Idén és 2015-ben ugyanis csekélyebb mértékű volt a második félévi visszaesés, mint 2016-ban. Idén eddig 139 109 tranzakció történt, tavaly ugyanennyi idő alatt 135 444.
Novemberben 7 százalékpontot csökkent a Kereslet Index, így jelenleg 74 százalékponton áll. Ez a júniusival egyetemben az idei év legalacsonyabb értéke. Az Indexre erős szezonalitás jellemző. Ennek megfelelően az év végéhez közeledve folyamatosan csökken az értéke, mely alól 2017 sem kivétel.
Dupla olyan drága egy budapesti panel
Panellakást a keleti országrészben októberhez képest alacsonyabb, 208 ezer forintos átlagos négyzetméter áron lehetett novemberben vásárolni. Az ország nyugati felében ennél alacsonyabb, 195 ezer forintos átlag négyzetméterár volt jellemző, mely szinte megegyezik az előző havi értékkel.
A fővárosban ugyanezen lakástípus átlagos négyzetméter ára Budán 458-, Pesten 341 ezer forint volt, mely októberhez képest a Duna mindkét oldalán növekedést jelent.
A tégla lakások átlagos négyzetméter ára keleten 241-, nyugaton 231 ezer forint volt. A fővárosban a pesti oldalon októberhez képest tovább emelkedett a tégla lakások átlagos négyzetméter ára, a budai oldalon stagnált, míg a belvárosban valamelyest csökkent. Így novemberben Budán 583-, Pesten 444– és a belvárosban 575 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.
Mit keresnek a vevők?
Novemberben is a jó állapotú lakásokat keresték leginkább országszerte, Kelet-Magyarországon a vásárlások 50 százalék-át, Pest megyében pedig 48 százalék-át tette ki jó minőségű ingatlan, de Budapesten és Nyugat-Magyarországon is elérte a 40 százalékot az arányuk. A szokásosnál nagyobb arányban vásároltak Nyugat-Magyarországon gyengébb állapotú lakást. Ezzel ellentétben Budapesten csak 5 százalék volt a felújítandó lakások aránya, az előző havi 10 százalékhoz képest.
Továbbra is a XIII. kerület iránt van a legnagyobb érdeklődés. Októberhez képest azonban közel 2 százalékponttal csökkent ennek mértéke, így jelenleg az érdeklődők 17,2 százaléka tudná elképzelni leendő otthonaként a kerületet. A képzeletbeli dobogó második fokán továbbra is a XIV. kerület áll, míg a harmadik helyet novemberben a XI. kerület szerezte meg.
Legnagyobb alkura vidéken, házvásárlás esetén nyílt lehetőség (7 százalék), de Budapesten és Pest megyében is magas, átlag 6 százalékos kedvezményt lehetett kapni házak esetében. Legkevesebbet panelekre lehetett alkudni (Budapest 3-, vidék 5 százalék). Tégla lakásokra Budapesten 4-, vidéken 5 százalékos alkulehetőség nyílt.
Kik adnak és vesznek?
Budapesten legnagyobb arányban a 30-40 éves korosztály (34 százalék) vásárolt ingatlant, de a legmagasabb értékű ingatlanokat nem ők, hanem a 40-50 éves korcsoport vette, átlag 35,8 millió forintért, mely 5 millió forinttal magasabb érték, mint az októberi volt. A fővárosi vevők legnagyobb része beosztott (33 százalék), ők 21,3 millió forintot költöttek átlagosan a lakásukra. Budapesten a befektetők aránya 43 százalék volt novemberben. Csak úgy, mint Budapesten, vidéken is a 30-40 évesek (33 százalék) és a beosztottak (55 százalék) aránya volt a legmagasabb a vevők között. A nagyobb lakásba költözők aránya kétszerese (32 százalék), míg a befektetési szándékkal vásárlók aránya (26 százalék) alig több, mint a fele volt a fővárosi értéknek. Ez utóbbitól csupán néhány százalékkal maradt el az első lakást vásárlók aránya (21 százalék).
Lakást vennél? Számold ki velünk a lakáshiteled!
A budapesti eladók körében közel azonos arányban volt jelen a 30-40 (27 százalék) és a 40-50 éves (26 százalék) korosztály. A legtöbb eladó vállalkozó volt (36 százalék). A vezető eladási ok a nagyobb lakásba költözés (36 százalék) volt, de magas volt az örökölt ingatlant értékesítők aránya (29 százalék) is a fővárosban. A nagyobb lakásba költözők átlag 55 négyzetméteres lakásokat adtak el, 28 millió forint körüli összegért, míg az örökölt ingatlanokat értékesítők jellemzően 75 négyzetméter körüli lakásokat értékesítettek több mint 30 millió forint értékben. Vidéken az eladók kora kiegyenlített, csak a 30 év alattiak aránya alacsony (5 százalék). A legtöbb vidéki eladó beosztott (33 százalék), ők átlagosan 15 millió forintért értékesítik ingatlanjukat, melynek mérete 80 négyzetméter körüli. Az eladás mögött legtöbbször nagyobb lakásba költözés áll (35 százalék), de sokan értékesítenek örökölt ingatlant (28 százalék) vagy költöznek kisebb lakásba (27 százalék).
Nagyobb és drágább lakások
Budán tavaly novemberhez képest nőtt a 60-80 négyzetméter közötti lakások aránya (35 százalék), a 40-60 négyzetméter közötti lakásoké pedig több mint 20 százalékponttal csökkent (24 százalék). Az alacsonyabb négyzetméterárú lakások aránya csökkent, az 550 ezer forintos négyzetméterár feletti lakások aránya pedig sokat emelkedett. Pesten az egy évvel ezelőtti értékekhez képest nem sok változás történt a lakásméretek tekintetében. A magasabb négyzetméterár kategóriák aránya azonban a budai oldalhoz hasonlóan a magasabb értékek felé tolódott el. Pesten még meghaladta a 10 százalékot a 300-400 ezer forint közötti árkategóriák aránya is, szemben a város másik felével, ahol ezek aránya 6 százalék alatt maradt.
Vidéken (Pest megye nélkül) 2017-ben a legtöbb lakás 40-60 négyzetméter közé esett (34 százalék), ez azonban 3 százalékpontos csökkenés tavaly novemberhez képest. Nőtt azonban a 20-40-, és a 120-160 négyzetméter közötti lakások aránya. A 150 ezer forint feletti összes ársáv aránya nőtt, a legtöbb ingatlant (24 százalék) 150-200 ezer forintos négyzetméteráron értékesítették.
Pest megyében a 80-100 négyzetméteres lakások aránya volt a legmagasabb (21 százalék). 2016. novemberhez képest 10 százalékpontot nőtt a 160 négyzetméter feletti lakások aránya. Ugyan tavalyhoz képest 4 százalékpontot csökkent a 150-200 ezer forint között értékesített lakások aránya, így is a leggyakoribb árkategória lett 2017. novemberben (26 százalék) is.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
