Nonszensz: félmilliárdos családi házakban tengetik az életet
Már-már közhelyszámba megy, hogy mennyire elképesztően drágák az ingatlanok Londonban. A városban, amely Európa pénzügyi központjának számít hosszú évek óta, egy átlagos ingatlan négyzetméterára már jó ideje 20 ezer euró fölött van - ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként jó 6,5 millió forintot kell kifizetni a lakásokért.
|
| Átlagos lakásár a fővárosokban és a fő pénzügyi központoknak számító nagyvárosokban (EUR/m2) Forrás: Otthon Centrum |
Az áremelkedés tempója őrületes volt, az elmúlt két évtizedben, 1995 és 2017 között több mint 500 százalékos volt a drágulás. A home.co.uk adatai szerint 2017 végén egy átlagos ingatlanügyletben 664 ezer fontot kellett kifizetni - ez több mint 235 millió forintot jelent. Egy ikerház egyik feléért több mint 300 millió forintot adtak átlagosan, egy ház átlagára pedig félmilliárd forint Londonban.
|
| Forrás: home.co.uk |
37 éves kor előtt nem szülnek a nők a londoni középosztályban
A világ egyik legfontosabb pénzügyi központjában rengeteg a vastag pénztárcájú bankár, és a gyors tempójú áremelkedés a gazdag külföldi befektetők érdeklődését is felkeltette, akik folyamatos kereslettel gerjesztették tovább a folyamatot. Persze egy londoni átlagpolgár nem feltétlenül esik bele egyik kategóriába sem, így számukra az ingatlanvásárlás egyre inkább az elérhetetlen kategóriába esik. Damien Reilly a medium.com-on írt cikkében felhívja a figyelmet: papíron ugyan nagyon gazdagnak számítanak azok, akiknek van egy londoni ingatlanjuk, de a valódi társadalmi folyamatokkal kapcsolatban nagyon beszédes adat, hogy London két kerületében, Chelsea-ben és Westminsterben a kórházi statisztikák szerint az első gyermeküket szülő édesanyák átlagéletkora 37 év - a megélhetés költségei teljesen elszálltak, ennyi idős korra érzik úgy, hogy megalapozták a gyermekneveléshez szükséges anyagi helyzetet.
Az ingatlanpiaci apokalipszis négy lovasa
Reilly összefoglalója szerint bár a londoni ingatlanárak egyelőre stagnálnak, már látszanak a jelei annak a halálugrásnak, ami készülődik: a híradások szerint egyre több ingatlanhirdető kénytelen akár font-százezreket is engedni az eladási árból, ha belátható időn belül meg akar szabadulni londoni házáról. Az okok, amelyek a szakadék szélére vitték az ingatlanpiacot, ezúttal ráadásul nem is bonyolultak: a nagy szavakat nem mellőző cikk szerint a brit főváros ingatlanpiacán az apokalipszis négy lovasa most a Brexit, a beragadó olajár, a baloldali kormány réme és a lakosság eladósodottságának meghökkentően magas szintje.
1. Brexit
A britek távozása az EU-ból nyilvánvalóan könnyen elriaszthatja a lehetséges vevőket. Ki akarna most ingatlant venni Londonban, amikor ilyen sok a kérdés a jövővel kapcsolatban? Azok a nemzetközi befektetők, akik Londonból akarják elérni az Európai Unió piacait, érthetően óvatosak, miközben teljesen valós a veszélye annak, hogy a bankok és pénzügyi szolgáltatók átmenekülnek a kontinensre. A Molior London ingatlanpiaci adatbázisa szerint 20 százalékkal esett a londoni lakóingatlanok forgalma 2017 utolsó negyedévében; nagyjából 15 ezer nemrég átadott luxusapartman nem tudott gazdára találni.
|
| A londoni ingatlantranzakciók számának alakulása a home.co.uk adatai szerint. |
2. Olajár
Az, hogy az olajár relatíve alacsony szinten ragadt be, szintén nem túl jó hír a londoni ingatlanpiacnak. Azok a gazdag arabok, akik hagyományosan rengeteg pénzt fektetnek be a brit fővárosban, már nem is annyira gazdagok. Gyakorlatilag az összes Öböl-menti állam komoly költségvetési deficitet görget, jóval kevesebb készpénz áll rendelkezésre ingatlanpiaci befektetésekre, mint korábban. A londoni ingatlanbefektetéseken olyan alacsony hozam érhető el, hogy már egyáltalán nem vonzó cél az arab befektetők számára - ez még akkor is elriasztaná őket, ha nem fogalmazódott volna meg egyébként is a szaúdi vezetés részéről egy olyan követelés a gazdag szaúdiak felé, hogy a külföldi befektetések további pörgetése helyett inkább hozzák haza a pénzüket.
3. A következő kormány szocialista lesz?
Már a fogadóirodák szerint is annak van a legnagyobb esélye, hogy Theresa May után Nagy-Britannia következő miniszterelnökét Jeremy Corbinnak hívják majd. Márpedig egy baloldali, szocialista kormány egészen más alapállással mutatkozik majd be, mint a kőkapitalista mostani: Corbyn például már kilátásba helyezte azoknak a lakóingatlanoknak a "rekvirálását", amelyek külföldi befektetők tulajdonában állnak, de elhagyatottak. Ezeket helyettük a szegények használhatnák a jövőben. Ez pedig biztos nem dobja fel a vásárlási szándékát az ingatlanbefektetőknek...
4. Meghökkentően eladósodtak a britek
Amivel talán a legkevesebbet foglalkoznak Reilly szerint a piacon, az a londoni (és a tágabb értelemben vett brit) középosztály eladósodottsága. Egy átlagos britnek 8 ezer fontnyi hitele van, és ebben még nincs benne a lakáshitel törlesztőrészlete. És nem csak a legszegényebbek adósodnak el: az 50 és 70 ezer font közötti éves fizetéssel rendelkező britek harmada csak úgy tud megélni, hogy minden hónapban használja a hitelkártyákát is. Londonban, ahol a megélhetés költségei messze a legmagasabbak, különösen komoly gondot jelent kijönni a fizetésből. Miután a kamatok emelkedésére számít mindenki idén, az eladósodottság által jelentett probléma rémisztő méreteket is ölthet.
Damian Reilly azt jósolja: mindennek ellenére a következő hónapokban kiadott elemzések messze nem lesznek pesszimisták a londoni ingatlanpiacra - pedig a londoni ingatlanok értéke kőként zuhan, és nem igazán látszik, mi állíthatná meg a folyamatot. Végre megérkezett az összeomlás - írja Reilly.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
