Lassult némileg a magyarországi ingatlanok áremelkedésének – évek óta töretlen – üteme a tavalyi utolsó negyedévben. „Bár az éves árnövekedés hazánkban 2018 végén még 8,9 százalék volt, amivel az európai országok listáján a hetedik helyen álltunk, a negyedéves drágulás egy százalék alatt maradt 2018 utolsó három hónapjában.” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A növekvő inflációval a reál árváltozás üteme is egyre mérsékeltebbé válik. Ha az így korrigált értékeket nézzük, a hazai lakásár-változás éves üteme már csak 5,5 százalék, igaz, ez három évre kimutathatóan 27,1 százalékos drágulás.
Az Európai Unióban a vizsgált időszakban összességében 4,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak az előző év azonos időszakához képest. 2018 harmadik negyedévéhez képest 0,6 százalékos drágulást mértek, azaz nemcsak Magyarországon lassult az áremelkedés üteme, hanem az egész Európai Unióban is.
Az OTP Ingatlanpont közleményéből az derül ki, hogy ezzel Magyarország a három éves áremelkedés ütemét tekintve képzeletbeli dobogó harmadik fokán áll. A listát Izland vezeti 45,2 százalékkal, majd Szlovénia következik 37,2 százalékkal. Az elmúlt három évben egyedül Olaszországban lettek – alig 2 százalékkal – olcsóbbak a lakóingatlanok.
Közeleg a fordulat?
Noha trendszerűen még nem mutatható ki, hogy európai szinten mérséklődne a drágulás üteme, sok jel utal arra, hogy egyre több helyen érik el a csúcsot a lakásárak; negyedéves reál árváltozásban már hat országban minimális visszaesést mutatnak a számok, míg Romániában tetemes, 17,8 százalékos volt 2018 utolsó negyedévében az árcsökkenés.
Nehéz előre jelezni, hogy a magyar lakásár-szint mikor érheti el a csúcsot. A korábbi hazai és nemzetközi ciklusok alapján már közelíthetünk ehhez, habár több - az utóbbi hónapokban bejelentett - kormányzati intézkedés eredményeképp a kereslet élénkülésére lehet számítani. Ugyanakkor a hamarosan jegyezhető, kedvező kamatozású állampapírok a befektetési célú vásárlók tömegét csábíthatják el a lakáspiacról. „Mindezeket mérlegelve, még az idén is elérhetjük a kétszámjegyű, nagyjából 10 százalék körüli drágulást országos szinten. A következő évek trendje azonban az egyre lassuló áremelkedés lehet” – teszi hozzá Valkó Dávid. .
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
