Július elsejétől számos, a Családi Otthonteremtési Kedvezményt érintő módosítás lépett életbe. A legtöbbeket érintő és talán legnagyobb hatású változás, hogy a többgyermekes családoknak, csok mellé igényelhető otthonteremtési kamattámogatás a jövőben használt lakás vásárlására is felhasználható. Tekintve, hogy az ingatlan tranzakciók nagyjából 95 százaléka a használt piacon zajlik, ez óriási segítség lehet a családoknak – írja elemzésében az OTP Ingatlanpont.
Emellett több olyan változás is életbe lépett, amely talán nem érint ilyen sokakat, mégis több tízezer tranzakcióra lehet hatással a jövőben. Ezek egyike, hogy eltörölték a 35 millió forintos értékhatárt a használt ingatlanok esetében, így ezt a korlátozást – az újépítésű ingatlanokra vonatkozó korábban is hatályos szabályozáshoz hasonlóan – már nem kell figyelembe venni a csok igénylésekor. Országosan tavaly körülbelül a teljes forgalom 14 százalékát tették ki a 35 millió forintnál drágább használt ingatlanok adásvételei, nagyjából 21 ezer ilyen tranzakció történt. Sokkal látványosabb azonban ez a szám Budapesten, hiszen a fővárosban már tízből négy eladott ingatlan az értékhatár fölé kúszott. Arról nem is beszélve, hogy a csok méretlimitjeit figyelembe véve, a fővárosi igénylők mozgástere még inkább behatárolt.
A változtatás nélkül a legdrágább kerületekben jószerivel már nem is lehetne a csok segítségével, a megkövetelt paramétereknek megfelelő lakást vásárolni, maradnának az olcsóbb külső-pesti kerületek, ahol az átlagos négyzetméterár még 3-400 ezer forint között van.
Vannak persze olyan megyék, ahol a felső értékhatár jelentette megkötés eddig is szinte teljesen ismeretlen probléma volt. Nógrád, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben például elhanyagolható az érintett ingatlanok száma, jószerivel évi egy-két tucatnyi értékesítésről beszélhettünk. A legdrágább budapesti kerületekben pont ellentétes az arány, az ingatlanok csak elenyésző része talált gazdára 35 millió forint alatt. Ezért Valkó Dávid úgy véli, hogy a szabályozás nagy valószínűséggel azoknak a – például agglomerációs – településeknek a piacára lehet majd kedvező hatással, amelyek nem tartoznak a falusi CSOK hatálya alá, ám ingatlanáraik már elég magasak ahhoz, hogy a korábbi értékhatár akadályt jelentett volna a kedvezmény igénylésében.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
