A koronavírus-járvány újabb hullámai ellenére a fővárosban előbb stabilizálódott, majd 2021 második felében látványosan nőtt a forgalom a kiadó lakások piacán, ezzel együtt a bérleti díjak decemberre elérték idei csúcsukat, és a bérlők fizetőképessége is erősödött. Volt olyan budai körzet, ahol közel 30 százalékot emelkedtek a bérleti díjak 12 hónap alatt.
A Rentingo.com bérletkereső portál szerint az árak alakulása jelentős eltéréseket mutat még kerületeken belül is: egyes részeken 2020 után is tovább csökkentek a bérleti díjak, így például a VI. és VII. kerület Nagykörúton kívülre eső körzeteiben 7-8 százalékkal. A legolcsóbb körzetek továbbra is a XVII., a XXI. és a XXIII. kerületben találhatók, mindegyikben 2000 forint/négyzetméter körüli átlagos díjjal találkozni.
Visszatekintve az elmúlt egy évre elmondható, hogy a budapesti lakásbérleti piac nemcsak a kilábalás jeleit mutatta, hanem gyakorlatilag függetlenné tudott válni a koronavírus-járvány újabb hullámaitól. Ennek bizonyítéka, hogy egy év leforgása alatt a lakásbérlés szempontjából Budapest legdrágább körzetének számító Budai Várnegyedben 20 százalékkal nőttek a bérleti díjak, és jelenleg 4493 forint/négyzetméter átlagos díjjal számolhatunk – mutat rá éves piaci elemzésében Rentingo.com.
Hasonló 22 százalékos bérletidíj-növekedést könyvelhet el az V. kerület Bazilika és Lánchíd közötti területe, ahol év végén már átlagosan 4334 forint/négyzetméter díjat kértek a bérbeadók. A 2021-es év legnagyobb nyertesei a belső budai területrészek voltak: a Tabán környékén, a Kissvábhegyen és a Rózsadombon is közel 30 százalékkal emelkedtek egy év alatt a bérleti díjak.
Az általános drágulás ellenére találni a fővárosban olyan részt, ahol 2020 után még idén is csökkentek az árak. Ilyen körzetek a XVI. kerület árpádföldi része és a XVIII. kerület külső része, ahol a tavalyi visszaesést idén újabb 10 százalékos csökkenés követte. A főváros egyes belső részein is tapasztalható volt hasonló áresés: a VI. és a VII. kerületeknek a Nagykörúton kívüli oldalán 7-8 százalékkal kellett kevesebb díjat fizetni tavalyhoz képest.
A portál arra is felhívja a figyelmet, hogy Budapest erősen heterogén terület, a kereslet és a kínálat lokális, ezért a kiadó lakásoknál ma már nem elég kerületekben gondolkodni, hanem sokkal jobban kell differenciálni, hiszen akár 50 százalékot meghaladó különbségek is lehetnek egy-egy kerületen belül. Ezért interaktív bérletkereső térképen érdemes tájékozódni, amely minden eddiginél részletesebb területi bontásban, irányítószám szerint vitte térképre a bérleti díjakat, és mutatja, hogy egy adott területen mekkora az átlagos bérlakás.
A legidősebb bérbeadó 91 éves volt, aki online keresett megbízható bérlőt családi házuk felső részére, a legdrágábban pedig egy télikertet is magában foglaló rózsadombi ingatlant vettek ki 550 ezer forintos havi bérleti díjért.
Az Otthon Centrum szerint átlagosan 108 ezer forintért lehet egyszobás tégla lakást bérelni, Budán és a Belvárosban ez a díj 15 százalékkal alacsonyabb, mint a Covid előtt 2019-ben. A kétszobás téglalakásoknál 169 ezer forintos havi bérleti díjjal a Belváros bizonyult a legdrágábbnak, míg Budán átlag 153 ezer, a külső pesti kerületekben átlag 130 ezer forint volt egy kétszobás lakás havi bérleti díja.
A háromszobás téglalakások bérleti díja Budán kicsivel 200 ezer forint felett (205 ezer), a Belvárosban kicsivel alatta (195 ezer) alakultak, míg a külső pesti kerületekben átlag 165 ezer forintot fizették érte. Ez a belvárosban 25 százalékos, Budán 18 százalékos, a külső pesti kerületekben csak 2 százalékos csökkenést jelent 2019-hez képest.
Ellenséges lépésként értékelik Vestea felkérését. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
