Az Opten céginformációs szolgáltató adataiból kiderül, hogy a februárban megszűnt 458 építőipari cég száma ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Csakhogy az elmúlt három hónapra visszatekintő megszűnési átlag most 468 cégen áll, tavaly ilyenkor viszont csak 411 volt, vagyis a trend emelkedő. Ezekből a számokból az is következhetne, hogy az építőipari mélyrepülés stagnálásba fordult, de a kedvező adat csak az utolsó hónapra érvényes: a tendencia továbbra is az ágazat mélyülő válságát mutatja.
Az elmúlt három hónapban átlagosan 468 cég szűnt meg havonta, 14 százalékkal több, mint a tavaly februárban mért három hónapos átlag. „Az ágazati megrendelésállomány továbbra is romló tendenciát mutat, ezért arra számítunk, hogy a március ismét növekedést hoz a megszűnések számában” – mondja az Opten ügyvezető igazgatója.
Az alkalmazotti létszámadatok megerősítik az előrejelzést. Az építőipari vállalatok alkalmazásában lévő bejelentett munkavállalók száma 239 ezer fő, 16 ezer fővel kevesebb a tavaly februári értéknél. „Ebből a szempontból február hagyományosan gyenge hónap, de ilyen alacsony értéket 2010 július óta nem regisztráltunk” – mondja az Opten vezetője. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy a jogszabályi változásoknak köszönhetően egyre több vállalkozás teljesíti adminisztrációs kötelezettségeit, és a regisztrált létszámok, még a stagnáló iparágak esetén is, enyhe növekedést mutatnak.
Milyen megrendelések vannak az építőiparban?
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége alelnöke szerint a megrendelésszámok a magasépítési szektorban csökkennek továbbra is jelentősen, de az egyéb építési szektorokban is a legjobb esetben stagnálnak. A valóság azonban még a megrendelési volumenek csökkenésénél is drasztikusabb képet mutat: a megrendelések 15-20 százalékából ugyanis nem lesz tényleges teljesítés, és ezek az arányok ellehetetlenítik az építőipari vállalatok működését. Koji László az elmúlt időszak pozitívumaként emelte ki az új építőipari ágazati kollektív szerződés aláírását, a rezsióradíj szabályozását, illetve a tervezett teljesítést szabályozó jogszabályi változásokat. Ezek együttesen visszaszorítják az inkorrekt üzleti magatartást.
Miért tűnnek el az építőipari cégek?
Az Opten, amely tagja a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetségének, ezúttal megvizsgálta azt is, hogyan alakultak a cégek megszűnése mögötti okok azóta, hogy tavaly márciusban megváltozott a cégtörvény, és a kényszer-végelszámolásokat a kényszertörlések váltották fel a cégbírósági gyakorlatban. Az adatokból világosan kirajzolódik, hogy a kényszertörlések idővel egyre nagyobb szerepet játszanak majd a megszűnésekben. Az áprilistól érvényes új szabályozás eredményeképpen a második negyedévben 92, a harmadikban 252, a negyedikben pedig már 528 kényszertörlési eljárást indítottak a hatóságok, és számuk feltehetőleg a következő negyedévekben tovább emelkedik.
A kényszertörlések térnyerésével párhuzamosan máris csökken azoknak a cégeknek a száma, amelyek megszűnése mögött korábban megindított végelszámolás vagy felszámolás áll. Míg a harmadik negyedévben még a megszűnések 12 százaléka volt végelszámolás –zömében kényszer-végelszámolás – következménye, az utolsó negyedévben az arány 9 százalék alá csökkent.
Ha lassan is, de csökken azoknak a megszűnéseknek a száma, amelyeket felszámolási eljárás következményeként hirdetnek ki a cégbíróságok. Ezek aránya az összes megszűnésen belül fél év alatt 76 százalékról 71 százalékra mérséklődött. „A jelenség hátterében az áll, hogy a kényszertörlések ritkábban fordulnak át felszámolásba, mint korábban a kényszer-végelszámolások, az új eljárás esetében ugyanis feltétel, hogy az érintett cégben maradt vagyon fedezze legalább a felszámolás költségét. Márpedig ez a feltétel sok esetben nem teljesül" – mondja az Opten ügyvezető igazgatója.
Marco Rubio szerint sosem szedhet áthaladási díjat Irán.
