Brit ingatlanpiaci szakértők egyre gyakrabban hangoztatják, hogy a legmagasabb árkategóriában egyre szűkül a kínálat, már csak azért is, mert nem nagyon épülnek új luxuslakások. Mintha elfogyott volna a kereslet, a lakhatási válság miatt egyébként is átalakulóban van a piac szerkezete és hiába vannak még olyanok, akik megengedhetnék maguknak a szuper lakásokat, még ők sem feltétlenül akarnak fontmilliókat költeni.
Ennek természetesen sokan örülnek, hiszen az új lakások ára a világon mindenütt általánosan felfelé húzza a használt lakások árát, s ha az új építésű piac megtorpan vagy netán még csökken is, akkor az alsóbb kategóriákban kisebb enyülést hozhat.
Londonban van egy-két kiemelt körzet, ahol kezdenek feltűnni a félig kész beruházások, az egyik ilyenről nem régen írt a Bisnow amerikai szakportál tudósítója is. Nem is akárhol van, hanem a Buckingham palota szomszédságában, az egyik közeli utca saroktelkén. Megállt az élet, csak az építési hálót látni, illetve kis kutatással ki lehet deríteni, hogy megállt az egész építkezés.
A projekt neve One Palace Street, utalva a közeli palotára, ára alapján az egyik legdrágább lakóingatlan beruházás. Idén a 30 ezer négyzetméternyi beépítést 600 millió fontra értékelték. Összesen 72 lakás lesz benne, ha elkészül. A hangsúly az utóbbin van, hiszen a telket 2013-ban vásárolta a beruházó, abban az évben meg is hirdette a lakásokat. Először 2018-at jelölték meg átadási évként, majd a Covidra hivatkozva 2023-at, de csak nem lettek készen, közben 350 millió fontnyi fejlesztési hitelt nem fizettek meg. Tavaly csődgondnokot kellett kirendelni a beruházó mellé, s azóta sem találtak új befektetőt.
Fotó: Pixabay
Valójában túl később indították 11 évvel ezelőtt az egész akciót. Akkoriban ért a csúcsára a luxuslakások piaca, a telekárak az egekben voltak, a vevők a világ minden tájáról csak úgy özönlöttek. Azt lehetett hinni, hogy bármit eladhatnak nekik és még sokáig így marad az egész piac.
Ma a legszerényebb becslések szerint is a projektek 70 százaléka leállt vagy eltűnt, el sem kezdődött, további kínálati szűkülés várható a következő pár évben. A helyi önkormányzat – nyilván a szűkös telekkínálat miatt is - korlátozta a nagyon nagy méretű és luxus adottságú lakások építését, közben a szupergazdagok már a világ más tájaira költöztek.
„Ha valakinek van most 10-15 millió fontja, akkor két-három nap alatt az összes lehetséges lakást vagy házat meg tudjuk mutatni neki Londonban. New Yorkban 2-3 hét, Dubajban 2-3 hónap kell ugyanehhez. Vagyis itt nálunk, a brit fővárosban nagyon kicsi a kínálat” – érzékeltette a helyzetet Ed Lewis, a világ egyik legnagyobb, luxuslakásokra szakosodott ügynökségének, a Savillsnak a helyi igazgatója.
A One Palace Street tömbjében egykor az első ötcsillagos kényelmet nyújtó szálloda, a Palace Hotel működött, amit még 1860-ban építettek. 2013-ban vásárolta meg az Abu Dhabi Financial Group 310 millió fontért. Hat évvel később ez a cég egyesült a Dubajban működő SHUAA Capital céggel, ennek a Northacre nevű ingatlanfejlesztő leányvállalata irányította a beruházást. A projektben 65-540 négyzetméteres lakásokat alakítanak ki, 14 hajlékból rálátni a Buckihgham palotára. Könyvtár, moziterem, rendezvényterem, wellness részleg, edzőterem, 20 méteres úszómedence és egy szép belső kert is része a projektnek.
A telekárak 2014 óta 15 százalékkal csökkentek London belvárosában, ugyanakkor a lakásárak 50 százalékkal nőttek a Knight Frank globális ingatlanügynökség szerint. Egyelőre csak a 72 lakás felét tudták eladni, abból is 16-ot maga a beruházó vett meg, hogy hirdethesse, menyire keresett a projekt. Ez egyébként Magyarországon is ismerős beruházói gyakorlat. Jelenleg semmi sem utal arra, hogy az építkezés az arab befektetők tulajdonában van, ugyanis a palánkokról eltávolították az ezt jelző feliratokat, a bejárat viszont elkészült, ám csupán egy biztonsági őr áll ott, vezetőt lehetetlen elérni – írta a Bisnow munkatársa.
Tíz évvel ezelőtt az építés vagy tervezés alatt álló londoni luxus lakások száma 3300 volt, ma alig több mint 1000. Ha így halad a piac, akkor két éven belül 300-ra csökkenhet ez a szám. Emögött főleg az áll, hogy iszonyúan megnőttek a kivitelezési költségek, viszont a kínálati árakat nem tudták ilyen mértékben növelni, nem fogadta el a piac. Ráadásul a helyi építési szabályok már nem engednek 200 négyzetméternél nagyobb otthonokat építeni. Főleg a Mayfairt, Belgraviát és Kensingtont magába foglaló Westminster Borough nevű kerületben szigorítottak. Márpedig a luxus pont ezeken a területeken koncentrálódik.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
