Enni válságban is kell? A vendéglátósok helyzete a legveszélyesebb
A vendéglátást főtevékenységként végző cégek összesítve évről évre tetemes mínuszt termelnek, míg a tíz legnagyobb árbevételű cég mindegyike nyereséget ért el 2011-ben. A szektor fizetési magatartása sem átlagos.
A döntéstámogató információkat, köztük a cégek fizetési magatartásáról adatokat szolgáltató Bisnode csoport az elmúlt években folyamatosan gyűjtötte a főtevékenységként vendéglátással foglalkozó - többek között éttermi és mozgó vendéglátást, italszolgáltatást nyújtó - cégek árbevételeire, adózás előtti és utáni eredményeire, valamint a cégek számára vonatkozó adatokat. A főszezont jelentő nyári hónapoknak felemás helyzetben vág neki a szektor – derül ki a Bisnode elemzéséből.
Az ágazatot sokan vonzó területnek látják, ezt mutatja, hogy a vendéglátást főtevékenységként űző cégek átlagos száma a 2003 végén több mint 13 ezer volt, majd fokozatos emelkedés következett, 2012-ben már 24 ezernél több cég volt jelen az ágazatban. Mivel a teljesítményéről – árbevételéről és eredményéről – a szóban forgó cégek kétharmada adott le beszámolót, ezek reális képet adnak az ágazatról.
Az árbevétel nőtt, de ez nem jelenti, hogy jövedelmező is volt
A forgalommal ellentétben kiábrándító képet fest az ágazatról a jövedelmezőség (adózás előtti eredmény) alakulása. A nyereségadatokat közlő cégek összesített eredménye hosszú évek óta óta mínuszban van, 2011-ben a Bisnode által vizsgált cégek teljes vesztesége 13,9 milliárd forintra rúgott. Az egy cégre vetített átlagos veszteség pedig 706 ezer forintról 1 millió forint fölé duzzadt 2011-re.
Bár az összesített adatok veszteséget mutatnak, érdekes, hogy a tíz legnagyobb – 2011-ben összesen 76 milliárd forintos árbevételről számot adó vendéglátós cég – mindegyike nyereséges volt abban az évben, összesen közel 3 milliárd forint volt a bruttó profitjuk. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ágazatban érdekelt cégek vesztesége még nagyobb összeget tett ki, ha kivesszük a tíz legnagyobb társaság 2011-ben elért nyereségadatait.
Komoly baj van a szektorral, bár a feketegazdaságra nincs rálátás
Ha egy ágazat 5-10 éves időtávon rendre veszteséges működésről ad számot, akkor ott komoly probléma van, ráadásul a szektor még a bőség éveiben, a válság előtt is mínuszos volt - mondta Keleti József, a Bisnode-csoport ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint, az adatok megerősítik, hogy a vendéglátás nincs a legjobb állapotban, ráadásul a teljes képhez hozzátartozik, hogy a szektorban „hagyományosan” nagy problémát jelent a feketegazdaság, például az el nem számolt jövedelmek, illetve a nem, vagy nem valós munkaidőre bejelentett foglalkoztatottak száma miatt.
A kifizetésekkel is vannak gondok, rengeteg céget számolnak fel
Az elemzésben szereplő cégek fizetési magatartása is a szektor nehéz helyzetét erősítik. Az átlagos fizetési határidő 2010 és 2012 között 16 napról 13 napra csökkent – mondta Keleti József, hozzátéve: ez arra utal, hogy a megrendelők minél előbb szeretnének hozzájutni a pénzükhöz. Ennek az elvárásnak azonban egyre kevésbé tudtak megfelelni a Bisnode által vizsgált vendéglátós cégek, a fizetési késedelem évről évre nőtt. 2010-ben még 25 nap volt, 2012-ben pedig már 30 az átlagos fizetési késedelem, amennyiben az adott cég késik számlája kiegyenlítésével. Van azonban bíztató jel is: a határidőben fizetett számlák aránya azonban 2010-es 54 százalékról 2012-re közel 58 százalékra emelkedett.
A legcsődveszélyesebb ágazat a vendéglátás
Drasztikus növekedést mutat és a szektor sérülékenységére, alacsony jövedelmezőségére enged következtetni a felszámolások száma: míg 2008-ban mindössze 520 cég ellen indult felszámolási eljárás, addig 2012-re ez a szám 1454-re emelkedett. Ezek után nem meglepő, ha a csőd- és felszámolási eljárások cégszámhoz viszonyított hányadosából számolt bedőlési mutató is drasztikusan emelkedett: a válság elmélyülése előtt 3 százalék alatt volt, 2009 már majdnem 4 százalékra nőtt tavaly pedig már 6 százalék közelében járt. Utóbbi eredménnyel pedig a legrosszabb, azaz a legcsődveszélyesebb ágazatok közé tartozott Magyarországon.
A bedőlést meg lehet előzni
Keleti József kiemelte, hogy a bedőléseket megfelelő információkkal meg lehet előzni, mert a cégek fizetési statisztikájából és a kockázatossági minősítéséből jó előrejelzést kaphat egy-egy társaság arról, hogy a partnere, üzletfele milyen finanszírozási háttérrel rendelkezik. Ha pedig látszik egy-egy cégről, hogy nehéz helyzetbe került, vagy az elkövetkező években magas a bedőlési valószínűsége, akkor számos lépést lehet azért tenni, hogy az adott cég hozzájusson a pénzéhez és a partnerség fennmaradjon, a felszámolási eljárás során ugyanis már igen szerény összeget lehet visszaszerezni.
Szerinte ez nem ideális, de nem szabad több pénzt adni az Orbán-kormánynak.
Turbulens időkben felértékelődik a diverzifikáció szerepe
Mit kezdjünk pár millió forinttal és melyik kontinensen?
