar egészségügy finanszírozásába is, az infrastruktúra- vagy a bérfejlesztésbe is. El tudja ezt képzelni a Groupamáról is?
- Nemzetközi tapasztalatainkra fogunk támaszkodni, hiszen Franciaországban az első számú egészségügyi biztosító vagyunk. Úgy gondolom, hogy Magyarországon a nyitási lehetőség még nem olyan jelentős, ezért csak olyan termékek piacra dobásában gondolkozhatunk, amelyek elsősorban a vagyonosabb háztartások számára lesznek elérhetőek, ugyanis jelentősebb reform nélkül ez a szektor csak réspiac marad.
- Milyen reformokra gondol?
- Minden bizonnyal nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a biztosítottak az egészségügyi szolgáltatások egy részét ma nem deklarált módon fizetik. Azt is nyilván tudja, hogy nagyon jó orvosok vannak ebben az országban, de nem feltétlenül jó fizetéssel. A magyarok részéről ugyanakkor megjelent az igény a jó minőségű szolgáltatások iránt, akárcsak más országokban. Jelentős reformokra van szükség ahhoz, hogy ez megváltozzon, az egészségügyi szolgáltatási ajánlatok minőségét és biztosított részére felmerülő költségét kell javítani.
- A törvényi változás lényege éppen az, hogy érdekeltté teszi a biztosítókat abban, hogy részt vállaljanak az amúgy alulfinanszírozott magyar egészségügy fejlesztésében, sőt mindezt adókedvezménnyel is támogatja az állam. A hálapénz kérdését is megpróbálja rendezni az új szabályozás, hiszen a biztostó közvetlenül az egészségügyi szolgáltatónak fizet, "állja a számlát" a beteg helyett.
- Ez igaz és mindez jó, de nem elég. A minőségi egészségügyi ellátások kínálatát a lehető legtöbb állampolgár előtt ki kell nyitni. Ráadásul ahhoz, hogy a biztosítók versenyképes termékekkel tudjanak előállni, egymással versenyezve, szükség van arra, hogy szabályozzuk a piac működését, ahol a magán és állami intézmények egymás mellett fognak létezni.
Ha például nekem sürgősen háziorvoshoz kell mennem Budapesten , és nem a kerületi háziorvosomhoz megyek, akkor a párizsi ár dupláját is fizethetem. A jelenlegi helyzetben soha nem fogok olyan biztosítót találni Magyarországon, aki elfogadható áron biztosít engem, mivel az alkalmazott tarifák nagyon magasak és nincsenek szabályozva. Ugyanakkor, ha egy olyan rendszerben vagyok, ahol a társadalombiztosítás meghatározza az alkalmazható legmagasabb tarifák táblázatát, akkor lehetőség van egy olyan piac kifejlesztésére, amely elérhető a kiegészítő biztosítók számára és számos ügyfél részére.
- Ön szerint teljesen elvetélt ötlet egy Magyarországon működő biztosítótól, hogy a megfelelő számú biztosított összeszedése esetén (mondjuk nagyvállalatokon keresztül) felépítsen akár egy kórházat is, amit aztán üzemeltet? Arra akarok utalni, hogy nem lehet, hogy most ebben a helyzetben a biztosítóknak kell megtennie a következő lépést, hogy minél több ember kapjon megfelelő egészségügyi ellátást?
- A biztosítóknak meg kell állapodniuk, hogy milyen feltételek mellett lépünk be erre a piacra kiegészítő biztosítóként. Én úgy gondolom, hogy részt venni az infrastruktúra-fejlesztésben, az egy másik szakma, és azt gondolom, hogy a biztosítottak érdeke is azt kívánja, hogy ezt a két szakmát külön kezeljük, mivel egy kórház rossz gazdálkodásának természetesen nem szabad befolyásolnia a máshol javasolt biztosítási termékek árait.
"A GYORS SIKERNEK MEGVAN AZ ÁRA, VALAKINEK AZT IS KI KELL FIZETNIE"
- Ha a tavaly meghozott új szabályokat nézzük, volt egy másik törvény, ami biztosítási szempontból mindenképp kedvező reform. A törvényalkotó ugyanis érdekeltté tette a mezőgazdasági termelőket, hogy üzleti biztosítókkal is szerződjenek. Három biztosító dolgoz ki terméket az agrárbiztosítások piacára, a Groupama az egyik. Hogy állnak?
- A szabályozás új irányba terelte a termékeink fejlesztését. Az első kormányhatározatok, melyek pontosan meghatározták a segítségek beavatkozási feltételeit, csak tavaly év végén jelentek meg, így még csak most dolgozunk azokon a termékeken, melyek több időjárási kockázatra kiterjednek és lehetőséget biztosítanak a gazdáknak arra, hogy jobban biztosítsák a terméseiket az időjárási viszontagságok ellen. Úgy gondoljuk, őszre elkészülhetünk ezekkel a nagyon komplex módon tarifálható termékekkel. Olyan termékekről van szó, amelyek kibővíthetik a mezőgazdasági biztosítások piacát, ha a támogatási rendszer több évre fönnmarad. Ebben a keretben az a célunk, hogy hosszú távon jelen legyünk a piacon.
