A Duna House összeállítása szerint a budai agglomerációban a válságot követően nagyjából 2000 ingatlan adás-vétel született évente, amely kevesebb, mint a fele a 2007-es, válság előtti adatnak. A tranzakciók háromnegyede ház, egynegyede téglaépítésű lakás. A legnagyobb lakásállománnyal Érd rendelkezik, ahol a KSH nyilvántartása szerint 22 ezer fölötti ingatlant jegyeznek. A második legnagyobb Budaörs ennek felével bír, 10,6 ezer ingatlannal. Harmadik Szentendre közel 10 ezer ingatlannal.
Érden 2007-ben még 1 648 ingatlan cserélt gazdát, 2011-ben pedig már csak 474. Ez 74 százalékos piacvesztés. Szentendre, Budaörs és Törökbálint is több mint a felét elveszített a piacnak. A Duna House adatai alapján a megvásárolt ingatlanok átlagos négyzetméterára az elmúlt egy évben lakás esetén 242 ezer forint volt, házak esetén pedig 187 ezer forint. Mindkét típus esetében az országos trendeknek megfelelően 2009-ben erősebb árzuhanás következett be, majd lassú ütemű esés, amely elmúlt 1,5-2 évben inkább stagnálásnak mondható.
A Duna House által 2011 után közvetített lakások átlag négyzetméter árai nagy eltéréseket mutatnak a fontosabb településeken. Ezek között a legalacsonyabb m2 áron Érden vásároltak 207 ezer forintért, ennél valamivel drágábban vettek Szentendrén (231 ezer Ft), Budaörsön már 250 ezer Ft/m2 fölé ment az átlag. A nagyobb forgalmú családi házak m2 átlagában is óriási különbségek mutatkoznak a népesebb településeken. Ezek között a két véglet Tárnok 150 ezerrel a lista alján és Nagykovácsi 293 ezerrel a tetején.
A házakat átlagosan 241 nap alatt-, a lakásokat pedig 281 nap alatt lehetett értékesíteni. Házat a leggyorsabban Pátyon lehetett eladni, átlagosan 154 nap alatt. Nem sokkal több időt (187 nap) vett igénybe Biatorbágyon értékesíteni. Ebben az ingatlantípusban a leglassabban Pomázon (534 nap) és Piliscsabán (415) lehetett vevőre találni. Téglaépítésű lakásokat tekintve a kategória forgalmasabb települései között Budakeszin 127 nap alatt kelt el egy lakás, Szentendrén 167, Budaörsön 234, Érden 276, Biatorbágyon pedig 361 nap alatt.
A családi házak eladóinak kellett a legrugalmasabbnak mutatkozniuk az árakban. Átlagosan 9%-kal kellett csökkenteniük az elsőre elképzelt árat, hogy megjelenjenek a vevők, akik további 10% alku után kötöttek csak üzletet. Lakások esetében ugyanezek az értékek 6+6% volt. A legszélsőségesebb adat Szentendrén alakult ki családi ház esetében, itt 16% irányár változás és 21% alku lett az átlag. A szomszédos Pomázon ugyanezek az értékek szintén szélsőségesek, csak a másik oldalról: 3+7 %. Érdekesség, hogy lakások esetében Szentendre az egyik legalacsonyabb ugyanebben a vizsgálatban: 4+1%.
A vizsgált régióban értékesített ingatlanok méreteloszlása azt mutatja, hogy inkább a kisebb méreteket keresik a vevők. Körülbelül minden második vásárló a 40-100 m2 közötti ingatlanokat vette, ezen belül a legerősebb sáv 18 százalékkal a 40-60 m2 közöttieké. Ezen túl szintén 18 százalékkal a másik legnagyobb csoportot a 160 m2 fölötti ingatlanok tették ki. Majdnem minden harmadik (30%) eladott ingatlan a 150-200 ezer Ft/m2 ársávban kelt el, minden második (52%) pedig a 150-250 közöttiben. 300 ezer fölött csupán a vásárlók 8 százaléka költött. 22 százalékos volt a kifejezetten olcsó, 150 ezer Ft/m2 alatti ingatlanok iránti érdeklődés. Még lejjebb, 100 ezer Ft alatt csupán a vevők 6 százaléka vett ingatlant. A vevők 52 százaléka 10-25 millió között vásárolt. Minden tizedik ingatlan 40 millió Ft fölött cserélt gazdát. – áll a Duna House elemzésében.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
