Még nincs vége: Európához képest is drágák a magyar lakások

Az Európai Bizottság statisztikai hivatala két érdekes éves statisztikát is frissített, egyrészt az ingatlanárak 2015-höz mért változását tartalmazó mutatót, másrészt a reál, inflációtól tisztított lakásárindexét.

Az Eurostat 2015-höz mért statisztikája alapján az látszik, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedtek az árak a hazai ingatlanpiacon. 2016-ban még csak 13,4 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért, 2018-ban viszont már 31,75 százalékkal.

Ez a növekedés regionálisan is kiemelkedő, még a második helyezett Szlovákiában is csak 21,3 százalékos drágulást mértek 2018-ban, ahogy az a grafikonunkon is látszik.

Hogy alakult a reál lakásárindex?

Ez a mutató az ingatlanárak emelkedését méri a háztartások végső fogyasztási kiadásaira vonatkozó inflációhoz viszonyítva. Az Eurostat adataiban ugyanakkor csak a piaci árak szerepelnek, a hivatal nem kalkulált a saját építésű házakkal.

Az előző évhez képest 2018-ban jelentősen, csaknem duplájára emelkedett a mutató, 3,3-ről 6,2-re, így az ingatlanok ára az inflációtól szűrve is jelentősen megugrott. Igaz, a helyzet még mindig messze jobb, mint 2015-ben és 2016-ban volt, hiszen akkor 13,3 illetve 13,6 százalékot mértek.

Nemzetközi szinten így Magyarország a lakásárak emelkedését tekintve 2018-ban nem sokkal maradt le az ötödik helyen Lettország mögött. A legjelentősebb drágulást tavaly Portugáliában mérték, mintegy 9 százalékkal, míg Finnországban 0,5 százalékkal már csökkentek a reálárak.

Regionálisan tavaly is tartott az a tendencia, hogy a magyar lakásárak sokkal nagyobb ütemben emelkednek, mint Szlovákiában, Ausztriában, Lengyelországban, Horvátországban, vagy éppen Romániában.

Nincs sok jó hírünk

Összességében tehát az látszik, hogy nem igazán lassul az őrültek háza a hazai ingatlanpiacon, aki pedig mostanában lakásvásárláson gondolkodik, számoljon azzal, hogy a magyarországi piac egész Európában is az egyik legdrágábbnak számít arányosan.