Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A jegybank fedezett forrásnyújtási és jelzálogkötvény-vásárlási programja erősítheti a hitelezést, de az aktivitás élénküléséhez a keresleti oldal bővülése is szükséges. A jelzálogpiac intézményi szerkezeti liberalizálásának nem láthatók az előnyei, a társadalmi költség viszont a piac prudenciális biztonságának lazulása volna a PSZÁF értékelése szerint.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán bejelentette, hogy kiszélesíti a jegybanki eszköztárat. A döntés három fő elemet tartalmaz, egy kétéves lejáratú, a jegybanki alapkamathoz kötött változó kamatozású fedezett forrásnyújtást, a jegybanki eszköztár igénybevételéhez figyelembe vehető fedezeti értékpapírok (jegybankképes értékpapírok) körének kiszélesítését és egy jelzálogkötvény vásárlási programot – írja a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) közleménye.

Segíthet, de mindent meg nem old

Az intézkedések részletei még nem ismertek, így azoknak csak a koncepciója értékelhető. A jegybank közleménye és Simor Andrásnak, az MNB elnökének nyilatkozata széles körűen bemutatja az új eszközök bevezetésének indokait és korlátait. Ezek is jelzik, az eszközök egy része a hitelezési képesség erősödését eredményezheti akkor, ha a hitelkereslet növekedésnek indul. Vagyis a fedezett forrásnyújtás és a jelzálogkötvény vásárlási program is felkészülésként értékelhető a majdani gazdasági élénkülés finanszírozási oldalról történő támogatására. A hitelezési aktivitás csak akkor bővül, ha a hitelezési hajlandóság, a hitelezési képesség és a hitelkereslet egyaránt növekedésnek indul.

Ahogy azt a jegybank elnöke is kiemelte, a likviditás csak egyik eleme a hitelezési képességnek, miközben a keletkező veszteségek a szektor szavatoló tőkéjét terhelik, és így korlátozzák a bankok hitelezési kapacitásait. Ezért a PSZÁF egyetért azzal, hogy a lépés segítheti a jövőbeni finanszírozást. Önmagában azonban nem tudja megoldani a hitelezési aktivitás visszaesésének problémáját. Fontos az a jegybanki törekvés is, amely a bankrendszer forrásainak lejárati szerkezetét a hosszabb lejáratú források irányába igyekszik eltolni. Egyes bankoknál ugyanis viszonylag jelentős a rövidebb források súlya, miközben a portfóliók jelentős része közép vagy hosszú lejáratú hitelekből áll.

Mindkét fél beszélt mindkét oldalról

Az MNB egyértelműen hitelkínálati korláttal magyarázza a hitelezési aktivitás csökkenését, a PSZÁF azonban a legutóbbi kockázati jelentésében a két oldal – hitelkínálat és hitelkereslet – szerepét közel azonosan ítéli meg – írja a felügyelet. (Az MNB eredeti közleménye szerint viszont „a bankszektor visszafogott hitelnyújtási aktivitása mögött kisebb részben a hitelezési képesség korlátossága, nagyobb részben a hitelezési hajlandóság visszafogottsága áll” – a szerk.)

A PSZÁF a rendelkezésre álló információk, a helyszíni vizsgálatok és prudenciális beszélgetések tapasztalatai alapján úgy látja: a hitelkereslet és a hitelkínálat körülbelül azonos mértékben felelős a finanszírozás jelenlegi visszaeséséért – állítja a szervezet közleménye.

A 2008-as válság kitörését követően a hazai (és a nemzetközi) bankrendszer hitelezési hajlandósága kétségtelenül jelentősen csökkent, ami a nem teljesítővé vált portfoliók folyamatosan növekvő arányát tekintve érthető, és prudenciális szempontból megfelelően óvatos magatartás volt. A 2010-ben megindult, és 2011. I. negyedévéig tartó, valamelyest gyorsuló gazdasági növekedés mellett ez a banki magatartás a vállalati szektor egy részénél, ahol nem állnak rendelkezésére egyéb finanszírozási források – külföldön felvett vagy tulajdonosi hitel, tőkepiaci forrásbevonás, kockázati tőkealap bevonása, uniós vagy más szupranacionális szervezetektől származó források, stb. – finanszírozási korlátot okozott.

Minden a gazdasági aktivitás csökkenésére utal?

A jelenlegi helyzetben azonban, amikor minden mutató, többek között a jegybank gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzése, a vállalati betétek gyorsan növekvő állománya, a vállalati beruházásokra vagy a munkahelyek számára vonatkozó vállalati várakozások, beszerzési menedzser index, készletállomány, rendelésállomány, stb. a gazdasági aktivitás csökkenését vagy csökkenő ütemű növekedését vetíti előre, a hitelkereslet hatása ugyanolyan szerepet játszik a hitelezési aktivitás visszaesésében, mint a hitelkínálat visszafogása.

