Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos hangoztatta, hogy a munkavállalók kihelyezésének lehetősége előnyére válhat az uniós munkaerőpiac alakulásának és a vállalatoknak is, de nem járhat azzal a következménnyel, hogy mellőzik a minimális szociális normák betartását.

Kevesebb fizetés, kevesebb munkáltatói járulék

A téma legalább egymillió munkavállalót érint az unióban, és a bizottság szerint "a foglalkoztatási feltételekre és munkakörülményekre vonatkozó minimumkövetelményeket gyakran nem tartják be" ezen alkalmazottak tekintetében. A munkavállalók egyes ágazatokban, különösen az építőiparban sok esetben "nem élveznek teljes körű jogokat, például a fizetés vagy a szabadság szempontjából", ezért a mostani javaslattal a bizottság "szigorítaná a felügyeletet és a követelményeknek való megfelelést, valamint javítaná a meglévő szabályok gyakorlati alkalmazását".

Andor László

Andor László hozzátette, hogy ezek a munkavállalók sokszor nem kapnak akkora fizetést, amekkorára jogosultak lennének. A kiküldetéssel a bizottság vizsgálatai szerint a látszólag külföldi székhellyel rendelkező vállalatok úgy is visszaélhetnek, hogy ily módon kevesebb munkáltatói járulékot és egészségügyi hozzájárulást kelljen fizetniük.

A Bizottság egy új rendeletet is előterjesztett "azzal a határozott üzenettel, hogy a munkavállalók jogai vagy a sztrájk szabadsága egyenlő elbánásban részesüljön a szolgáltatásnyújtás szabadságával". José Manuel Durao Barroso, a bizottság elnöke hozzátette: gondoskodni akarnak arról, hogy a kiküldetésben lévő munkavállalók egész Európában teljes körűen élvezhessék szociális jogaikat."

A legtöbb visszaélést az építőiparban regisztrálták

Andor László egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az unión belüli az egységes piac csak" úgy tud hatékonyan működni, ha tisztességes a verseny". A most bejelentett javaslatok szerinte mindenki számára egyértelművé teszik a külföldre küldött munkavállalókra vonatkozó szabályokat, és gyakorlati biztosítékokat vezetnek be a szociális dömping és a rossz munkakörülmények ellen, különösen az építőiparban, ahol a legjelentősebb a munkavállalók külföldi kiküldetése, és a legnagyobb a visszaélésekről szóló jelentések száma.

A javasolt jogszabály az eddiginél magasabb követelményeket állít fel a munkavállalók és a vállalatok tájékoztatására a velük kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, egyértelmű szabályokat fogalmaz meg a kiküldetésért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, igyekszik megakadályozni a kiküldetést a foglalkoztatási szabályok kijátszására használó "postafiókcégek" elterjedését, és javítja a munkavállalók jogainak érvényesítését.

A bizottság adatai szerint a munkavállalókat legnagyobb arányban kiküldő uniós tagállamok Lengyelország, Németország, Franciaország, Luxemburg, Belgium és Portugália. Fontos tudni azonban, hogy a kiküldött munkavállalók nem lépnek be a fogadó ország munkaerőpiacára, mivel továbbra is küldő tagállamuk vállalatának alkalmazottai maradnak.

Nem mindenki ért egyet a javaslatokkal

Az EU végrehajtó testületének javaslatát a szerdai publikálást követően bírálta az uniós munkaadói szövetség, a BusinessEurope. Sajtóközleménye szerint az elképzelések veszélybe sodorják az EU egységes belső piacának fejlődését, mert a több országban működő cégeket költséges adminisztratív követelmények teljesítésére kötelezik. Az üzleti szektort képviselő szervezet szerint a cégek attól is tartanak, hogy a javasolt új jogszabályokat nehéz lesz a gyakorlatban alkalmazni.

Aggodalmakat fogalmazott meg az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjának nevében kiadott sajtóközleményben Őry Csaba is. Ő úgy vélte, hogy a javaslatok aránytalanul nagy bürokratikus terheket jelenthetnek különösen a kis- és középvállalatok számára. Jelezte, hogy frakciójuk a jelenlegi szabályozás jobb gyakorlati alkalmazását részesítené előnyben, de anélkül, hogy szükségtelen bürokratikus szabályokat hoznak létre.