Csak a bolond és a kőgazdag nem kíváncsi arra, hogy mennyit ér a lakása, a háza, a nyaralója, a telke, a földje vagy a boltja. Tehát az elsöprő többség igenis tudni szeretné. Laptársunkon, az mfor.hu-n kalkulátorok segítenek a különféle hitelek kiválasztásában. Itt ahhoz adunk fogódzót hétről-hétre, hogy mire elég a pénzünk, ha venni szeretnénk vagy hogy mennyiért tudjuk eladni az ingatlanunkat. Természetesen egyetlen ingatlanról sem lehet pontosan megmondani előre, hogy majd mennyiért cserél gazdát. Közelítő értéket viszont megjelölhetünk, s ehhez felhasználjuk a hivatalos és a szakmai forrásokat. Inkább egyfajta iránytű lesz a végeredmény, ami kiegészítheti a vevő vagy az eladó ismereteit.
Pesti (és nem budai) garzonlakás
Romló reálkereset, dráguló hitelek, növekvő fenntartási költségek. (Szinte) minden amellett szól, hogy a városlakók vagy a vidékről oda költözők a kis méretű, 35 négyzetméter alatti lakásokat, jellemzően a garzonokat keressék. Emiatt is joggal merülhet fel a tulajdonosokban, hogy tényleg: mennyit is ér az én ingatlanom, érdemes-e most eladni vagy várni, hogy még nagyobb lesz a kereslet és ezért felvihetem az árat. Vagy befektetőként gyorsan lecsapni rá, persze akkor is kell tudni, hogy mi a valós értéke, lehetnek-e jelentős értékmódosító tényezők.
A kis lakások fajlagosan drágák, de előnyük az általában kisebb fenntartási költség és erős forgalomképességük, főleg azért, mert a befektetők, különösen Budapesten és az egyetemi városokban pont ezeket szemelik ki. A garzonok felértékelődtek, s most, amikor erősen lassul a piac, az áruk nem csökken olyan mértékben, mint az akár azonos háztömbön belüli másfél, két szobás otthonoké.
Egyébként például a lakótelepeken belül nincs több tízezer garzon, az eladó ingatlanok között meg végképp nincs és nem is nagyon volt, így ami a piacra kerül, arra általában gyorsan lecsapnak – és sokszor árában elviszik. A nagy közvetítő hálózatok 50-55 napos átlagos eladási időt rögzítenek.
Mennyit lehet kérni manapság egy téglaépületben található pesti garzonért? Ilyenből kevesebb mint 500 van most a piacon. Nos, ha felújított és a Nagykörúton belüli, akkor 850 ezer forinttól akár 1,1-1,2 millió forintig is elmehet egy négyzetméter. A IX. és a XIII. kerületnek a metrómegállóhoz közeli övezeteiben jellemző a sáv magasabb vége, továbbá a VI. kerület úgynevezett diplomatanegyedében. A VIII. kerületben több galériás otthont is vehetünk közel egymillió forintos négyzetméteráron.
Zuglóban vegyes a kép, mivel eleve színesebb a paletta a sok családi ház miatt. Ezek kisebb részénél találkozni kis méretű, leválasztott vagy hozzáépített kislakással, ami ebbe a kategóriába való. A négyzetméterár 800 ezer és 950 ezer forint között mozog, de lehet kertkapcsolatos is a lakrész is, s ez értéknövelő.
A XIV. kerületben sok bérház és a rendszerváltás után pár évvel épült kisebb társasház is található, az ottani garzonok négyzetméterára nagyobb szórást mutat, de inkább az egymillió forinthoz közelít. Ugyanez érvényes Újpest kertvárosi részeire vagy a metró végállomásához közeli családi házas környékre is. Viszont a X. kerületben inkább a sáv alsó feléhez húznak az árak, jellemző a 800 és 850 ezer forinti négyzetméterár.
Értékek fel és le
A téglából épült bérházakban kialakított garzonnál értéknövelő lehet a galéria, a teakonyhánál kicsit nagyobb főzőfülke, netán a nappalival egy légtérben lévő, jól felszerelt konyhafal. Itt 2-3 százalékos pluszokról beszélhetünk. De csökkenti a komfortot és az árat is, hogy a wc rendszerint egyben van a fürdővel/zuhanyozóval. A nagy belmagasság viszont nyújtja a teret, ez kicsit kompenzálja a kis alapterületet. Értékcsökkentő ugyanakkor, ha valaha nagy polgári lakás leválasztásával, kifejezetten kiadás céljából létre jött otthonról van szó, mert itt eleve sokkal kevesebb a belső variációs lehetőség, sok a műszaki kötöttség.
A 28-35 négyzetméteres kategóriában új lakást is vehetünk, de mélyen kell a pénztárcába nyúlni, mert ezeknek a négyzetméterét 1,2-1,4 millió forintért kínálják a beruházók, vagyis szerintük ennyit ér. Nehéz megmondani, hogy ez mennyire reális, ugyanis egy-egy új lakóparknál általában az aprók és nagyon nagyok kelnek el legutoljára, ezeknél lehetséges későbbi árengedmény vagy más kedvezménytípus. Aki pár éve még a nagy drágulási hullám előtt vett ilyen lakóparki garzont, az most jó haszonnal kiszállhat: mondjuk egy ilyen, 2015-ben vásárolt új lakást legalább 40, de inkább 50 százalékkal vagy még drágábban tudja eladni, ha nem nagyon lakta le.
Fontos megjegyzés: A lakóingatlanok esetében a szakemberek a legtöbbször az úgynevezett piaci összehasonlító módszert alkalmazzák. Itt egyebek mellett az elhelyezkedést, a típust, a méretet, a műszaki állapotot, a hasonló paraméterekkel bíró ingatlanok tranzakciója során kialakult árat (és nem a kínálati/hirdetési árat), az értékesítési időpontot, a megközelíthetőséget, a keresettséget, a fizikai és szociális infrastrukturális ellátottságot, a finanszírozottsági adottságokat (hitelek, jelzálog), a tulajdonjogi hátteret és a hasznosítási lehetőségeket veszik figyelembe.
Lehetnek kevésbé számszerűsíthető tényezők is, ilyen például az, hogy ha eladók vagyunk és tudjuk, hogy az adott környéken jelentős fejlesztések lesznek, új áruház, szabadidőközpont, iskola, park, elkerülő út lesz mondjuk 3 éven belül vagy ellenkezőleg: kiderül, hogy elmaradnak ezek a beruházások, esetleg lebontanak használaton kívüli ingatlanokat vagy hogy odatelepül egy nagyobb üzem.
------------
Az ebben a cikkben megjelölt ingatlanértékek közelítőek, nem helyettesítik a hivatalos értékbecslést és nem képezhetik semmilyen jogügylet alapját. Az értékek megjelölésénél és az értékmódosító tényezőknél az értékbecslési szakma által elfogadott általános szempontokat vettük figyelembe, azzal a megjegyzéssel, hogy minden egyes ingatlannal kapcsolatban felmerülhetnek más körülmények is, amelyek befolyásolhatják annak az értékét.
A Mennyit ér az ingatlanom? sorozat összes cikkét itt olvashatja.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