A vállalati szektor egy része, elsősorban a kis- és mikrovállalkozások, s egyes projektek (szálloda, iroda, stb.) esetében így jelentős a finanszírozási korlát, miközben a szektor többi része nem igényel további finanszírozást, vagy hozzájut ahhoz hazai banki vagy egyéb forrásból. A PSZÁF egyetért ugyanakkor azzal a jegybanki értékeléssel, hogy a hitelkínálati oldal mind a hitelezési képesség, mind a hitelezési hajlandóság tekintetében gyengült az utóbbi egy évben.

Egykoron, 2010-ben már volt ilyen

A jegybankképes értékpapírok körének szélesítésére vonatkozó részletes tervek még nem ismertek. Ahogy a jegybank elnöke is utalt rá, itt jelentős mértékben azért vált szükségessé a felülvizsgálat, mert a magyar szuverén adósság leminősítése miatt a jegybankképes értékpapírok köréből a jegybank jelenlegi fedezet befogadási szabályai szerint számos olyan fedezet kikerülne, amelyeket ma a hitelintézetek használhatnak a jegybanki források igénybevételéhez – állítja a PSZÁF közleménye. Azt, hogy ténylegesen mennyire szélesíti ki az intézkedés a befogadható fedezetek körét, csak a részletek ismeretében ítélhető majd meg.

A jelzálogkötvény-vásárlási programot 2010-ben már alkalmazta a jegybank, és a bankok a rendelkezésre álló kereteket kihasználták. Miközben azonban 2010-ben a MNB is úgy értékelte, hogy a jelzáloghitelezés intézményrendszerének átalakítása nem időszerű, ma ezzel szemben liberalizálni kívánja a hazai jelzálogpiacot, és ebben külföldi tapasztalatokra is hivatkozik.

A piac liberalizálása az adott piacon jellemző árakat általában kedvezően csökkenti. A liberalizálás társadalmi költségei azonban gyakran vitatottak. Ilyen költség a jelzáloghitel prudenciális szempontból vett biztonsága, amely ma itthon nagyon erős. A jelzáloglevelek mögött álló eszközök jelenleg egyértelműen, intézményileg a jelzálogbankokban elkülönítve találhatók, azokra szigorú értékelési és felügyelési előírások vonatkoznak.

Tűzfalat kell húzni a kockázatok elhatárolásához

Ennek biztosítása egy olyan bankban, amely más típusú finanszírozási tevékenységet (például vállalati vagy projektfinanszírozást) is végez, csak úgy lehetséges, ha a befektetési szolgáltatásokhoz hasonló „tűzfallal” határolják el, ahogy az egyébként például Németországban is történt. Ezzel biztosítható az, hogy a jelzáloghitel-portfólió ne legyen kitéve az egyéb tevékenységekből fakadó kockázatoknak.

Ekkor azonban az elkülönült jelzálog-hitelintézet és az univerzális bankon belül elkülönített jelzáloghitelezés költségei között már nincs lényeges különbség, mivel a költségek többsége a tevékenységhez, és nem annak intézményi formájához kötődik. A jelzáloglevél-kibocsátás és a kapcsolódó előírások teljesítésének költsége magas, ezért erős méretgazdaságossági korlát is érvényesül. A német piacon például jellemzőek a nagy összegű, jumbo kibocsátások, vagyis ez az eszköz a kisebb és közepes bankok számára nem jelent alternatívát – állatja a felügyelet közleménye.

Mi lesz bankcsőd esetén?

A jelzálogbefektetők – és ezzel a jelzáloglevél kibocsátások sikere – szempontjából kritikus, hogy egy esetleges bankcsőd esetén mi történik a befektetésükkel. A mai magyar szabályozás a nemzetközi gyakorlattal összhangban fedezeti biztost rendel a jelzálogbankba bankcsőd esetén, aki a jelzálogleveleket és a fedezetül szolgáló ingatlanokat a jelzáloglevelek lejáratáig kezeli, ezzel védve a befektetők, köztük a kisbefektetők érdekeit. Ezzel egyenértékű jogi megoldás kialakítása egy univerzális bank esetében nem lehetséges. Egy, a mainál kevésbé erős megoldás is a csődjogi szabályozás jelentős átalakítását igényelné.

