|
| MTI Fotó: Mohai Balázs |
Míg egy-két éve még arról beszéltek az ingatlanközvetítők, hogy csak elvétve találkoznak olyan ügyfelekkel, akik hitelre vásárolnának lakást - hiszen az ingatlanpiacot a készpénzes vásárlók uralták -, addig most Drabos Tünde, a Balla Ingatlanirodák hitelezési üzletágának vezetője szerint akár a vevők 20-25 százalékát is kiteheti a lakásvásárlásukat részben hitellel finanszírozók száma. Ez az arány területileg is változó, a drágább kerületekben jellemzően kevesebb a hitelre vásárlók száma, mint ott, ahol átlagosan alacsonyabbak a négyzetméterárak.
Ennek oka egyrészt az, hogy alacsony a kamat - a lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja a folyósításkor 5,75 százalékon járt júliusban -, ami miatt bátrabban vesznek fel hitelt az emberek, valamint júliusban elindult a CSOK (Családok Otthonteremtési Kedvezménye) is, ami további segítséget jelent ahhoz, hogy az emberek belevágjanak hitelfelvétel mellett a lakásvásárlásba.
Fújódik az újabb hitellufi?
Egyes szakértők már megkongatták a vészharangot egy hitelezési buborék kialakulásával kapcsolatban. Ez nem is elsősorban a hitelfelvételek nagy számában ölt testet, hanem sokkal inkább arról van szó, hogy az alacsony kamatok miatt egyre többen vesznek fel hitelt, az alacsony kamatok pedig nőhetnek is, és ha nagyobb mértékben megemelkedik a kamat, akkor az így megugró törlesztőrészletek fizetése komoly gondot jelenthet egyes adósoknak.
A jelenlegi hitelek legnagyobb része a Buborhoz, vagyis a budapesti bankközi kamatlábhoz kötött, mely együtt mozog a hazai alapkamattal. A három hónapos Bubor jelenleg rendkívül alacsony szinten, 1,36 százalékon jár. Ezzel szemben volt olyan időszak is, amikor 10 százalék felett mozgott. Ez pedig azt jelenti, hogy ha egyszer lecsökkent a kamat, az meg is emelkedhet, akár már az elkövetkező egy-két évben. Az emelkedés mértéke pedig az MNO által megkérdezett szakértők szerint akár a húsz-harminc százalékot is elérheti.
Ma más a helyzet
Drabos Tünde szerint azonban a jelenlegi helyzet alapvetően eltér a devizahiteles időszakra jellemző őrülettől, amikor a bankok önerő nélkül, akár biztos munkahely hiányában is képesek voltak hitelt nyújtani az ügyfeleknek. Ennek hatása egyébként még mindig erősen érződik, hiszen a devizahiteles elszámolások ugyan egy időre csökkentették a bedőlt hitelek arányát, azonban azóta ismét megindult a nem teljesítő hitelek arányának növekedése: június végére 16,3 százalékra nőtt a 90 napon túl késedelmes kölcsönök aránya. Vagyis még az elszámolások sem tudták megoldani a devizahitelesek többségének fizetőképességét.
A devizahiteles lufira reagálva meghozott, hitelfelvételre vonatkozó szigorú szabályok továbbra is érvényesek: komolyabb önerő szükséges egy-egy hitelfelvételhez, emellett csak a jövedelem egy meghatározott részét teheti ki a törlesztőrészlet. Ami persze egy esetleges kamatemelés esetén ugyan tovább emelkedhet, azonban a szigorúbb szabályok miatt nem feltétlenül kényszeríti térdre az adósokat. Legalábbis nem olyan arányban, ahogy azt a devizakölcsönök esetében láthattuk az elmúlt években.
Azok a bankok, akik törődnek az ügyfeleleikkel, legfeljebb 30-35 százalékos mértékben terhelik meg a jövedelmeiket, így ha akár harmadával emelkednek is a törlesztőrészletek, azt is ki tudják gazdálkodni - tette hozzá a hitelszakértő.
Vannak megoldások, ha biztonságra törekszünk
Arról nem is beszélve, hogy most már léteznek olyan fix kamatozású hitelek is, melyeknél a futamidő teljes hosszában azonos törlesztőrészletet fog fizetni az ügyfél, vagyis nem történhet meg az, hogy ahogy emelkedik a kamat, úgy emelkedik a törlesztőrészlet - hívta fel a figyelmet Drabos Tünde. Igaz, hogy ezeknek feláruk van, de aki biztonságra törekszik, az most már választhatja ezt a megoldást is, így pedig végig a futamidő alatt egy adott törlesztőrészlettel kell csak kalkulálnia.
Természetesen ettől még az ügyfelek választhatják a három- vagy hathónapos, illetve az egy, öt, tíz vagy tizenöt éves kamatperiódust is. A Balla Ingatlanirodák hitelezési üzletágának vezetője egyébként az ügyfeleknek legalább az ötéves kamatperiódus választását tanácsolja, emellett pedig javasolja egy lakástakarékpénztári szerződés megkötését - melyet most már a Balla Ingatlanirodák lakástakarékpénztári üzletágánál is megtehetnek -, hogy az ügyfél a törlesztés közben elkezdjen takarékoskodni. Ennek azért van értelme, mert így az ötéves kamatperiódus lejárta után a lakástakarékpénztári megtakarításból előtörlesztheti hitele egy részét. Tehát, ha az öt év során emelkedett volna a kamat, akkor ezzel a megoldással szinten tarthatja, illetve jó esetben akár csökkentheti is a törlesztőrészletét.
Egyébként pedig egyáltalán nem biztos, hogy mostantól emelkedés indul meg a kamatokban, ezt azonban nehéz előre megjósolni, Drabos Tünde nem is vállalkozott rá. Ő egyébként sokkal inkább úgy látja, hogy valamiféle hullámzásra lehet számítani a kamatokat illetően. Tehát lesznek olyan periódusok, amikor emelkedni fog a kamat, aztán lesznek olyan időszakok, amikor csökkenni. De hogy milyen magasságokba emelkedik ez a görbe, az meghatározhatatlan. Persze jó, ha tudatában vagyunk legalább a kamatemelkedés lehetőségének.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
