A szemlélet alakításával kezdenek, de azért a milliárdokat is hozzák
Nagy Márton, az MNB alelnöke, a Budapesti Értéktőzsde elnöke az EBRD és az NGM budapesti konferenciáján arról beszélt: Magyaroszágon jelenleg nagyon alacsony a tőzsdei cégek kapitalizációja, ezért a tőkepiac felfuttatását gyakorlatilag elölről kellett kezdenie a tőzsde új vezetésének. Az első lépés ezért a tőzsdével kapcsolatos gondolkodás megváltoztatása – az emberek, a cégek, a kormányzat fejében is „helyre kell tenni” a tőzsdét.
Amellett, hogy a gondolkodást alakítják, az idén elkezdett munka egyik állomása az is, hogy a tőkepiacra vonatkozó szabályozás változtatását kezdeményezték az NGM-nél, valamint külön platformot alakítanak ki a kkv-k számára a tőzsdén. Kezdeményezték a Széchenyi Tőkebefektetési Alap feltőkésítését, hamarosan létrejöhet a hazai kis- és középvállalkozások tőzsdei megjelenését elősegítő tőkebefektetésekre a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 20 milliárd forint tőkével.
Nem csak tőke kell, hanem eszköz is
A hazai tőkebefektetések elősegítéséhez nagyon fontos emellett az értékpapírosítás folyamata is – mondta Nagy Márton. (Ennek során jelzáloghitelek, más pénzügyi követelések fedezetként felhasználásával eszközzel fedezett értékpapírokat hoznak létre.) A folyamatban ugyanis nem csak az a fontos, hogy a tőke rendelkezésre álljon, hanem az is, hogy a használható eszközök köre is bővüljön – ahogy Nagy Márton fogalmazott, jelenleg a kkv-hitelezést is nehezíti, hogy hiányos ez a háttér.
|
Miért nem mindegy, hogy a bankoktól vagy a tőzsdéről szereznek pénzt a cégek? Banki finanszírozással nem oldható meg minden, kell a tőke típusú finanszírozás is. Bár a BÉT most még csak részben tölti be a gazdaságban azt a szerepet, amit betölthetne, de hosszabb távon ez a helyzet javulhat. Nemrég Svoób Ágnessel, az Equilor Befektetési Zrt. corporate finance üzletágának igazgatójával beszélgettünk a témáról >> |
Rá kell ébreszteni a cégeket, hogy ami most van, nem az a normális
Ami a tőkepiacokat illeti, Magyarországon a kereslettel nincs probléma, sokkal inkább a kínálattal – véli Nagy Márton. Történelmi rekordszinten jár a BUX, a budapesti tőzsde az utóbbi időben a világ egyik legjobb teljesítményét nyújtja. Ha van tőzsdei kibocsátás, az sikeres – ezért növelni kell a számot. A BÉT ezért a kkv-szektorra fókuszál, olyan cégeket kerestek, akik készen állnának a tőzsdei bevezetésre. 50 ilyen vállalat vezetőjét keresték meg, hogy ismertessék a bevezetés előnyeit, megbeszéljék, mire van szükségük ahhoz, hogy a tőzsde előszobájába lépjenek.
Jelenleg furcsa mód az EU-források okoznak zavart a rendszerben – ha úgyis rendelkezésre áll az olcsó pénz,minek a tőzsdei tőkebevonás? – teszik fel a kérdést a vállalatok. Ez azonban nem tart örökké, közel az idő, amikor 2020-ban elzárulnak a csapok. A közpénz (uniós pénz, kormányzati pénz, jegybank finanszírozás) helyett magánforrásokra kell átállítani a cégeket. El kell magyarázni a kkv-knak, hogy ami most normális helyzetnek tűnik, az valójában éppenhogy abnormális. Rá kell ébreszteni őket hogy hamarosan az lesz a normális, hogy piaci forrásokból biztosítsák a finanszírozást – ehhez pedig egy megerősített tőkepiac alkalmas terep lesz.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