- Az érdekesebb termékeket a szabályozási keretek változásával együtt áttekintettük, nézzük a versenytársakat! A válságban sokan prognosztizálták, hogy a biztosítási piacon tapasztalt eddigi erőviszonyok felborulhatnak, a piacnak van ráadásul egy még mindig "újnak" tekinthető szereplője, mely dinamikus növekedést tudhatnak magáénak. Gaál Csaba, a CIG Pannónia - mert hogy erről a biztosítóról van szó - vezérigazgatója február végén örömmel jelentette be, hogy korrigált díjbevétel tekintetében megelőzték a Groupamát. Ez már az a bizonyos átrendeződés előszele lehet?
- Kétségtelen, hogy a hagyományos biztosítókhoz képest a CIG az elmúlt években nagyon aktív volt, én magam is meglepődtem a teljesítményükön. Az is egyértelmű, hogy az elmúlt négy évben mi növeltük a piaci részesedésünket.
Alapvetően azt gondolom, hogy korai még átrendeződésről beszélni. A unit-linked biztosítások esetében tudjuk, hogy egyes életbiztosítás-közvetítők, és most nem külön erre az egy társaságra vonatkoztatva mondom ezt, nagyon magas jutalékkal dolgoznak, ahhoz képest, amit jelenleg ki lehet gazdálkodni.
Fel kell tennünk a kérdést, hogy ki tudja mindezt megfizetni és mennyi ideig? Ha az ügyfél fizeti meg ezt a költséget, akkor ő kerül hátrányos helyzetbe, amikor szerződése lejáratakor a biztosító visszafizeti részére a megtakarításait, tágabb értelemben pedig a piac jó hírneve sérülhet, melynek következtében elfordulhatnak tőle a biztosítottak. Ha a társaság fizet, akkor jelentős saját tőkére van szüksége, hogy finanszírozni tudja ezeket a fejlesztési költségeket. Ebben az esetben viszont az a kérdés, hogy mennyi ideig tudja ezt megtenni? Visszatérve a CIG biztosítóra, bejelentették, hogy, azt hiszem 2014 vagy 2015-re érik el a pénzügyi egyensúlyt, tehát 2 vagy 3 év múlva beszéljünk újra ezekről a változásokról. Mi nem követjük ezt a növekedési stratégiát ilyenfajta biztosításközvetítéssel. Mi inkább a többcsatornás modellben hiszünk, ahol az ügynökök központi szerepet töltenek be, mivel úgy gondoljuk, hogy a tanácsadók közelsége előnyt jelent az ügyfél számára.
- Mi lehet Magyarországon a siker receptje? El kell találni jól a célcsoportot vagy az értékesítési csatorna számít?
- Mindkettő. Eleve szegmentált piacon folytatjuk a tevékenységünket és bizonyos csatornákra specializálódunk. Mi általános biztosítóként szeretnénk érvényesülni célcsoportjaink – a családok és a kkv-k – körében. Olyan ajánlatokat kell a megfelelő csatornákon kínálnunk, amelyekre ügyfeleinknek szüksége van. 30 éve vagyok a szakmában, vannak bizonyos meggyőződéseim a pénzügyi szolgáltatásokat illetően...
Úgy látom, hogy a háztartások egyre inkább igénylik, hogy több csatorna közül választhassanak. Az internet már 14 éve jelen van a biztosítási piacon! Magyarországon például az internet az egyik megfelelő csatorna lakossági kgfb-re, a lakásbiztosítások kapcsán viszont sokan igénylik, hogy a biztosító munkatársa kimenjen, személyesen jelen legyen. Pedig tudna Ön lakásbiztosítást a neten is kötni, nem igaz?
Ugyanígy nem hiszek benne, hogy az életbiztosításoknál az internet meghatározó értékesítési csatorna lehet az ügyfelek nagy részénél. A háztartások ugyanúgy igénylik az érdemi tanácsokat. Én bízom a saját hálózatunkban, hogy tanácsokkal tudja ellátni a családokat, hogyan tegyenek félre a nyugdíjas éveikre – ezért folyamatosan képezzük is őket – úgy, hogy lehetőséget biztosítunk számukra befektetéseik nyomon követéséhez és intézéséhez az interneten keresztül. A lényeg, hogy az ügyfélnek lehetősége legyen választania a csatornák közül.
"FEL KELL TENNI A KÉRDÉST, MENNYI AZ ALKUSZ HOZZÁADOTT ÉRTÉKE A TERMÉKHEZ"
- A biztosítási ügynök Magyarországon talán még mindig szitokszó. Régóta téma a szakmában, hogy jó lenne, ha az ügynökökön keresztül a biztosítók hosszú távon tudnának ügyfélkapcsolatokat kiépíteni. De sokszor azt látjuk, hogy az ügynök csak a jutalék felvételéig van az ügyfél mellett.
