A lakáskiadás feltételeit érdemes szerződésben rögzíteni, a tartós ingatlan-bérbeadáshoz pedig nem kell adószámot kiváltani, ha csak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás mentes az áfa alól, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt érdemes kiállítani, hogy nyomon követhető legyen a tulajdonos bevétele.
De akkor hogyan adózom ebből?
A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani a szakemberek szerint. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (pl. közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó.
A jövedelem után 15 százalék adóelőleget kell fizetni negyedévente, és azt az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben több egymillió forintnál, akkor a jövedelem teljes összege után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
Kiadnád a fölösleges lakásod? Mutatjuk, mire figyelj!Az évek óta tartó ingatlan-bumm és az egyre felfele ívelő turizmus hatására egyre több tulajdonos szeretné kiadni lakását vagy szobáját jó pénzért. Szállást működtetni azonban nem hobbi: a gyakran teljes embert igénylő feladat rengeteg ráfordítással és költséggel járhat, így csak nagyfokú körültekintéssel érdemes hozzálátni. Röviden összeszedtük, mire kell figyelni, ha mégis belevágnánk. >>> |
