Vennél, eladnál, befektetnél? Így áll a lakáspiac most - körkép

A forgalom az első negyedévben átlépte a 20 ezer adásvételt, ami több mint 10 százalékkal haladja meg az a tavalyi év hasonló időszakában mért forgalmat. A lakáscélú hitelek kihelyezésének volumene, valamint a lakásépítések száma is 50-50 százalékkal nőtt ugyanezen az időszakon. Erősödtek az eladói pozíciók az alkuban, az értékesítési idők pedig csökkentek. Az első három hónapból messzemenő következtetéseket még nem szabad levonni; a növekedés még apró és nagyon törékeny – derül ki az Otthon Centrum legújabb Lakáspiaci Monitorjából.

A lakáspiacon tapasztalt növekedés még nagyon kezdetleges és törékeny – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. A háztartások bizalmának fokozódása egyértelműen látható a forgalom növekedésen, a megugró háztartási lakáscélú hitelezés is ezt támasztja alá. Hosszú évek után először az idei első negyedévben a saját célú építkezések száma is növekedett, magyarul egyre több család mer belevágni a költséges, hosszú építkezésekbe. Az első három hónapból azonban még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a gazdasági alapmutatókban még nem feltétlenül látszik a lakáspiaci fellendülés, illetve a bizalom növekedésének alapja – tette hozzá a szakértő.

Lakáshitelezés és használt lakáspiac

A kereslet növekedésének több oka van: nőtt a befektetési céllal lakást keresők száma, akik vagy a jövőbeli áremelkedésben bízva, vagy a kiadási céllal vásárolnak. Sokan most hajtották végre a korábban elhalasztott vásárlásaikat. Az elmúlt 5 évben a legfőbb motivációt a demográfiai változások jelentették az ingatlan adásvételekben, így a negatív gazdasági környezet és háztartások várakozásai mellett is évről-évre 85 – 90 ezer körüli adásvétel valósult meg. Ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy a válság előtti évekhez viszonyítva a piac csak félgőzzel teljesített, azaz nagyon sok vásárlást halasztottak el. Most ezekből valósult meg néhány.

2014 első negyedévében hosszú évek óta most először csökkent az áralku mértéke 2013 azonos időszakához képest. Ez tükrözi az év elején tapasztalható forgalomnövekedést. Mind a kínálati árcsökkenés, mind a vevői tényleges áralku esetében csökkent az árengedmény mértéke 2013 első negyedévéhez képest. 2014 első negyedévében az átlagos, 12 százalékos teljes árengedmény mértéke már a 2010-es, 2011-es szintet idézi, bár a válság előtti időktől még messze áll. A tavalyi év utolsó negyedévéhez képest minimálisan csökkent a használt téglalakásoknál elérhető teljes árengedmény, a családi házaknál pedig változatlan maradt. Nagyobb csökkenés csak a panellakásoknál volt, majdnem egy százalékpontnyi.

Az értékékesítési idők is csökkentek az első három 3 hónapban az előző év azonos időszakához képest. Egyedüli kivételt a használt téglaépítésű házak jelentenek, ahol 10 nappal nőtt az átlagos értékesítési idő, így az jelenleg 7,5 hónap. A használt tégla- és panellakások esetében a csökkenés nem számottevő, a panellakásoknál átlagosan 3, a téglalakásoknál átlagosan 4,5 hónappal kell számolni az értékesítéshez.

2014 első három hónapjában az új, lakáscélú, háztartásoknak nyújtott hitelek szerződéses összege havi átlagban 12,7 milliárd forint körül alakult, ami a 2013 utolsó három hónapjára jellemző 14,5 milliárdos havi átlagnál ugyan alacsonyabb, de 2013 első három hónapjának átlagához képet több mint 50 százalékos növekedés az MNB adatai szerint. „A jelentős növekedés jórészt a bázishatásnak köszönhető, hiszen 2013 elején a lakáscélú új hitelek kihelyezése többéves negatív rekordot döntött, így volt honnan felkapaszkodnia a piacnak. A hitelezés élénkülése a lakáspiacon is érezhető, a korábbi 85-90 százalékos készpénzes vásárlások aránya némileg csökkenni látszik.” – összegezte Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója.

Lakásépítések és újlakás piac

2014 első három hónapjában 50 százalékkal nőtt az épített lakások és 20 százalékkal az építési engedélyek száma. A növekedés mindenképpen biztató a 2013-as negatív rekordok után, ugyanakkor a piac nagyon mélyről jön fel, 2013-ban a használatbavételi engedélyek száma 31, az építési engedélyek száma 29 százalékkal csökkent a 2012-es szinthez képest. 2014 első negyedévében csaknem 1700 lakást adtak át, ami valóban 50 százalékos növekedés 2013-hoz képest, de az ugrás mögött főleg a bázishatás áll.

Az összes eladáson belül egyre kisebb részt tesznek ki az újépítésű lakások. Amíg 2008-ban országos szinten 9 százalék körüli, Budapesten pedig 15 százalék körüli volt a részarányuk az összes eladáson belül, addig ez 2013-ban 3, illetve 4 százalék alá esett vissza. Egyértelmű, hogy a keresletoldali stimuláló intézkedések, mint a szocpol és a kamattámogatás nem elegendőek a piac beindítására, az egyik legnagyobb problémát jelentő statikus lakáskészlet felfrissítéséhez a kínálati oldalnak, a fejlesztőknek is támogatásara van szüksége – tette hozzá Déry Attila. Az olcsó finanszírozási lehetőségek mellett az újlakások árának áfa-tartalmának csökkenése hozhatná meg azokat a változásokat, amelyektől a fejlesztések ismét rentábilisak lennének a fejlesztők számára és ezzel új kínálat kerüljön a piacra.

Bérlakások piaca

A bérleti díjak emelkedése 2014 első negyedévében is folytatódott, az előző év azonos időszakához hasonlítva mindhárom ingatlantípus esetén növekedés tapasztalható, sőt a panellakások kivételével a 2013-as egész éves átlagot hasonlítva is emelkedés látható. Az emelkedés visszafogott, de évek óta stabil. A növekvő bérleti díjak a befektetési célú ingatlanvásárlást is vonzóbbá tehetik. A jelenleg bérbeadási céllal vásárolt ingatlanok esetében egy 10 éves befektetési időszakon továbbra is 7 és 9 százalék közötti hozamokat lehet elérni.