Ellenállhatatlannak tűnik az internetes értékesítés, s ezt leginkább a fizikai üzletek, áruházak szenvedik meg világszerte. Az amerikai kiskereskedelmi ingatlanpiacon nagyon látványos a visszaesésük, idén már 1300 áruház bezárását jelentették be ás további ezrekkel bővülhet az eltűnők tábora.
Fotó: Retail Dive
A UBS most kiadott előrejelzése szerint – amiből a Retail Dive szakportál idézett - 2028-ig összesen legalább 45 ezer áruházra kerülhet lakat amiatt, hogy a vásárlók egyre inkább online intézik az ügyeiket. Az üzletek működtetése, a magas hitelköltségek és az infláció együttesen szorítja sarokba az ilyen ingatlanok tulajdonosait és persze a bérlőit is.
Az elektronikus kereskedelem a teljes kiskereskedelmi forgalomból most mintegy 20-21 százalékot tesz ki, ez felmehet 26 százalékra is pár év alatt az Egyesült Államokban. Emiatt is várható, hogy a jelenleg 958 ezer áruház 913 ezerre csökken – vélték az UBS elemzői.
A bérleti díjak is erős nyomást gyakorolnak az áruházak bérlőire. Három év alatt évi 10 százalékkal nőttek, jóval a normálisnak mondható, több évtizedre visszamenőleg jellemző 3 százalék felett. Ha ezen nem sikerül változtatni, magyarul legalább megfelezni ezt az éves ütemet, akkor még a UBS által jelzettnél is több áruház mehet csődbe országszerte.
Nem meglepő, hogy a legnehezebb helyzetben a divatáru üzletek vannak, a jósolt 45 ezerből legalább 17 ezer tartozik ebbe a kategóriába. A klasszikus értelemben vett nagyáruház-láncok (department stores) évek óta súlyos bajban vannak, a diszkont áruházak hipergyorsan szívják el előlük a levegőt. A Macy’s csődvédelmet is kért, idén 150 egységét fogja bezárni. A luxus szegmensben próbálkozó Nordstrom 15 üzletére vetett keresztet, de állítólag tárgyal egy nagyobb magánbefektetővel a továbbiak életben tartásáról, s közben belevágott egy online platformba, amitől sokat remél.
Csődközeli helyzetbe navigálta magát az Express márkanevű ruházati hálózat, de talán megmenekülhet, ha a tulajdonos tőzsdei ingatlanbefektetési társaságnak sikerül értékesítenie néhány nagy értékű vagyonelemet. A Magyarországon is üzlettel bíró Foot Locker is eltűnt, a lakberendezési óriás Bed Bath & Beyond az összes üzletét (950 volt) bezárt, amikor csődvédelmet kért, de most igyekszik túlélni az online térben.
A UBS a fejleményekre utalva megjegyzi: 1980 környékén egymillió amerikai háztartásra még nyolc bevásárlóközpont jutott, majd 2009-ben már 10, viszont azóta folyamatos ma csökkenés, jelenleg 8,6 ilyen központ esik egymillió háztartásra, s ez az arány várhatóan tovább fog csökkenni az online kereskedelem előretörése és a magas üzemeltetési költségek miatt.
A legtöbb elemző cég úgy véli, hogy az úgynevezett többcsatornás értékesítésre elegendő pénzt áldozó láncok biztos győztesen kerülnek ki a küzdelemből. Egyfajta kiskereskedelmi darvinizmus ez, vagyis az erősebb lesz a túlélő, a kiválasztódó. Közéjük sorolják a Walmartot, a Targetet, a Coscot vagy a Home Depot is.
2023-ban a budapesti elsődleges bevásárlóközpontok átlagos kihasználatlansági rátája enyhén emelkedett, a másodlagosaké jellemzően stagnált, a vidéki, regionális városi bevásárlóközpontoké pedig érdemben emelkedett. Az online csatornák aránya 10 százalék alá csökkent. A budapesti másodlagos és a regionális városokban található bevásárlóközpontok kínálati bérleti díjsávjai emelkedtek, a többi budapesti kiskereskedelmi ingatlantípus esetén stagnáltak. Ezzel együtt a ruházati boltok nálunk is csak küszködnek, sok kénytelen volt bezárni, de ezek jellemzőn a magyar tulajdonú üzletek voltak.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
