Kapaszkodj a munkádba - lehet, hamarosan a tiéd is megszűnik?

Ma gyakorlatilag két ipari forradalom határán éljük a mindennapjainkat: a robotok és a számítógépek vezette harmadik lassan már a múlté lesz, miközben a teljesen automatizált, mesterséges intelligencia és hálózatba kötött eszközök vezérelte negyedik ipari forradalom már vadul dörömböl az ajtónkon.

Ezúttal azonban nem csak a "kékgalléros" munkásosztálynak kell tartania attól, hogy a gyártósor elveszi a munkáját, a mesterséges intelligencia ugyanis már a "fehérgalléros", tudásbázisú munkákra is hatással lehet, véli Dr. Juhos Andrea, a Lee Hecht Harrison Hungary Career Consultants Kft. ügyvezető partnere. Ne legyenek illúzióink: a trendek már most, a jelenben velünk élnek, a technológiai fejlődés pedig számos munkaterületet alakít át, vagy tesz teljesen fölöslegessé.

Vesszen az ember, éljen a gép?

Az önjáró autók fejlesztésével a legveszélyesebb tényezőt szűrhetjük ki a közlekedésből, ezek pedig mi magunk vagyunk: a közlekedési balesetek 95 százalékát ugyanis emberi mulasztás, figyelmetlenség okozza. Bár az önvezető autók még gyerekcipőben járnak, és vannak elég durva, akár halálos kimenetelű balesetek is, hosszú távon egy rendezettebb, gyakorlatilag balesetmentes közlekedést tesznek majd lehetővé. Ezzel azonban a mentősök, balesetisek, sürgősségi orvosok esnek el munkától, bár ez talán még a szerencsésebb eset, ha közben senkinek sem kell élet és halál között lebegnie. Az önvezető autók emellett a fuvarozóktól, sofőröktől is elveszik a munkát - ez csak Amerikában a dolgozó férfi lakosság 10 százalékát hagyná állás nélkül, fűzte hozzá Juhos.

A dróngyártás nem csak a katonaság életében hozott gyökeres változást (egy távolról vezérelhető, tűpontos eszköz itt is fölöslegessé tesz néhány embert), hanem a kiszállításban, futárszolgálatoknál is. Ahogy arról már korábban írtunk, ma már az Amazon is használja őket házhozszállításra, emellett a UPS is kínál már drónos csomagkiszállítást, a Dominos pedig a pizzafutároktól venné el a kenyeret drónok alkalmazásával - ők ugyanis biztos nem kerülnek forgalmi dugóba.

Talán az iparban a leglátványosabb ez az átalakulás. Juhos Andrea anekdotájával élve 2050-ben két élőlény lesz mindössze a gyárakban: egy ember és egy kutya. Az ember azért, hogy enni adjon a kutyának, a kutya meg azért, hogy megmorogja az embert, ha a gyártósorhoz akarna nyúlni. Elon Musk korábban már jelezte, hogy teljesen automatizált gyárakban készíttetné a Tesla új modelljeit, az ember ugyanis csak "hátráltató tényező". Ez a klasszikus értelemben a gyári munkásokat szorítaná még kijjebb a gyárakból.

A mesterséges intelligencia miatt eltűnhet egy sor másik, kommunikáció alapú állás: Alexa és Siri kiváltja a titkárnőket, személyi asszisztenseket, sőt, akár a HR-eseket és a munkaerő-közvetítőket is. Emellett specializált AI-kat találunk Japán első robot-bróker cégénél, ahogy a Bank of Amerikánál is rengeteg algoritmus dolgozik a pénzügyi szektorban ember helyett. Ezek ugyanis a másodperc töredéke alatt képesek rendkívül bonyolult számításokat átlátni, elvégezni és döntést hozni.

A legnagyobb meglepetést az orvostudományban látjuk, bár itt inkább egymás mellett fog élni ember és gép: a sebészrobotok segítségével pontosabb, precízebb beavatkozásokat lehet végezni, ezeknek ugyanis nem "remeg a keze", miközben őket távolról egy szakképzett specialista irányítja robotkarok segítségével. Ilyet tud ma a Da Vinci sebészrobot is, ebből jelenleg egy operál Magyarországon. Emellett a szakápolók, idősgondozók munkája is könnyen robotok kezébe kerülhet, mint amilyen például Pepper vagy Nao. A diagnosztizálásban is áttörést hoznak a gépek: ma az IBM mesterséges intelligenciája egyetlen nap alatt 200 ezer ember radiológiai elemzését tudja elvégezni, pontosabban, mint egy radiológus. A gépek segítségével így az orvostudomány nyeri a legtöbbet.

Üdvözlégy digitális Krisztus?

Az tehát már biztos, hogy a nehéz, fizikai, illetve az unalmas, monoton és az analitikus munkákhoz kötődő állások biztosan eltűnnek 15 éven belül, pusztán az emberi hiányosságokból adódóan: ezeket ugyanis pontosabban, hatékonyabban és gyorsabban végzik el a gépek. Emellett biztosan búcsút inthetünk majd a rendkívül veszélyes állásoknak is. Ugyanakkor a gépek és szoftverek fejlesztése rengeteg új állást hoz, így a mesterséges intelligencia és robotok fejlesztésében (bármilyen STEM-terület), valamint a kreativitást és a szociális kapcsolatot igénylő munkákból továbbra sem tudnak kigolyózni minket a gépek - igaz, bizonyos szociális területeken már vannak erre kísérletek.

Így egészen biztosan lesz állása a jövőben is:

• a szoftverfejlesztőknek
• építészeknek, mérnököknek
• ipari formatervezőknek
• fogorvosoknak, állatorvosoknak
• íróknak, zenészeknek, költőknek, művészeknek
• pszichológusoknak és párterapeutáknak
• csontkovácsoknak és gyógytornászoknak
• valamint a papoknak, rabbiknak és imámoknak is.

(Fotó: 123rf.com)

Dr. Juhos Andrea azt tanácsolja így a fiataloknak és a leendő szülőknek, hogy ilyen irányban gondolkodjanak, ha a jövőben is biztos állást szeretnének maguknak. A technológiai fejlődéssel nehéz lépést tartani, így fontos, hogy az ember a kíváncsisága mellett képes legyen komplex problémákat megoldani, kritikusan gondolkodni, kreatívnak lenni és másokkal együttműködni. Fontos továbbá a folyamatos önképzés - ha az ember nem tud hetente legalább öt órát rászánni saját maga továbbképzésére, akkor biztosan nem lesz hosszú életű karrierje, fűzte hozzá a szakértő. Ezt a módszert egyébként Barack Obama mellett Bill Gates, Oprah Winfrey és Elon Musk is népszerűsíti.