Ma nem láthatók annak előnyei, hogy a jelzáloghitelezés intézményi szerkezete átalakuljon, a jegybank tervei azonban részleteiben nem ismertek. Ugyanakkor ma fontos szempont az intézményi és szabályozási környezet stabilizálása, a további változások szükséges minimumra csökkentése annak érdekében, hogy a szektorban az üzleti aktivitás tervezhető legyen, a bizalom helyreálljon, és a bankszektor azt tegye, ami a feladata: finanszírozza a reálgazdaságot – fejezi be a közlemény.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 12970 12805 13000 +0,27% 12950 12970 811 880 625 Ft 2021-04-15 10:07:17
MOL 2052 2032 2070 +0,29% 2052 2054 552 815 502 Ft 2021-04-15 10:08:16
MTELEKOM 419 417 420 -0,24% 418 418 41 151 841 Ft 2021-04-15 10:03:39
RICHTER 8520 8435 8645 -1,16% 8510 8520 412 913 685 Ft 2021-04-15 10:08:06
OPUS 251 251 251 -0,79% 250 251 5 543 712 Ft 2021-04-15 10:02:16
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Melyik állampapír vásárlása éri meg jobban? Lesz-e hat százalék felett a PMÁP kamata?
Eidenpenz József | 2021. április 13. 18:26
Állampapír vásárlásakor a MÁP Pluszt, az inflációkövető PMÁP-ot vagy az eurós PEMÁP-ot érdemes választani? Kemény dió, mivel az infláció alakulásában és a forintárfolyam jövőjében is sok a kérdőjel. Kiszámoltuk, hogy különböző forgatókönyvek esetén melyik papír lesz kedvezőbb. Az is lehet, hogy a kötvények kombinálása a legjobb megoldás.
Állampapír / Kötvény Díjazták a magyar szamurájkötvényt
MTI | 2021. április 10. 13:53
Újabb elismerést kapott a magyar adósságkezelés: a Capital Eye portál különdíjban részesítette a magyar állam tavalyi sikeres zöld szamuráj-kötvény kibocsátását - közölte a pénzügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Állampapír / Kötvény Habzsolja a vállalati kötvényeket az MNB - vajon kiktől vesz megint?
Mester Nándor | 2021. március 27. 05:38
Megint újabb vállalati kötvények kerülhetnek az MNB-hez az általa indított Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében. Az egyik legnagyobb hazai építőipari és ingatlanfejlesztő cégcsoport, a KÉSZ ugyanis bejelentette, hogy májusban 20 milliárd forint értékben szeretne kötvényeket kibocsátani, ennek egy részét az MNB fogja megvásárolni. Előzőleg több jelentősebb ingatlanos és építőipari cég, valamint nagy vagyonkezelő vállalat is hasonló módon jutott friss forráshoz, azok egy részét felvásárlásra és kapacitás bővítésre fordították.   
Állampapír / Kötvény Csavart egyet a Növekedési Kötvényprogramon az MNB
Privátbankár.hu | 2021. március 9. 17:58
Hamarosan közvállalatok kötvényeit is elkezdik vásárolni, szigorúan a másodpiacon - a többi vállalat esetében pedig az eddigiekkel ellentétben akár egy adott kötvénysorozat 50 százalékánál nagyobb állományt is megvásárolhtnak.
Állampapír / Kötvény Államkötvény-vásárláson gondolkodsz? Holnaptól változások jönnek
Eidenpenz József | 2021. január 18. 19:05
Miután tavaly az éves átlagos infláció kissé csökkent, az állam most új ötéves inflációkövető kötvényeket hoz forgalomba, amelyeknek a kamatprémiuma ma is alacsonyabb. Így a két hatás nyomán 4,8-ról 4,55 százalékra csökken a Prémium Magyar Állampapírral elérhető kamat. A kötvények futamideje viszonylag hosszú, öt és fél év.
Állampapír / Kötvény Árnyoldala és pozitívuma is van az újabb devizakötvényeknek
Király Béla | 2020. november 15. 05:13
A korábbi kommunikációnak némileg ellentmond a csütörtökön bejelentett nagyobb összegű devizakötvény kibocsátás, de sok szempontból jónak tűnik az ÁKK lépése.
Állampapír / Kötvény Hatalmas mérföldkőnél a szuperállampapír
MTI | 2020. november 3. 12:13
Átlépte keddre az 5000 milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszban (MÁP+) lévő megtakarítások értéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy, a hivatalos Facebook oldalán kedden közzétett videóban.
Állampapír / Kötvény Azt hittük, a MÁP Plusz lesz a legjobb állampapír. Mekkorát tévedtünk!
Eidenpenz József | 2020. október 28. 05:07
A híres MÁP Plusz államkötvények hozamánál több mint kétszer magasabbat is el lehetett érni, ha valaki ehelyett eurós kötvénybe fektette a pénzét, méghozzá hasonlóan alacsony kockázat mellett. Hála persze annak, hogy a forint az utóbbi másfél évben rohamosan leértékelődött. Ez megtaníthatja a befektetőket arra, hogy még az állampapíroknál sem érdemes mindig mindent egy lapra feltenni.
Állampapír / Kötvény Szamurájkötvények kibocsátásra készülődik a magyar állam
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 28. 10:11
Már zajlanak az előkészületek, néhány napon belül megtörténhet a tranzakció.
Állampapír / Kötvény Csak félig tért vissza az államkötvény-vásárlási kedv a karantén után
Eidenpenz József | 2020. június 8. 06:07
Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.
hírlevél
depositphotos