Újabb 500 milliárdos kerettel hitelezik a kkv-kat
A Magyar Nemzeti Bank a 2015. március 16-án elinduló NHP+ konstrukcióval az NHP-ból eddig kiszoruló kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit javítja. A változatlan feltételekkel folytatódó NHP idei évre fennmaradó közel 500 milliárd forintos keretösszegén felül a Monetáris Tanács további 500 milliárd forintot különített el az új NHP+ konstrukcióra.
Az új konstrukció keretében az MNB a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan korlátozott ideig, korlátozott mértékben és összegben hitelkockázatot vállal át a hitelintézetektől. A monetáris politikai eszköztár részeként az NHP és az azzal párhuzamosan futó NHP+ segítségével a teljes kkv-hitelpiac működése helyreállhat, a monetáris transzmisszió (leegyszerűsítve: az alapkamat csökkentése megjelenik a banki hitelkamatok csökkenésében - a szerk.) is hatékonysága nagymértékben javulhat - írja közleményében a jegybank.
Túl óvatosak a bankok - átvállalja a kockázat egy részét az MNB
|
Jól értesültünk A Privátbankár információi szerint a jegybank célja egyértelmű: az nhp II. szakaszában az első év 500 milliárdos kihelyezését lehetőség szerint a mostani, extra évben jó lenne legalább megduplázni. Ennek ugyanakkor komoly akadálya, hogy a megcélzott réteg, a hazai kis- és középvállalkozások még mindig nem igazán mernek belevágni komolyabb fejlesztésekbe, nagyívű beruházásokba. Korábbi összeállításunk >> |
Az MNB szerint az NHP sikeres, de tartós hitelezési fordulat még nem következett be; a hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlen hitelállomány-növekedés még nem indult el. A bankok kockázatvállalási magatartása nem változott, az NHP-n kívüli hitelezést túlzott óvatosság jellemzi, ebben a szegmensben az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is csökken a hitelállomány, annak ellenére, hogy az MNB jelentősen csökkentette az alapkamatot.
A hitelképes vállalkozások jelentős része nem jut finanszírozáshoz az NHP keretében, az NHP-n kívül pedig csak rövid futamidőn, indokolatlanul magas kamatok mellett kap hitelt, ami ebben a vállalati szegmensben a monetáris transzmisszió nem megfelelő működésére utal.
A jegybank ezért a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan a kkv-hitelezési kockázatok egy részét korlátozott mértékben és korlátozott ideig átvállalja a hitelintézetektől.
Azok is kaphatnak mostantól hitelt, akiknek tényleg van rá szükségük
A Monetáris Tanács mai ülésén egy, az NHP-hoz kapcsolódó, így azzal számos feltétel tekintetében megegyező, de azzal párhuzamosan futó különálló konstrukció, az NHP+ elindítása mellett döntött. A Magyar Nemzeti Bank az NHP+ konstrukcióban egy 500 milliárd forintos keretösszeget bocsát a hitelintézetek rendelkezésére. Az NHP+ keretében a jegybanktól igénybe vett 0 százalékos refinanszírozási hitelek ugyanúgy kis- és középvállalkozások hitelezésére fordíthatók, maximum 2,5 százalékos kamatláb mellett. Az új hitelprogram azonban kiegészül egy fontos feltétellel annak érdekében, hogy az NHP-ból kiszoruló vállalatok hitelpiaca is normalizálódjon.
Az NHP+ keretében megkötött hitelszerződéseknél az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektől, de legfeljebb 5 évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek által az ezen konstrukció keretében fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig. Az NHP+ keretében nyújtott forintlikviditás minden hitelintézet számára azonos feltételek mellett érhető el. Ezzel a jegybank arra nyújt ösztönzőt a bankoknak, hogy a csökkenő hitelkockázati költségek hatására ne csak a jó, hanem a kkv hitelpiac legnagyobb részét kitevő közepes hitelképességű ügyfeleknek is fix kamatú, hosszú futamidejű finanszírozást nyújtsanak. A jegybank várakozása szerint ezzel a hitelképes kkv-k jelentős hányada számára eltűnnek a hitelhez jutási korlátok, amelyek akadályozták őket tevékenységük bővítésében.
Átmeneti intézkedés - amíg helyreáll a rend
Mivel Magyarországon még csak kialakítás alatt áll – a kkv-hitelek csomagban történő értékesítését lehetővé tevő – értékpapírosítási piac szabályozása, az MNB számára nem adottak a feltételek más, fejlett országok jegybankjai által alkalmazotthoz hasonló eszközvásárlási program elindításához. Az MNB ezért nem tudja és nem is akarja megkerülni a hitelintézeti rendszert; az NHP+ révén, a hitelintézetek közvetítésével próbál meg enyhíteni a kkv-hitelpiac zavarain.
A 2015 végéig tartó NHP és NHP+ a jegybank átmeneti, célzott monetáris politikai eszköze, mely a kkv hitelpiac torzulásait korrigálja. 2016 elejétől a kkv-hitelezés fokozatosan a helyreállított piaci alapokra helyeződhet vissza.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint az IMF ihlette az úgynevezett Tisza-adót. 
