Két-három éven belül csaknem 450 ezer négyzetméternyi iroda készülhet el, a futó beruházásokat várhatóan sietnek befejezni a fejlesztők, de újakba alig-alig kezdenek. Sem ők, sem a bérbeadók nem akarnak túlkínálatot, s az ezzel járó díjcsökkentést.
A teljes budapesti piacon általánosnak mondható a havi 13-14 eurós bérleti díj négyzetméterenként. A legmagasabb „A” kategóriában jellemző átlag 15-17 euro között mozog, az új irodáknál e feletti értékekre kell számítani. Ehhez további 3-4 eurós üzemeltetési költséget is felszámolnak.
Még nem tipikus, hogy jelentős díjkedvezményeket adjanak, erre legutóbb a 2009-10-es válság után került sor, ám a közeledő válságos időszak több irodaház üzemeltetőt is rákényszeríthet erre. A bérbeadók ezekben a hetekben-hónapokban kivárnak. Nem tudni, milyen hosszú lesz a koronavírus-járvány második hulláma. Jelenleg azt sem látni pontosan, hogy miként írja át az irodahasználatot a home office.
Pál Tamás, az Eston International ingatlan tanácsadó irodabérbeadási részlegének vezetője úgy fogalmazott lapunknak, hogy azok a cégek, amelyeknél korábban is bevett gyakorlat volt a távmunka, sikeresen megbírkóznak a pótlólagos igénnyel és jól kezelték-kezelik ezt a problémát. Ám amelyeknél teljesen új jelenségről van szó, ott zavartságot látni, nehezebben döntik el, hogy milyen arányban legyen a benti és az otthoni munkavégzés.
A jövőben - legalábbis addig, amig kiderül, hogy mikor lesz újra úgymond normális üzletmenet – fennmaradhat ez a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság. Ez abban is tetten érhető, hogy a cégvezetők tovább tolják az irodabérleti döntéseiket. Díjcsökkenés legfeljebb a rosszabb lokációban és állapotban lévő irodaházakban valószínű, ennek mértékét nehéz megjósolni, de vélhetően 5-7 százalékos lehet, persze erősen függ az adott irodaház telítettségétől.
A megkérdezett más szakértők kisebb része szerint ha lehet, akkor mostanában vagy az ősz végén, a tél elején érdemes szerződni, mert a bérbeadóknak minél magasabb telítettséget kell felmutatni, hogy a ház megőrizze értékét. Díjcsökkentést viszont nagyon kevesen jósoltak, inkább az várható, hogy az összes feltételrendszert együtt vizsgálva lehet elérni különféle mértékű kedvezményt.
Az összköltségen belül inkább az üzemeltetési költség folyamatos emelését érdemes figyelni. Kiút lehet, hogy egy bérlő a megszokott öt év helyett csak háromra hajlandó aláírni. Fontos a területvisszaadási opció és az esetleges albérletbe adási lehetőség minél pontosabb körülhatárolása.
Kedvezményfajták az irodapiacon
- néhány havi bérleti díj mentesség a futamidő legelején
- olcsóbb vagy adott díjért kicsivel több hely a mélygarázsban
- belső kialakítás egy részének átvállalása
- kisebb futamidőhosszabbítás, ha ez felmerül
- átmeneti elhelyezés pár hétre
- fizetési átütemezés külön kérésre
- rugalmasabb albérletbe adási opció
A VLK Cresa tanácsadó cég ügyvezetője, Kalaus Valter azt emelte ki: az egészen kis területre (150-200 négyzetméter) vágyó vállalkozások egyelőre nem nagyon reménykedhetnek abban, hogy jó helyen lévő, korszerű „A” kategóriás irodaházakban tudnak a hivatalos, kínálati bérleti díjnál jóval olcsóbban albérlethez jutni.
Az ilyen irodaházakat eleve nem így alakították ki, jellemző, hogy a legkisebb kivehető iroda általában 250-300 négyzetméteres. A nagyobb területből leválasztani vagy nem is lehet fizikailag vagy nem éri meg a főbérlőnek. Az a szerencsés albérletkereső, aki egy kisebb vagy közepes irodaházban több szintet bérlő cégtől egy egész szintet tud lefoglalni, mondjuk 400-500 négyzetméteren – fejtegette a cégvezető.
A bérbeadók – csakhogy rugalmasságukat jelezzék – általában megígérik, hogy szorosabb lesz a kapcsolat a bérlő cégekkel. Az utóbbi hetekben- érzékelve az egyre erősebb bérlői nyomást és látva a járványhelyzet fokozódását - több megnyilatkozásban is azt ígérték: gyakrabban fognak leülni a bérlőkkel és felülvizsgálják a szerződéseket, s igyekeznek hozzáigazítani azokat a fontos változásokhoz.
A legnagyobb költségvetési többlet Cipruson (4,0 százalék), Írországban (2,5 százalék) és Dániában (2,0 százalék) volt. 