- Magyarországon az alkuszok még mindig jelentős szerepet játszanak a kgfb-piacon. Egyértelmű, hogy a szerződéskötés után az alkusz hozzáadott értéke lecsökken és ez tapasztalható számos nyugat-európai országban is. Miért? Egy káresemény megfelelő rendezése egyrészt bonyolult feladat, de ugyanakkor nagyon fontos az ügyfél számára. Ezért egyre több biztosító korszerűsítette a tömegkárok rendezési ügymenetét az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében és akár természetben is megtérítik a kárt! Ha holnap Önnek balesete lesz, nagyon remélem, hogy tudok adni Önnek egy csereautót azonnal. Hol van itt szerepe az alkusznak? Csökkenni fog a szerepük, mivel olyan alapvető tendenciáról beszélek, mely a piac törvényszerűségeinek engedelmeskedik, amely lehetővé teszi új technológiák beáramlását is üzletágainkba. Ezen a területen tehát csökkenni fog a szerepük.
- Nem lesznek boldogok az alkuszok, ha ezt olvassák...
- - Úgy gondolom, azért az alkuszok még szép napoknak néznek elébe, mivel egyes területeken valódi értéktöbbletet képviselnek, amelyet a biztosítók időnként csak nehezen tudnak biztosítani, vagy azért mert, például független közvetítőkről van szó és ebből kifolyólag a legjobb áron, a legjobb biztosítási csomagot tudják kínálni ügyfeleiknek, vagy azért, mert egyes területekre specializálódott - mint például a vállalkozói károk - biztosítóként tevékenykednek! Az európai tendencia szerint a fejlődés az összetett termékek és károk biztosítása felé tart. Tudom, hogy Magyarországon jelenleg még más a helyzet, de minden esetben a piac, vagyis az ügyfelek döntik majd el, hogy milyen szerepe lesz az alkuszoknak.
- Mennyire fontos az alkuszi csatorna a Groupamánál?
- A Groupamánál az alkuszi csatorna természetesen továbbra is jelentős, mi azonban olyan biztosítási ajánlatok kapcsán és egyre inkább olyan területeken dolgozunk alkuszokkal, ahol hozzáadott értékük kiegészíti a saját hálózatunkét. Szerepük tehát nagyon fontos a kkv-k és nagyvállalatok biztosítása terén. A gépjármű-biztosításokat illetően jelenlétük továbbra is a flottáknál lesz fontos.
"VALAMI VÁLSÁG MINDIG VAN VALAHOL"
- Kanyarodjunk vissza a beszélgetés elejére. A gazdasági kilátások Magyarországon nem túl fényesek, mivel lenne elégedett mégis jövő ilyenkor?
- A díjbevétel tekintetében az élet és nem-élet ágban is meg akarjuk tartani a harmadik helyünket. Szeretném, ha fejlődnénk a kkv-k piacán, számunkra ez nagyon fontos. Az életbiztosítások piacán tavasszal egy új termékkel fogunk megjelenni, amivel nem vagyunk még teljesen kész, így erről most bővebben nem nyilatkoznék. A fentiek mellett természetesen szeretnénk megtartani az elmúlt három év profitabilitását.
- 2008 óta van Magyarországon. Mi az, amit itt tanult és úgy gondolja, hogy bármikor tanácsolná francia kollégáinak?
- Nagyon sok olyan dolgot tanultam az országról, amelyet azelőtt nem tudtam. Kellemes az időjárás itt, és nagyon jók a borok Magyarországon, ezt francia barátaim is így gondolják, márpedig ha ezt egy francia mondja, az igazi bók!
Félretéve a tréfát, úgy gondolom, hogy sikerült alkalmazkodnom a magyar kultúrához és a magyar csapatnak is a francia kultúrához. Januárig én voltam itt az egyetlen francia, azóta (csak) ketten vagyunk itt - a 2300 munkavállalóból. A magyar kollégák igen jól végzik a dolgukat, de ugyanakkor fontos, hogy egyértelmű célkitűzéseket fogalmazzunk meg számukra, fontos, hogy erősítsük a csapatszellemet.
Az elmúlt 3 évben sokat fektettünk be és dolgoztunk, de a magyar leányvállalat igazán büszke lehet a csoporton belül elért eredményeire. Azt tanácsolnám a francia kollégáimnak, hogyha ide jönnek, felejtsék el az esetleges előítéleteiket vagy amiket az útikönyvekben írnak, mert meg fogják látni, hogy a valóság teljesen más!
- Nem fél attól, hogy unalmas lesz, ha véget ér a válság, nem lesznek különadók...
- Nem, végül is nem ez a legfontosabb. Valahol mindig van valami fajta válság és a francia állam is szeret adóztatni! Adott esetben mondjuk lehet, hogy kiszámíthatóbb...
Szerintem mindig is nagyon érdekes és izgalmas dolog lesz Magyarországon dolgozni annak, aki erre vállalkozni akar!
Amerika vétójával a Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság teljes elismerését a nemzetközi szervezetben. 
