|
| Tűzoltók oltják a Váci úton, egy társasház harmadik emeleti lakásában keletkezett tüzet. MTI Fotó: Lakatos Péter |
Január 1-jével lépett hatályba az a BM rendelet, amely egy korábbi BM rendeletet módosítva kötelezi az egyes lakóházakat saját tűzvédelmi használati szabályainak kidolgozására. A módosítás értelmében nem csak a rendelet hatályába eső, ilyen szabályozással még nem rendelkező házaknak kell összeállítaniuk a dokumentumot, hanem a már meglévő szabályzatokat is felül kell vizsgálni. A határidő betartása a kiszabható bírságok mértéke, valamint az utóellenőrzések szűk határidejei miatt is fontos kötelezettség a közös képviselőknek – hívja fel a figyelmet a Házfórum társasházszakmai fórum közleménye.
Kikre vonatkozik a módosítás?
Az egyik legfőbb újítás, hogy számos olyan háznak is kötelezővé teszi a tűzvédelmi használati szabályok kidolgozását, amelyek eddig mentességet élveztek. Az új rendelet szerint tűzvédelmi szabályrendszert kell alkotniuk a három szintnél magasabb és tíznél több lakó-, illetve üdülőhelyiséget magukba foglaló lakóházaknak. Korábban ugyan csak két szint fölött volt kötelező a szabályzat megalkotása, az új rendelkezés azonban már a lakásra használt tetőtereket vagy épp pincéket is a szintek közé sorolja, ami kibővíti a szabályzatalkotásra kötelezett házak körét.
A dokumentum összeállítása a közös képviselő feladata, ugyanakkor lehetséges, sőt javasolt tűzvédelmi szakembert bevonni a munkába. A közreműködő szakember a közös képviselő mellett szintén aláírja az elkészült dokumentumot, ezzel pedig felelősséget vállal a dokumentumban foglaltakért. Ez némi könnyebbséget jelent a közös képviselőnek, hiszen a szabályozás tartalmáért már nem ő, hanem a szakember felel.
Nem árt szakembert is bevonni
A tűzvédelmi használati szabályok lakókkal való megismertetése és betartatása ugyanakkor továbbra is a közös képviselő felelőssége. Külön kiemelendő, hogy a BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról tűzvédelmi használati szabályainak a betartása azokban az épületekben is kötelező, amelyekben nem kell kötelezően írásba kidolgoznia a közös képviselőnek.
„Egy komplett tűzvédelmi szabályozás elemi fontosságú lehet a ház életében, gondoljunk csak a 2014-es Kodály-köröndi tűzesetre. A lakóközösség biztonságának maximális támogatása érdekében mindenképp érdemes tűzvédelmi szakembert bevonni a munkába. Így ugyanis biztosítható, hogy a megújult tűzvédelmi rendszer a ház minden sajátos tűzvédelmi hiányosságát figyelembe vegye és kiküszöbölje. Ez egy készen kapott szabályzattal nem oldható meg” – mondta Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője.
Pár ezer forinttól 10 millióig is terjedhet a bírság
A fenti követelmények betartása annál is komolyabb kötelezettség a házkezelőknek, hogy a jogszabály külön rendelkezik arról, hogy milyen mulasztásoknál kötelező kiróni bírságot a házra. Ezek közé a mulasztások közé tartozik többek között a menekülő utak szűkítése és a tűzoltási felvonuló terület elfoglalása.
„Rendkívül fontos, hogy a közös képviselők eleget tegyenek az új követelményeknek, hiszen a tűzvédelmi előírások, használati szabályok megsértése minimum 20 ezer, többszörös mulasztás esetén pedig akár 10 millió forintos bírsághoz is vezethet. Tűzvédelmi szakember bevonása azért is indokolt, mert nem csak a használati, hanem a létesítési előírásokat is be kell tartania a közös képviselőknek felújítások, helyreállítások és korszerűsítések során is, amiben a szakember az épület kockázati osztály besorolásától függően tud segítséget nyújtani” – emelte ki Lestyán Mária, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója.
A szakértő hozzáfűzte, az esetleges bírságot könnyebben háríthatja át a közösség az okozóra, ha a ház határozatba foglalja, hogy mindazok, akik felszólítás ellenére sem tesznek eleget például a megfelelő tárolásról szóló kívánalmaknak, felelősséggel tartoznak a későbbi szankciókért. Ez különösen ott bír jelentőséggel ahol az albetét kiadásra kerül, hiszen ott a tulajdonosnak is van felelőssége bérlővel szemben.
Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár hitelt folyósított Ukrajnának. 
