Somló Iván, a Felelős Rövidtávú Lakáskiadók Szövetségének (FRLSZ) képviselője a hét végén közölte lapunkkal, hogy a Magyar Apartmankiadók Egyesületével közösen (MAKE) állították össze javaslataikat. Ennek lényege, hogy az Airbnb szektor és a szállodaipar nem egymással versenyeznek, hanem közös érdekük a piac tisztítása, kifehérítése, valamint a minőségi turizmus fejlesztése. Ha rossz irányba megy el a piac szabályozása, akkor abból Bécs és Prága fog nevető győztesként kijönni Budapest helyett.
„Szerintünk 120 nap alatt nem lehet értékelhető hozamot elérni, az intézkedés egyfelől a fekete gazdaságot erősítené, másfelől a piac legértékesebb, becsületesen dolgozó szereplőit arra szorítaná, hogy lakását kivonja a rövid távú piacról. A piac már úgyis elkezdte szabályozni magát, és a rövid távú lakáskiadók jelentős része átállt hosszú távú kiadásra, és nem is fog visszatérni, amíg nem lesz folyamatosan jelentős mennyiségű turista.”– érvelt Somló Iván lapunknak nyilatkozva.
A képviselő úgy látja, hogy a szállodaszövetség és az MTÜ úgy viselkedik, mintha a TESCO vagy az Auchan a járvány után azt mondaná: csak mi tudjuk ellátni jól a piacot, minden kis boltot csukjanak be. Ez elfogadhatatlan - mondta vasárnap déli nyilatkoztában.
Azt is ecstelte, hogy a Covid-19 kapcsán kialakult helyzetben az Airbnb jó alternatíva a turizmusban. A vendégek a járvány miatt kifejezetten a biztonságosnak vélt kisebb szállásokat, apartmanokat keresik. Itt nyilván jobban betarthatók a szociális távolságok, nincsenek közös étkezők, és nem hordoz rizikó faktort a légkondicionálás illetve nagyobb kontrollal tudnak rendelkezni a tisztaság felett, hiszen ezek a lakások jellemzően tisztítószerrel és mosógéppel felszereltek.
Máris szűkült s piac
A rövidtávú lakáskiadás piaca szabályozás nélkül is reagált a világjárvány által okozott keresleti hiányra. Körülbelül 13.000-15.000 magán-, és egyéb szálláshely működött Budapesten a járvány előtt (forrás: AirDNA). Jelenleg kevesebb mint 10.000 található, és ezek tulajdonosainak egy része az Airbnb-n keresztül már közép-, hosszútávra adta ki a lakását. Felmérések szerint az illegálisan működő rövidtávú szálláshelyek száma kb. 30% Budapesten. Ez ellen a két szervezet is harcol.
Mindketten utaltak rá, hogy a világon sehol nem hotelipari érdekekre hivatkozva korlátozták a rövid távú lakáskiadást. Azon a néhány helyen, ahol szűkíteni akarták ezt a piacot, ott a tömegturizmus okozta negatív hatásokat akarták visszaszorítani (lásd Velence, Amszterdam és Barcelona, ahol a városra ki kellett tenni a megtelt táblát). Most viszont egészen más az alapállás: a COVID-19 járvány miatt a turizmus és a gazdaság újraindítása van napirenden. Közép—és Kelet-Európában sehol nem hozták még hátrányba a rövid távú lakáskiadást.
Sérülhet a Budapest-brand
A szakember véleménye szerint az MTÜ nagyszerűen felépítette a Budapest brand-et, és sikeresen menedzselte eddig Budapest turizmusát, hagyta, hogy a piaci folyamatok mentén forrjon ki a verseny. Ezt szerinte nem szabad veszélybe sodorni azzal, hogy korlátozzák a rövid távú lakáskiadást.
„Van 4-5 közös érdekünk, amely mentén szeretnénk az MTÜ-vel együttműködni. Ilyen a minőségi turizmus és az árszint növelése, illetve a feketén működők visszaszorítása. Ehhez kiváló eszköz például az idéntől kötelezővé tett NTAK regisztráció. Az lenne a fontos, hogy ez valóban számon kérhető legyen. Megkereséseink alapján minden szálláshelyfoglaló portál (Airbnb, Booking.com stb.) hajlandó lenne arra, hogy a hirdetést regisztrációs szám feltűntetéséhez kötné.”
- tette hozzá Somló Iván az FLRSZ elnökségi tagja.
Évi 70 és 80 millió dollár közötti pénzt keres. 
