Az első három hónap alatt a kiadott lakásépítési engedélyek száma 89%-os bővülést mutat, hasonló összehasonlítási alapon. Bár ez utóbbi mutató a magasabb bázisszámok miatt látványos lassulás a tavalyi egész éves 157%-hoz képest, már így is több tízezer lakás van a csőben – áll az OTP Ingatlanpont elemzésében. A nagyobb társasházi építkezések időigénye miatt idén második félévtől várható igazán látványos felfutás az átadások számában.
Daruerdő várható
A fővárosban az elmúlt közel másfél évben havonta nagyjából ezer új lakás került a piacra, s ennek üteme máig nem mérséklődik. Az elmúlt évek visszafogott volumene után újra több száz lakásos beruházások tervei jelentek meg. Az építők a fővároson kívül is aktivizálódtak: vidéken a nagyvárosok húzzák a piacot, némileg erőteljesebb bővülés pedig az ország nyugati felében látható.
„Idéntől a tervasztal helyett egyre inkább a daruerdőké lehet a főszerep, hiszen a kereslet látványos tavalyi megugrását a kínálat csak nagyjából másfél év késéssel tudja lekövetni. A robbanást beindító 5%-os áfakulcs ugyanakkor jelen állapot szerint 2019 végéig lesz csak érvényben, így a nagyobb beruházások előkészítésére már csak pár hónap marad” – mondja az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Évi 40 ezer lakásra lenne szükség
Pozitívak a lakásépítési trendek, de a kiszámíthatóságra is szükség van - kommentálta a KSH friss adatait a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület. Pozitív fejlemény az egyszerű bejelentések és a lakásépítési engedélyek számának folytatódó emelkedése. A lakásállomány megújításához évi 40 ezer lakás felépítése lenne szükséges, így a jelenlegi trendet fontos fenntartani, megerősíteni - írják.
Az egyesület szerint a 2016 során bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a csok – egyértelműen segítették lakásépítések számának alakulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartanak néhány további intézkedést: a kedvezményes áfa és a csok 10 éven át történő fenntartását, a munkaerőhiány leküzdése érdekében a szakképzés átalakítását, a magas építési minőség biztosítását, valamint a hosszú távú, kiszámítható lakásprogram meghirdetését és egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését tartják szükségesnek.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
