Orbán Viktor egy sor nem piacgazdasági módszerrel avatkozott be a magyar építőiparba, ráadásul sokkal szigorúbb ellenőrzésekre utasította a hatóságokat, hogy valahogy lefékezze az alapanyagok drágulását és megakadályozza a lakásárak további erős növekedését. Eddig ez egyáltalán nem sikerült.
Szinte ugyanezt a módszert alkalmazza most Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök gyakorlatilag parancsba adta, hogy ne emeljék az építőanyagárakat Oroszországban - arről több orosz hírügynökség is beszámolt a napokban. A korrekciót nagyon meg kell indokolni, emelés tehát csak kivételes esetben lehet. Az elnök elismerte, hogy az alapvető anyagok drágulása nem az Ukrajna elleni támadás után indult be, hanem már jó ideje tart, de szerinte több cég visszaél a helyzettel és alaptalanul nyúl az áremeléshez.
Moszkvában a fővárosi önkormányzat a napokban külön is foglalkozott az építőipar helyzetével, nyilván nem függetlenül az elnöki ukáztól. Több rendelkezést is hoztak, amikkel az ingatlanfejlesztőket támogatják „a megváltozott gazdasági körülmények” közepette. (ez a közkeletű orosz formula az oroszok inváziója nyomán jött nyugati szankciókra - a szerk.)
Például hat hónappal elhalasztották az adó-és járulék kötelezettségeiket, valamint ha önkormányzati telket bérelnek, akkor ott a bérleti díjakat is hat hónappal később kell kifizetni. Ezen kívül a felépítendő új ipari létesítményekhez szükséges ipari telket is könnyebben vehetik meg. A halasztással érintett összes kötelezettség 7 milliárd rubel lehet cégenként.
Ugyancsak jelentős kedvezmény, hogy a korában felvett hitelek idénre eső részét még a durva központi kamatemelés előtti szinten, vagyis 9,5 százalékos éves kamattal kell fizetniük. Az orosz jegybank nem sokkal az orosz invázió kezdete után, a rubel óriási zuhanására válaszolva 9,5-ről 20 százalékra emelte a központi alapkamatot, s ez az összes kereskedelmi banki hitelt nagyon megdrágította.
A fővárosi önkormányzat – az orosz kormányzattal közösen - támogatja az importhelyettesítő források felkutatását. Főleg kínai beszállításokban reménykednek. Ezen kívül új jelzálog hitelezési feltételrendszert is szeretne kidolgozni, egyúttal bevállalva az építőipari vállalatok projekthiteleinek központi támogatását is – nyilatkozta Szobjanyin főpolgármester az Interfax hírügynökségnek.
Az ágazat egyébként az invázió előtt bombaformában volt országszerte, így Moszkvában is. Tavaly 8 millió négyzetméternyi új lakást és ugyanannyi kereskedelmi ingatlant adtak át a 10 milliós nagyvárosban. Ezzel túlszárnyalták az 1950 és 1975 közötti időszak magas számait is. Összesen 120 millió négyzetméternyi lakásra adtak ki építési engedélyt 2021-ben.
Elszálltak a lakásárak
A szárnyaló építési költségek hihetetlen magasságokba tolták a lakásárakat Oroszországban. A Ria Novosztyi hírügynökség az egyik elemző intézetet idézve azt írta: az ország 16 legfontosabb nagyvárosában a használt lakások átlagos négyzetméterára 114,5 ezer rubel volt februárban, ez 2,3 százalékos emelkedés januárhoz képest. Moszkvában 284 ezer rubelt rögzítettek.
A hírszolgálati iroda a lakáspiacra is ható „geopolitikai turbulenciának” nevezte az Ukrajna elleni orosz inváziót. Mint írta: az első néhány nap mindenki lakásba akarta ölni a pénzét, de a hirtelen megdrágult lakáshitelek láttán sokan visszakoztak és most kivárnak, akárcsak az eladók, bár utóbbiak közül többen már akár 10 százalékot is engednének a kínálati árból, csak lenne végre vevő. Utoljára 2014-2015-ben volt hasonló helyzet, amikor a jegybank 17 százalékra emelte az alapkamatot. Jelenleg a tranzakciók 80 százalékánál vetnek be jelzáloghitelt.
Kivonul a Geberit is
Áprilistól teljesen elhagyja az oroszt piacot a svájci Geberit cég. A Magyarországon is ismert szanitergyártó vállalat nem indokolta meg távozását. Közölte viszont, hogy az árukészletének kiárusítása folyamatos, amíg ez zajlik, addig fizeti a mintegy 70 alkalmazott bérét.
Az új építésű lakásoknál mindez nem figyelhető meg, de az építési költségek elszállása nyilvánvalóan áremelésre kényszeríti a fejlesztőket. A támadás kezdete utáni két hét alatt 5-10 százalékkal növelték az eladási árakat, egyesek március végéig fixálták azokat. Egy kisebb hányaduk pedig inkább a korábbi áron, de gyorsan akart megszabadulni az ingatlanoktól, s ezért elkezdte akciózni a lakásokat.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
