A nyaraló biztosítása többe kerül
Jelentős különbség található az állandóan lakott lakás valamint a szezonálisan lakott nyaraló biztosítások árai között; nyaralók esetében ugyanis a díj akár 50-100 százalékkal magasabb lehet, mint a lakásoknál - derül ki a PBA Biztosítási Alkusz közleményéből. A magasabb díjat azzal indokolják a biztosítók, hogy a tulajdonosok nem laknak állandóan a nyaralóban, ezért akár egy tűzkár esetén is nagyobb a „totálkár” valószínűsége, mint a lakásoknál.
Lényegesen nagyobb kárt okozhat egy csőtörés és a betörés veszélye is nagyobb, hiszen a nyári szabadságon kívül ritkán tartózkodunk ott. Éppen ezért teljesen más feltételekkel kell megkötni a nyaralókra a biztosítást, mint a lakóingatlanokra, ha azt szeretnénk, hogy minden életszerű kár ellen fedezve legyen és feleslegesen se fizessünk többet, mint szükséges.
„Sokan próbálják megspórolni ezt a lakatlansági pótdíjat, azt állítva, állandóan lakott épületként kötik meg a biztosítást. A biztosítók ezt könnyen tudják ellenőrizni és kiszúrni a biztosítási szerződéssel kapcsolatos ellentmondásokat, akár az irreálisan alacsony víz- vagy villanyszámlával. Nem érdemes a feláron spórolni, inkább más tételen takarékoskodjunk” – javasolja Vass Gábor, a PBA szakmai vezetője.
Az elemi károkra is érdemes felkészülni
A hagyományos lakóingatlanok biztosításában az ingóságok fedezete sokkal nagyobb részt képvisel, a nyaralóknál viszont más arány az indokolt. Sokkal nagyobb veszély, ha egy tavaszi beázást, vagy viharkárt csak hetekkel, vagy hónapokkal később fedezünk fel, mikorra már tetemes károk keletkeztek. Általában a nyaralókban huzamosabb ideig nem érdemes nagyobb értékű műszaki cikkeket tárolni, így az esetleges elvesztésük inkább bosszantó semmint anyagi veszteség.
Fontosabb, hogy a szezonon kívüli időjárási viszontagságokból keletkező és annak további következményeit (például a betört ablakon keresztüli, több hetes beázást) fedezze a biztosításunk. Nyaraló esetében is igaz, hogy érdemes biztonsági ajtóval, ráccsal, vagy ablakfóliával megnehezíteni a behatolók dolgát, ezzel növelve a lebukás veszélyét.
Nem a betörés a legnagyobb veszély
Érdemes meghatározni, hogy mennyit szánunk a biztosításra, és ahhoz válogatni a biztosítók által kínált fedezetlistáról. A PBA szerint tűz- és elemi kár fedezet legyen a legfontosabb, ezt kövesse a betörés kockázat fedezetbe vonása, a megfelelő védelmi szint kialakításához segítséget kérhetünk bármelyik nyílászárókat forgalmazó szakáruházban, a MABISZ-minősítéssel rendelkező bejárati ajtók és zárak kiválasztásához.
Aki számítógépet, telefont, műholdvevőt is huzamosabb ideig a nyaralóban tart, annak viszont ingóságokra is biztosítania kell a nyaralót. Aki sok vendéget fogad, annak fontos lehet, hogy az ott tartózkodók esetleges baleseteire is fedezetet nyújtson a biztosítás. A besurranók által a teraszról ellopott eszközöket (pl. mobiltelefont, fényképezőgépet) azonban nem fogja kifizetni a biztosító.
Néhány példa
A nyaralók jellemzően családi házak vagy vízközeli társasházakban lévő lakások. A PBA Biztosítási Alkusz az alábbi példákban egy négytagú család esetén családi háznál és társasházi lakásnál hasonlította össze a biztosítási árakat és szolgáltatásokat.
Családi ház (100 – 120 nm alapterületű)
- Épület biztosítási összege: 25.000.000 Ft
- Általános háztartási ingóság biztosítási összeg: 6.600.000 Ft
- Kiemelt értékű ingóság: 1.000.000 Ft
- Családi baleset-biztosítás: igen
- Felelősségbiztosítás: igen
Teljes körű lakásbiztosítás alapszintű biztosítási védelem esetén: 20 – 25 ezer forint/év
Közép szintű védelem (pl.: beázás, besurranás, fagyasztott élelmiszerek megromlása, különleges üveg törése, szabadban tárolt vagyontárgyak, okmányok, bankkártya pótlása, stb.) esetén: 25 – 50 ezer forint/év.
Magas szintű védelem (pl.: garázsban tartott gépjármű, kisállat-biztosítás, kiterjesztett garanciabiztosítás műszaki cikkekre, adatmentés, utasbiztosítás, kórházi lopásbiztosítás, stb.): 50 – 90 ezer forint/év.
A biztosítási díj „all risks” fedezet esetén: 90 -120 ezer forint évente.
Társasházi lakás (75 nm alapterületű)
- Épület biztosítási összege: 19.000.000 Ft
- Általános háztartási ingóság biztosítási összeg: 5.100.000 Ft
- Kiemelt értékű ingóság: 1.000.000 Ft
- Családi baleset-biztosítás: igen
- Felelősségbiztosítás: igen
Teljes körű lakásbiztosítás alapszintű biztosítási védelem esetén: 16 – 24 ezer forint/év
Közép szintű védelem (pl.: beázás, besurranás, fagyasztott élelmiszerek megromlása, különleges üveg törése, szabadban tárolt vagyontárgyak, okmányok, bankkártya pótlása, stb.) esetén: 24 – 40 forint/év.
Magas szintű védelem (pl.: garázsban tartott gépjármű, kisállat-biztosítás, kiterjesztett garanciabiztosítás műszaki cikkekre, adatmentés, utasbiztosítás, kórházi lopás biztosítás, stb.): 50 – 80 ezer forint/év.
A biztosítási díj „all risks” fedezet esetén: 80 -100 ezer forint/év.
Lakásbiztosítás kötésekor 6-7 biztosító különböző szolgáltatási szintű termékei közül választhatunk. A biztosítók alapvetően kétféle terméket kínálhatnak, és a modern lakásbiztosítások többsége nevesített.
Nevesített kockázatú lakásbiztosítások A biztosítási feltételben sorolják fel azokat a biztosítási eseményeket, amelyek bekövetkezte esetén a biztosító kártérítést fizet. Ez a biztosítás minden esetben kiterjed a tűz- és elemi károkra, villámcsapásra csőtörésre, üvegtörésre (ajtók, ablakok üvegezése) betöréses lopásra, rablásra egyaránt (alap szintű védelem).
Ezek az úgynevezett alapkockázatok, amelyek az egyes biztosítóknál különböző mértékben bővíthetők, például: beázás, besurranás, jóhiszemű beengedés (lopás), „trükkös lopás”, szabadban tárolt vagyontárgyak fedezete, garázsban tárolt gépjármű tűz- és elemi kár kockázata, felelősségbiztosítás, családi baleset-biztosítás, elveszett bankkártya, vagy személyes okmányok pótlása, fagyasztott élelmiszerek megromlása, szakiparos küldése, illetve vészelhárítás megszervezése, és egyéb biztosító specifikus kockázatokkal.
"All risks" – azaz összkockázatú lakásbiztosítások Ezeknél a biztosításoknál a feltételben csak a kizárásokat sorolják fel, vagyis azokat az eseményeket, amelyek bekövetkeztekor nem fizet a biztosító kártérítést (például.: belvíznek a biztosított épület talajszint feletti részében okozott kára). |