Csak a bolond és a kőgazdag nem kíváncsi arra, hogy mennyit ér a lakása, a háza, a nyaralója, a telke, a földje vagy a boltja. Tehát az elsöprő többség igenis tudni szeretné. Laptársunkon, az mfor.hu-n kalkulátorok segítenek a különféle hitelek kiválasztásában. Itt ahhoz adunk fogódzót hétről-hétre, hogy mire elég a pénzünk, ha venni szeretnénk vagy hogy mennyiért tudjuk eladni az ingatlanunkat. Természetesen egyetlen ingatlanról sem lehet pontosan megmondani előre, hogy majd mennyiért cserél gazdát. Közelítő értéket viszont megjelölhetünk, s ehhez felhasználjuk a hivatalos és a szakmai forrásokat. Inkább egyfajta iránytű lesz a végeredmény, ami kiegészítheti a vevő vagy az eladó ismereteit.
Kezdjük is!
Kétszobás, 50 négyzetméteres téglalakás Budapesten
Idén januárban az ilyen méretű téglalakásoknál a fővárosi átlagár 44-45 millió forint között mozgott a money.hu szerint. Metró és egyetem közelében az átlagár 3-4 százalékkal magasabb lehet, Budán, a hegyvidéken még ezt is meghaladhatja. Növelheti az értéket, ha olyan kisebb társasházban található, amelyik legalább részleges műszaki felújításon ment át, netán rendezett árambetáplálási szerződése is van és nem függ a gáztól.
Továbbra is keresettek az ilyen méretű lakások, ezt megerősítette a Dune House is, amelyik 2022 utolsó heteire vonatkoztatva azt írta, hogy a pesti oldalon az eladások harmada a 40-60 négyzetméteres méretkategóriában realizálódik, s ez már jó ideje így van. Budán a négyzetméterenkénti átlagár 900 ezer forint és 1,1 millió forint között volt, Pesten 600-800 ezer forint közé esett.
Érdekességképpen utánanéztünk, hogy mit rögzített a KSH 2015 januárjában. Nos, azt mérte, hogy a budapesti átlagos négyzetméterár 250 ezer forint volt, igaz, ez az összes eladott lakás átlagértéke, nem csupán a vizsgált méreté. Mivel ez a kategória már akkor is népszerű volt, az akkori érték biztos legalább 10-20 százalékkal meghaladhatta az átlagot.
Fontos megjegyzés: A lakóingatlanok esetében a szakemberek a legtöbbször az úgynevezett piaci összehasonlító módszert alkalmazzák. Itt egyebek mellett az elhelyezkedést, a típust, a méretet, a műszaki állapotot, a hasonló paraméterekkel bíró ingatlanok lezárult tranzakciója során kialakult árat (és nem a kínálati/hirdetési árat), az értékesítési időpontot, a megközelíthetőséget, a fizikai és szociális infrastrukturális ellátottságot, a finanszírozottsági adottságokat (hitelek, jelzálog), a tulajdonjogi hátteret és a hasznosítási lehetőségeket veszik figyelembe.
Lehetnek kevésbé számszerűsíthető tényezők is, ilyen például az, hogy ha eladók vagyunk és tudjuk, hogy az adott környéken jelentős fejlesztések lesznek, új áruház, szabadidőközpont, iskola, park, elkerülő út lesz mondjuk 3 éven belül vagy ellenkezőleg: kiderül, hogy elmaradnak ezek a beruházások, esetleg lebontanak használaton kívüli ingatlanokat vagy hogy odatelepül egy nagyobb üzem.
------------
Az ebben a cikkben megjelölt ingatlanértékek közelítőek, nem helyettesítik a hivatalos értékbecslést és nem képezhetik semmilyen jogügylet alapját. Az értékek megjelölésénél és az értékmódosító tényezőknél az értékbecslési szakma által elfogadott általános szempontokat vettük figyelembe, azzal a megjegyzéssel, hogy minden egyes ingatlannal kapcsolatban felmerülhetnek más körülmények is, amelyek befolyásolhatják annak az értékét.
A Mennyit ér az ingatlanom? sorozat összes cikkét itt olvashatja.
Úgy hírlik. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
