Kép forrása: MTI

Lendületesen indult az idei év az új lakások piacán. Az első negyedévben országszerte 3394 lakás épült, ami 65 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A kérdéses időszakban 9850 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ez 3,4 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet - áll az ingatlan.com elemzésében, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) újlakás-piacról szóló legfrissebb adatait dolgozta fel.

Várható volt a robbanásszerű bővülés

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, az átadott új lakásoknál látható látványos, 65 százalékos növekedés nem meglepő, mert az utóbbi években felfutó fejlesztések közül egyre több került az utolsó fázisba. Az első negyedévben Budapesten volt robbanásszerű emelkedés, a fővárosban 609 új lakást készült el, ez a háromszorosa az egy évvel korábbinak. Az ingatlan.com szakembere megjegyezte, hogy a korábbi lakásépítési statisztikákból már látni lehetett, hogy nagy budapesti beruházások az idén javítják majd érdemben a statisztikát. Országos szinten az új lakások fele magányszemélyekhez volt köthető, a vállalkozások által épített lakások aránya így szintén 50 százalékos lett. Ez azt mutatja, hogy a családiház-építések továbbra is jelentős szerepet játszanak, de az értékesítési céllal épített lakások súlya egyre nagyobb.

Rengeteg új lakás jöhet

Az ingatlan.com elemzése szerint az átadott új lakások robbanásszerű növekedése miatt idén összesen 20-25 ezer új lakás átadása várható a piacon, jelentős részük Budapesten és a nagyobb vidéki városokban.

Az elemzés azonban felhívja a figyelmet arra: “Bár jól látható az újlakás-piac felfutása, vannak azért kockázatok. Több nagy társasház-fejlesztésnél csúszhatnak az átadások az eredetileg kitűzött határidőhöz képest, elsősorban az építőiparban kialakult kapacitás- és munkaerőhiány miatt.  Ezek a tényezők az erős kereslet mellett pedig az árak emelkedéséhez is hozzájárulnak.”

Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára május elején 715 ezer forint volt, ez pedig 10 százalékos drágulást jelent éves szinten a kínálati árakban. A megyei jogú városokban az átlagos kínálati négyzetméterár 415 ezer forintot tett ki, ami 21 százalékos drágulásnak felel meg.

Balogh László szerint kétségtelenül erős a kereslet az új lakások iránt, de az áremelkedéssel már nem minden vevőjelölt tud vagy akar lépést tartani. Ráadásul a fejlesztőknek muszáj tartaniuk a tempót, mert a jelenlegi szabályozás szerint 2019 végén lejár a kedvezményes lakásépítési áfára vonatkozó határidő, ha addig nem lesz változás, akkor a 2020 után átadott lakásoknak jóval magasabb lehet az áfatartalma és ez a végső árat is megemelheti.

Lassabban, de nőttek a lakásárak

A KSH után pénteken a Magyar Nemzeti Bank is kiadta a lakásárindex jelentését. Eszerint nominálisan 1 százalékos, reálértéken pedig 0,4 százalékos volt a lakásárak növekedése tavaly az utolsó negyedévben, ami lassulást jelez az előző negyedévi 3,8, illetve 3,6 százalékhoz képest.

Éves összevetésben 2017 utolsó negyedévében nominálisan 13,8 százalékkal, inflációtól szűrten 11,4 százalékkal nőttek a lakásárak Magyarországon. Egy negyedévvel korábban szintén 13,8 százalékos nominális adatot mért a jegybank, miközben reálértékben 10,9 százalékos emelkedésről számoltak be.

Budapesten 2017 utolsó három hónapjában átlagosan 2,1 százalékkal drágultak a lakások az előző negyedévhez képest. Ez lassulást jelez az előző negyedév 2,6 százalék után.

Észak-alföldön nőttek leginkább az árak

2017 negyedik negyedévében Közép- és Észak-Magyarországot leszámítva az ország minden régiójában emelkedtek a lakásárak, de a dinamika elmaradt az előző negyedévétől.

A vizsgált időszakban a városok között a legnagyobb drágulás az észak-alföldi városokban volt, ahol a lakásárak egy negyedév alatt 2 százalékkal növekedtek. A közép-dunántúli városokban 0,8 százalék, a dél- és a nyugat dunántúli városokban egyaránt 0,5 százalékos volt az áremelkedés.

A dél-alföldi városok egy negyedév alatt csupán 0,3 százalékkal drágultak, de 15,6 százalékos éves emelkedés a vidéki városok között a leggyorsabb volt.