30 százalék felett a görög hozamok, javult az olasz helyzet

Görögországban a helyzet változatlan

A mai görög kötvénykibocsátáson kiderült, hogy az egy héttel ezelőtti 28,169 százalék helyett most már 30,072 százalékos kamatra hajlandóak csak a pénzpiacok hitelezni a görög államnak. A görög gazdaság iránti, már most is minimális piaci bizalom tehát tovább romlik, annak ellenére, hogy Lukasz Papademosz új miniszterelnök többpárti kormányt alakított, és az eddig egymással viaskodó pártok vezetői sorra biztosították támogatásukról a Papademosz-kormány által vállalt takarékossági és reformintézkedéseket.

Az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján Olli Rehn bizottsági alelnök szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio utalt arra, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök mind a 17 euróövezeti ország együttműködésében megvalósítandó "stabilitási kötvénykibocsátásra" terjesztett elő elképzeléseket. Az euróval fizető országok pénzügyminiszteri ülésén kedden Brüsszelben vitatják meg, hogy Görögország megkaphatja-e a reformok fejében Athén által remélt újabb pénzügyi támogatási részletet. Várhatóan a döntés után néhány nappal a Nemzetközi Valutaalap is állást foglal a maga részéről, a rá eső összeget illetően. A pozitív döntés brüsszeli vélekedések szerint javíthatja a görög papírok kelendőségét.

Javuló olasz helyzet

Az olasz állampapírok érezhetően javultak az elmúlt napokban: a múlt pénteki 7,343 százalék után ma már csak 7,078 százalék volt a tíz éves lejáratú papírok kamata, a piacok tehát óvatos bizalmat szavaznak Mario Monti új, szakértői kormányának, az általa beígért reformintézkedéseknek. A La Stampa című olasz lap a hét végén azt állította ugyan, hogy az olasz hatóságok az IMF-hez fordultak 4-600 milliárd euró pénzügyi segítségért, ám ezt tagadták az érintettek, majd az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján Olli Rehn bizottsági alelnök szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio is azt mondta: semmi ilyesmiről nem esett szó Rehn és Monti pénteki római találkozóján.

Rezeg a léc az eminenseknél is

A belga állampapírok ma meglehetősen magasan, 5,847 százalékon voltak, ám vasárnapi bejelentés szerint Elio Di Rupo miniszterelnök-jelölt - másfél évi kormányválság után - napokon belül kormányt alakíthat, és ez esélyt ad arra, hogy Belgium végrehajtja azokat a kiigazításokat, amelyek révén jövőre 2,8 százalékra csökkenhet a deficit.

Az EU és az eurózóna fő gazdasági hajtóereje, Németország sokkal jobban áll a fent említett országoknál, de az egyre költségesebb eurómentő akciók a német állampapírok kelendőségét is kikezdték: az egy héttel korábbi 1,884 százalék helyett ezen a hétfőn már 2,322 százalékon állt a tíz éves német papírok kamata. Ez - bár alacsony szinten ugyan, de - egy hét alatt 23,2 százalékos kamatláb-emelkedést jelent.

Az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján Amadeu Altafaj Tardio hűvösen reagált azokra a felvetésekre, miszerint azoknak az országoknak, amelyeket az euróövezeten belül a hitelminősítők a legjobb, AAA kategóriában tartanak nyilván, közösen kellene kötvényeket kibocsátaniuk az eurózóna védelmében. Ebbe az "elitklubba" most Németország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Ausztria és Finnország tartozik.