Az NFÜ adatai szerint a Jeremie II. Tőkeprogram keretében az első negyedév végéig összesen 18 milliárd forintnyi kockázati tőkét folyósítottak 75 db vállalkozásnak – írja az Insider blog. Ez időarányosan lemaradást mutat, hiszen a 2010 nyarán indult tőkeprogram célja, hogy 2013. december 31-ig 48 milliárd forint tőkét helyezzen ki magyar startup-okba (újonnan alapított, induló innovatív vállalkozások). Az eddig három éve működő programban így elképzelhető, hogy év végére rossz esetben akár 18 milliárd forintnyi befektetés is „bennragadhat”.
Megtorpant a kedvező folyamat?
|
Mi is az a JEREMIE? A JEREMIE – Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források) – az Európai Bizottság által az Európai Beruházási Alappal (EBA) közösen létrehozott kezdeményezés. Olyan pénzügyi tervezési eszközök felhasználását ösztönzi, amelyek javítják a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését a strukturális alapok tevékenységein keresztül. (Forrás: Európai Bizottság) |
Az InsiderBlog startup-októl származó értesülései szerint a Jeremie II. programban indult tőketársaságok a várható csaknem tucatnyi befektetés helyett az árpilisi indulás óta, idén nyár végéig, mintegy 3-4 darab új befektetést eszközöltek. Legalábbis ennyiről értesültek a piac szereplői. Tehát az összesen három nagyobb tőkeprogramból álló (Jeremie I-II-III.), és két éven belül elköltendő 105 milliárdos program hiába indult sikeresen a régióban vagy ismert már a környező országokban is, ha a folyamat 2013-ban megtorpanni látszik – legalábbis a végső kedvezményezettekhez eljutott pénz tekintetében – írják.
Nincs elegendő hazai vállalkozás
A piaci szereplők ennek okát több körülményben látják: egyrészt a befektetői vélemények szerint a jobbára 1-1,5 millió eurós nagyságrendű befektetési tartományban nincs elegendő hazai potenciális befektetési célpont. Másrészt – a startup alapítók szerint – azért nem jut el megfelelő ütemben a hazai kisvállalkozásokhoz az Európai Uniós forrásból finanszírozott, kockázati tőke, mert a kockázati tőketársaságok egyre keményebb és sokszor vállalhatatlan feltételeket támasztanak a startup-okkal szemben.
Így – a tapasztalatok szerint – nem ritka, hogy a magyar tőkealapok képviselői a startup vállalkozással több mint 9-12 hónapos, elhúzódó tárgyalást folytatnak, vagy például kiugróan magas, 75-90 százalékos többségi részesedést kérnek tőle. Ez ellentétes a nemzetközi gyakorlattal és piacilag is káros folyamat, hiszen a nemzetközi startup-okban jobbára kisebbséggel rendelkeznek a külföldi tőketársaságok – teszik hozzá.
Tizenötezer kisvállalkozás indulhatna
Az InsiderBlog számításai szerint három éven belül mintegy 15 ezer új startup-nak kellene indulni hazánkban ahhoz, hogy a piacra lépő Jeremie-s tőketársaságok hatékonyan válogathassanak a legjobb startup-ok közül és elkölthessék a pályázaton elnyert (70 százalék) és saját forrásból létrehozott (30 százalék) 105,8 milliárdos, teljes kockázatitőke-forrást. Ehelyett a gyakorlatban körülbelül évi 200 új startup-ötlet keletkezik, mert egyelőre hiányzanak azok a mechanizmusok (például inkubációs és akcelerációs programok), amelyek elősegítenék a startup-ok megfelelő üzleti keretrendszerrel történő, tömeges elindulását, ezzel erősítve a hazai kisvállalkozások további fejlődését és új munkahelyek teremtését.
Pozitív fejlemény, hogy Dr. Cséfalvay Zoltán, NGM államtitkár vezetésel szeptember elején elindult „Budapest HUB” néven egy szakmai munkacsoport, amelyet a startup piac véleményformáló szakemberei alkotnak. Az NGM felkérésével létrejött, 30-40 fős szakmai grémium célja, hogy megvizsgálja és feltárja a hazai startup piac szereplőinek igényeit.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
