A lakosság egyértelműen elfordult a kockázatos lakáshitel-konstrukcióktól és ma már az egyszerű, áttekinthető, kiszámítható hiteltermékek után érdeklődik. Ezt jelzi többek között az is, hogy a végtörlesztési időszakot követően, vagyis március után, az aláírt lakáshitel szerződések mintegy harmadát a hazai bankszektoron belül a lakástakarékok kötötték.
A Fundamenta-Lakáskassza összeállítása szerint mára a hazai lakásfinanszírozás egyik meghatározó szegmensévé a lakástakarék-rendszer vált. Ennek alapötlete a zárt, piaci folyamatoktól elkülönített rendszer, amely a kockázatok minimalizálására törekszik, kizárva a piaci kamatingadozásokat, és mivel forinthitelről van szó, árfolyamkockázat sincs, ezáltal kiszámítható lesz az otthonteremtés. Az emberek ma már nem a hangzatos ígéreteknek hisznek, hanem a tényeknek: a szerződésbe foglalt, nem módosuló, fix kondícióknak.
Válság idején felértékelődik a stabilitás
A lakás-előtakarékossági rendszer indulása, majd fellendülése is a gazdasági válsághoz köthető, ugyanakkor a 2008-ban kirobbant krízis és az azt követő recesszió hatásai ismét rámutattak a konstrukció válságállóságára, hiszen amíg sorra kellett menteni a kereskedelmi és jelzálogbankokat, addig egyetlen lakástakarék sem szorult segítségre.
Ha nő a hitelezés, akkor megmozdul az építőipar
A lakásszektor felemelkedésének kulcsa a lakáshitelezés fellendülése. Ennek egyik húzó területe pedig az utóbbi két év fényében a lakástakarék-rendszer. Ugyanakkor az új növekedési pályára állás feltétele, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer egésze növekedjen, és töltse be újra legfőbb feladatát, vagyis a betétgyűjtés és a hitelezés révén juttassa forrásokhoz a gazdaság szereplőit és a településeket.
Ukrajna nem csak a Földközi-, hanem a Kaszpi-tengeren is csapást mért. 
