Aki nagyobb lakásba akar költözni, többnyire kénytelen először eladni a mostani otthonát, így meglesz az önerő egy része. Természetesen nem mindegy, hogy mennyi idő alatt sikerül olyan vevőt találni, aki hajlandó megfizetni a kínálati árat, vagy annak közelében lévő összeget. Sokszor megesik, hogy időnyomás alá kerül a költözni vágyó, ezért korábban elképzelhetetlen mértékű alkura kényszerül. Nézzük, mennyi a mostani jellemző értékesítési idő, mire számíthatunk, hogyan számoljunk az idővel!

A nagyobb ingatlanközvetítő hálózatok abban megegyeznek, hogy leggyorsabban az olcsóbb lakásokat, jellemzően a paneleket lehet értékesíteni. Ez 2022 elején 3-4 hónap. Tudunk azonban nem egy olyan adásvételről, amikor egy vevőjelölt annyira beleszeretett, mondjuk egy családi házba, hogy rögtön a meghirdetés után lecsapott rá, az agglomerációban számtalan ilyen eset volt az elmúlt pár hónapban. A home office térnyerése miatt hihetetlenül megnőtt a kertes házak iránti kereslet és mivel sokan úgy gondolkodnak, hogy jobb ezen még a további áremelkedés előtt túlesni, ezért gyorsan tenyerébe csapnak az eladónak.  

A Duna House szerint tavaly januárban a keleti országrészben a paneleket átlagosan 117 nap alatt lehetett eladni, most ez az érték 98 napra fogyott. A nyugati megyékben tavaly 115, most 91 nap kellett ehhez. Más a helyzet Budapesten: Budán 2021 januárjában még 106, ám idén már 121 nap kellett, viszont Pesten nagyobbat csökkent az idő: a tavaly januári 143 nappal szemben idén már 105 nap alatt mentek el a panelek.

Nézzük a használt tégla lakásokat! Mondhatnánk, hogy keleten a helyzet változatlan, most is átlagosan 124 nap alatt tudtak megszabadulni egy ilyen otthontól, mint 2021 legelején. Nyugaton visszont óriási változás történt: 150 napról 108 napra zuhant az érték. A fővárosban is csökkenés volt, de nem ilyen drasztikus. Budán a tavalyi 128 után idén januárban már csak 113 napra volt szükség, Pesten a 139 napos értéket felváltotta a 123 napos. A külön figyelt pesti belvárosban is hasonló folyamat játszódott le, a 2021-es január átlagos 196 napjához képest idén csupán 176 nap telt el a meghirdetéstől az eladásig.

A Duna House becslése szerint az új év első hónapjában erős érdeklődés mellett 10 815 darab ingatlantranzakció realizálódott. Ugyan 2021 januárjához képest 3 százalékos korrekciót mutat, a 2020-as adatokhoz viszonyítva 9 százalékkal nagyobb forgalom generálódott.

Budán és Pesten egyaránt a 900 ezer forint feletti négyzetméteráron értékesített lakások voltak többségben – 48, illetve 28 százalékkal. Pesten továbbra is kiegyenlített kereslet mutatkozik az értékesített lakások árának szempontjából, habár tavaly januárhoz képest közel felére esett vissza a 25-30 millió forint között eladott ingatlanok aránya, és jelentősen nőtt a 70 milliónál drágább otthonok részesedése. Ezzel szemben Budán inkább a középárkategóriás, vagyis a 35-60 millió forintos lakások aránya nőtt, a legdrágábbak értékesített daraszáma pedig 25 százalékponttal esett vissza 2020 januárjához képest. Ez is azt jelzi, hogy a főváros budai oldalán inkább a kisebb lakások adták a tranzakciók nagyobb részét.

Budapest agglomerációjában is jelentősen megváltozott a kereslet: az adásvételek közel negyedét 600 ezer forintos négyzetméteráron kötötték meg, így az itt értékesített ingatlanok többsége (31 százalék) minimum 40 millió forintba került. Nyugat- és Kelet-Magyarországon továbbra is a 250 ezer forintos négyzetméterár alatti ingatlanok voltak a legkelendőbbek januárban. Összességében pedig jellemzően 15-20, illetve 40 millió forint feletti összeget fizettek ezekért az otthonokért a vidéki vevők.

A januárban értékesített panelekért keleten átlagosan 412, nyugaton 383 ezer forintot fizettek négyzetméterenként. A fővárosban az átlagos négyzetméterár már 600 ezer fölé emelkedett a paneleknél és a téglalakásoknál is, ám utóbbi esetében a potenciális vevőknek a belvárosban közel 900 ezer, Budán pedig több mint 1 millió forintos négyzetméterárral kell számolniuk. A kerületek között ismét Angyalföld volt a legnépszerűbb, a vevők ötöde jelölte meg preferenciaként ezt a városrészt. Ugyanakkor a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva nőtt az érdeklődés a belvárosi kerületek iránt.

Míg Budapesten a kiváló állapotú ingatlanokat keresték a legtöbben, addig vidéken sokkal nyitottabbak voltak a lakható lakások iránt. A pesti agglomerációban volt a legmagasabb (13 százalék) azon vásárlók aránya, akik felújítandó otthonra szerződtek. A fővárosban és vidéken egyaránt a befektetési céllal történő vásárlás volt a legfőbb vevői motiváció, átlagosan közel 50, illetve 30 millió forintot költöttek ilyen típusú ingatlanokra idén januárban. Vidéken ugyanakkor a vásárlók közel negyedét motiválta a nagyobb ingatlanba költözés és az első lakás vásárlása is, amire 40, illetve 26 millió forintot fordítottak.