A KSH adataiból az látszik, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya 50 százalékról 45 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 50 százalékról 54 százalékra emelkedett. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49 százaléka családi házban, 44 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 2,4 százaléka lakóparkban található.
A lakások 56 százaléka értékesítésre, 42 százaléka saját használatra, 2 százaléka bérbeadásra épült. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3,7 m2-rel 96 m2-re csökkent.
A fővárosban töretlennek tűnik a lendület, hiszen másfélszeresére nőtt az épített lakások száma. Ebből a szempontból a legnépszerűbb a IX. kerület volt, míg a dobogó második fokára a XI., a harmadik fokára pedig a XIII. kerület került.
A Duna House Barométerből kiderül, hogy jelenlegi is ebben a három kerületben folyik a legtöbb építkezés, és várhatóan Angyalföld lesz a következő évek nyertese az adatok alapján. Újépítésű lakások terén jelenleg a legmagasabb ingatlanárakkal Budapest más szegleteiben találkozhatnak a vásárlók.
Hová költöznénk Budapesten?
Az iroda adatai alapján a fővárosban ingatlant (használt és újépítés egyaránt) keresők 20,7 százaléka a XIII. kerületben keresi leendő otthonát. A XI. kerületben az ingatlankeresők 15, a IX. kerületben pedig 14%-a nézelődik.
Balogh László, az ingatlan.com szakértője elmondta, az új lakások ára dinamikusan emelkedik elsősorban a munkaerőhiány okozta költségnövekedés és az építőanyagok drágulása miatt.
Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint az I., II., VI. és a XII. kerületekben meghaladja az egymillió forintot az új lakások átlagos négyzetméterára, és ezekben a kerületekben jóval szűkebb kínálattal találkozhatunk. „A legnépszerűbb, IX., XI. és XIII. kerületekben 750-800 ezer forint ez az átlagérték, de sok esetben már ezekben a kerületekben is találkozhatunk milliós négyzetméterárhoz közeli értékekkel.” – tette hozzá,
Az ingatlan.com adatai szerint legjelentősebb növekedést a fővároson belül a XXI., a VII., a XIV. és a IV. kerület könyvelhette el, az 2018 első négy hónapjához képest négy-ötszörösére nőtt az egy hirdetésre jutó érdeklődések száma.
Pörög a piac vidéken
Balogh László szerint az még kérdés, hogy 2020-ban és ezt követően pontosan hogyan alakul majd az új lakások piaca. Az állami lakástámogatási rendszer bővítése, amelynek új elemei júliustól lesznek elérhetőek várhatóan újabb élénkülést hoznak, részben a fővároson kívüli családiház-építéseknél.
A megyei jogú városokban az idei év első négy hónapjában - éves összevetésben - 49 százalékkal több új lakást hirdettek meg eladásra, a vidéki városokban 47 százalékkal nőtt a kínálat, a községekben pedig megduplázódott.
Balogh László az ingatlan.com adatait ismertetve kiemelte, a kínálattal párhuzamosan a kereslet is felpörgött vidéken, egy újlakás-hirdetésre Veszprém megyében 270 százalékkal többen érdeklődtek. Székesfehérváron 148 százalékkal, Miskolcon 121 százalékkal nőtt a kereslet, de Kecskemét is duplázni tudott az egy hirdetésre jutó érdeklődések számában.
Mit hoz az idei év?
Az OTP Ingatlanpont közleménye szerint a kiadott 9639 új lakásépítési engedély már minimális csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest, igaz ez még mindig a második legmagasabb volumen 2007 óta.
A kiadott építési engedélyek száma éves szinten Budapesten és a nagyobb városokban esett vissza leginkább, 8-9 százalékkal. Ebben nagy szerepe lehet annak, hogy azon újépítésű lakásokat, amelyek építési engedélyét 2018. november elseje után adták ki, illetve már 2019 december 31-e után értékesítenek, a korábbi 5 százalékos kedvezményes forgalmi adó helyett 27 százalékos áfa terheli.
Folytatódhat tehát a visszaesés az új építési engedélyek számában. Ennek egyik jele, hogy az OTP budapesti újlakás-adatbázisa szerint, míg 2018 első négy hónapjában 121 új, kétlakásosnál nagyobb projekt 3400 lakását kezdték újonnan hirdetni, addig idén január és április között valamivel kevesebb beruházás keretében már csak alig 3100 új lakás jelent meg a piacon – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Attól azonban nem kell tartani, hogy a piac látványosan befagyna, hiszen most is rendszeresen jelentenek be új, több száz lakásos projekteket, elsősorban a III., a VIII., a IX., a XI., a XIII. és a XIV. kerületben. Ugyanakkor egyre inkább csak a nagyobb, tőkeerős, tapasztalt beruházók maradnak a piacon, akik mögött általában nagy biztonságot nyújtó banki projektfinanszírozás áll. A piac tisztulása és az építőipari kapacitások kiszámíthatóbb tervezése pedig egyértelműen a vásárlóknak kedvez, nem úgy, mint a várhatóan tovább folytatódó áremelkedés – tette hozzá ez elemző.
Márciusban hosszú idő után nőttek a német elektromos-digitális ágazat megrendelései. 
