Tovább szárnyal a építőipar, de legfőképp nálunk

Jótékonyan hatott az építési teljesítmény alakulására az európai gazdaság fellendülése – derült ki az EUROCONSTRUCT legfrissebb prognózisából. Az elemzés továbbra is 1,5-2 százalékos GDP növekedést jelez a következő két évre a vizsgált 19 országban. Ezt az olajárak, a gyenge euro, valamint az Európai Központi Bank politikája is segíti. Bár a legtöbb országban növekszik a fogyasztói kereslet és dübörögnek a beruházások, a növekedés üteme várhatóan szerény marad részben a lakosság elöregedése, részben a termelékenységnövekedés csökkenése miatt.

A fellendülés azonban jót tett az építőiparnak. 2016-ban a teljesítmény 2,5 százalékos átlagértéke 0,5 százalékponttal haladta meg a félévvel korábban előrejelzett értéket. A 19 EUROCONSTRUCT országépítési teljesítménye várhatóan 2,9 százalékkal fog növekedni 2017-ben, és 2,4 százalékkal 2018-ban.

A fogyasztói bizalom erősödésének és a folyamatosan laza monetáris politikának köszönhetően növekedtek az építési igények, így az építési teljesítmény növekedése 2016-2018 között évi 8 százalékosra tehető – szemben a korábbi 6 százalék körüli várakozással. 2019-re azonban ez az ütem lelassul, átlagosan +2%-ra számítunk – derült ki a Buildecon, az EUROCONSTRUCT magyar tagjának közleményéből.

A GDP és az építőipar teljesítménye a szervezet tagországaiban.

Lassan megállhat a lakásbumm?

A lakásépítés 5 százalékkal bővült tavaly, a következő években azonban ennél mérsékeltebb tempóra számíthatunk: előreláthatólag 2017-ben 3,7, 2018-ban 2,3, 2019-ben 1,7 százalékkal fog nőni összességében a 19 ország lakásépítése. A lakásfelújítások 1,5 százalékkal nőhetnek évente, ráadásul ez lesz az első olyan ágazat, mely elsőként éri el és meg is haladja a válság előtti szintet, mely várhatóan már idén bekövetkezik.

A nem-lakás célú magasépítés területén szolid növekedés várható: +2.3% 2017-ben, +1.8% 2018-ban és +1.2% 2019-ben. A fogyasztói kereslet növekedése és a viszonylag magas vállalati nyereség pozitív impulzusa ellenére számos országban akadályozzák az ágazat bővülését a külső finanszírozás feltételei és az intézményi (közösségi) finanszírozás hiánya – írja a közlemény. Bár a közösségi finanszírozású épületek építésénél átlag 1,2 százalékos a várható növekedés, az egészségügyi létesítmények fejlesztése terén évi 3 százalékos növekedés várható.

A mélyépítési ágazat a tavalyi csökkenő értékeit követően idén előreláthatólag 2 százalékkal fog nőni, míg az utána következő mindkét évben 3,6 százalékra számíthatunk. A gyorsulás elsősorban Spanyolország és Nagy-Britannia erőteljes fejlesztéseinek lesz köszönhető – a következő években 5 százalékos növekedést várnak az útépítés terén.

A teljesítmény ásegmensenként (lakáscélú, nem-lakás célú és közösségi)

Csak páran érték el a válság előtti szintet

2017-2019 között Magyarország az évi átlagos várt 14,9 százalékos építési teljesítmény-növekedésével a 19 EUROCONSTRUCT ország élén halad. Ez a lakásépítésben a kormányzati támogatások és a lakossági keresetek növekedése terén, míg a nem-lakás célú magasépítésben az ingatlanpiaci boom révén tapasztalható. Az infrastruktúra fejlesztésében az Uniós alapok intenzív felhasználása segítségével idén 30 százalékos, a következő két évben pedig 15 és 10 százalékos növekedést várnak.

Magyarország mögött Írország évi 7,7 százalékos teljesítménnyel áll a második helyen, ezt követi Lengyelország 5,5, Csehország 4,3 és Portugália 4,1 százalékkal. A közép-kelet európai erőteljes növekedés a 2016. évi nagy zuhanást követi, mert egyfelől az EU strukturális alapjai 2017-ben válnak hozzáférhetővé, másfelől óriási lakás-kereslet is tapasztalható. Az írek és a portugálok nagyon mély gödörből kapaszkodnak ki, ennek ellenére Írország 2019-ben még mindig 60%-kal, Portugália 40%-kal tart lejjebb, mint a válság előtti szint.

Az EUROCONSTRUCT szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a válság utáni növekedési ráták nem feltétlenül adnak reális képet az építési piac egészséges állapotáról. A prognózis alapján három erőteljesen teljesítő országot lehet kiemelni: Lengyelországot, Norvégiát és Svédországot. Ezek az országok már most 20 százalékkal a válság előtti teljesítményük felett állnak és a következő években is kiemelkedő teljesítményt fognak nyújtani. Azon országok amelynek még fel kell zárkóznia, évente több mint 2 százalékkal fognak bővülni, de egyikük sem éri el a válság előtti szintet az elkövetkező három évben.