A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat. a MAZARS a Privátbankár.hu-hoz eljuttatott közleményében rámutat: a korábbi értelmezéssel szemben a NAV október 7-ei iránymutatása szerint a követelés elengedéséből származó rendkívüli bevétel nem ajándékozás, és ezért nem is bejelentés köteles. A MAZARS szerint ezzel az állásfoglalással a hazai cégek tízezreit érintő, kezelhetetlen bejelentési hullámot előzött meg az adóhatóság.
Így lesz rendkívüli bevétel
A gazdasági társaságoknál mára napi gyakorlat, hogy a behajtási költségátalányról lemondó nyilatkozatot kérnek (és kapnak) partnereiktől. Ennek birtokában pedig – a számviteli törvény előírásainak megfelelően – rendkívüli bevételként számolják el az elengedett követelést – áll a MAZARS ma kiadott tájékoztatójában.
Számviteli szempontból a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, ezért kötelezettségként kell a fizetésre kötelezett könyveiben rögzíteni. És mivel a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelem tényével beáll, ez minden esetben szükséges, azaz nem csak akkor, ha a költségátalányra jogosult azt ténylegesen követeli – teszi hozzá az összefoglaló.
„A hatályos szabályok szerint a behajtási költségátalánytól eltekinteni vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározni nem lehet, de a jogosult a költségátalány iránti igényéről minden további nélkül lemondhat, elengedheti azt” – mutat rá Gábor Gabriella, a MAZARS szenior auditmenedzsere.
A NAV másképp gondolja
Gábor Gabriella hozzátette: ha a jogosult nyilatkozatban lemond a behajtási költségátalány összegéről, akkor a kötelezett ennek összegét kivezetheti a kötelezettségek közül, és– ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik – rendkívüli bevételként mutatja ki.
„Az egészen október 7-éig hatályos hivatalos álláspont szerint ezen a ponton egy érdekes jogi anomáliával szembesültek a cégek. A gazdálkodó szervezetek közötti követelés elengedés ugyanis az illetéktörvény szerint nem illetékköteles, de a kötelezettet 30 napon belüli bejelentési kötelezettség terheli, ami ebben az esetben is fennállt. Az NGM-NAV október 7-én kiadott közös szakmai állásfoglalása azonban, mindenki megelégedésére, másképp gondolja ezt” – mutatott rá Gábor Gabriella.
Az adóhatóság és a minisztérium indoklása szerint a késedelemhez kapcsolódó jogkövetkezmények - azaz a késedelmi kamat és a behajtási költségátalány – megítélésekor nem lehet eltekinteni az alapügylet vizsgálatától, ezért az elengedés nem minősül a Ptk. 6:235.§ szerinti ajándékozásnak, hanem visszterhes üzlethez kötődő engedménynek, amiből az következik, hogy nem is vonatkozhat rá az Illetéktörvény.
Nem ajándék
A szakember elmondta: a most közzétett NAV álláspont azt is kimondja, hogy a jogosultat nem az ajándékozás szándéka vezeti a késedelmi kamat és/vagy a behajtási költségátalány elengedésekor, hanem üzletpolitikai, szempontok alapján hozza meg ezt döntést. Ezért aztán az ebből következő vagyonszerzés nem tartozik az illetéktörvény hatálya alá, azaz bejelentési kötelezettség sem terheli az ügyletet.
A szakember hozzátette: a jogosult oldalán a behajtási költségátalány az óvatosság elvéből következően csak akkor kerül követelésként elszámolásra, amikor azt a kötelezett pénzügyileg is rendezi. Ezért, ha a jogosult az őt megillető behajtási költségátalányról lemond, az meg sem jelenik az elszámolásában, azaz ilyen értelemben vagyonvesztés sem következhet be, ami szintén megerősíti az adóhatóság álláspontját.
A MAZARS szerint ugyanakkor a NAV iránymutatása legfeljebb csak enyhíti a behajtási költségátalányhoz kapcsolódó adózói terheket. „A behajtási költségátalány önmagában is növeli a vállalkozások adminisztrációs terheit, pedig nem ez volt a jogalkotó szándéka” – állítja Gábor Gabriella.
A szakember szerint jelenleg nincs más lehetőség, mint a jogszabályok maradéktalan betartása, hiszen ellenkező esetben súlyos következményeket kockáztatnak a gazdálkodók. Rosszul járhatnak például azok, akik azzal az indokkal nem vezetik be a könyveikbe ezt a kötelezettséget, hogy egy adóban érvényesíthető ráfordításról van szó, így nincs kockázata annak, ha nem kerül be a könyvekbe.
A szakértő hozzátette: már a MAZARS is találkozott olyan célzott NAV ellenőrzésekkel, amelyek során olyan támogatásban részesülő cégeket vizsgáltak, amelyeknél a támogatás feltétele a pozitív adózás előtti eredmény volt. Ez a feltétel pedig a behajtási költségátalány lekönyveltetése után nem teljesült, így előfordult, hogy egy vállalkozás emiatt veszítette el a támogatási jogosultságát.
Éves összehasonlításban 13,6 százalékkal 509 400-ra növelte eladásait az első fél évben a legnagyobb cseh autógyár. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
