2025-ben 1700 milliárd forint kamatkifizetésre kerül sor a lakossági állampapírok után. Ezek a kamatkifizetések a kincstári vagy a banki, befektetői értékpapírszámlán maradnak szabad pénzegyenleg formájában, amiről rendelkezhet a tulajdonos, hogy kiutalják a bankszámlájára, vagy tetszőleges új állampapírokat vehet belőle. A money.hu szakértői megvizsgálták, hogyan minimalizálhatjuk a nagy pénzösszegek mozgatásával járó tranzakciós díjakat.
A kincstári vagy banki befektetői számlára kifizetett kamatokat automatikusan nem fektetik be helyettünk, tehát ha nem kezdünk vele semmit, akkor ez az összeg a számlánkon áll.
A kamatból vagy újabb állampapírokat veszünk, vagy átutaljuk egy másik befektetési szolgáltatóhoz, ahol értékpapírokat vehetünk rajta, vagy átutaljuk a saját bankszámlánkra, hogy a kamatösszeget felhasználhassuk, például lakásvásárlásra vagy felújításra.
Hogyan spóroljunk a díjakon
A befektetési szolgáltató nem természetes személy, ezért a művelet bár díjmentes, de 0,45 százalék (maximum 20.000 forint) tranzakciós illetéket kell fizetni rá. Ezzel szemben a kiutalás természetes személy ügyfélszámlájáról természetes személy fizetési számlájára nemcsak díjmentes, de a tranzakciós illeték is 0 százalék. Vagyis a bankszámlánkra utalás nem kerül pénzbe.
Fotó: Tengr.ai
Onnantól kezdve viszont, hogy a kamatösszeg a bankszámlánkra került, az utalásainkra banki díjat és illetéket is fizetni kell.
Innentől nem mindegy, hogyan intézzük az utalást, mivel 2025-ben nőtt a tranzakciós illeték mértéke. Utalásonként 0,45 százalék tranzakciós illetéket kell fizetni, maximum 20 ezer forintot, amit egy 4,5 millió forintos tranzakciónál érünk el, ennél nagyobb értékű utalás esetén már nem nő tovább az illeték. A bankszámlastop miatt a bankok tavaly a meglévő csomagoknál nem emelhettek díjat, és 2024-ben csak a korábban érvényben lévő 0,3 százalékos illetéket terhelhették az ügyfélre. 2025. január 1-től ez a korlátozás azonban megszűnt.
Az új mértékkel egyidőben a lakossági ügyfeleknél az illetékmentes átutalási összeghatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett, vagyis csak efölött illetékköteles a tranzakció.
Két lehetőségünk van, ha az 50 ezer forintos határ felett sem szeretnénk tranzakciós díjat fizetni:
- Nem illetékköteles művelet a fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalás, ha a fizető fél számlatulajdonos természetes személy. A limit tranzakciónként 20 millió forint. 2024. április 1-től minden hazai banknál elérhető a fizetési kérelmek fogadása, és küldeni is szinte mindegyik banktól lehet kérelmet.
- Ha egy qvik-kérelem jóváhagyásával azonnali utalást indítunk, akkor szintén mentesülünk az augusztusban megemelt tranzakciós illeték alól. A qvik használata minden lakossági ügyfél számára törvényileg ingyenes.
„Ezek a szolgáltatások egy nagyobb összegű átutalásnál akár 20 ezer forintot is megspórolhatnak nekünk. Az viszont fontos, hogy használatukkal a tranzakció mentesül az illeték alól, de a bank által meghatározott utalási díjakat minden esetben meg kell fizetni.
A banki átutalásnál az 1 millió forint feletti összegek már nagy összegnek számítanak, és ha nem is utalunk gyakran ilyen összegben, az utalási díjak mindenképp fontos költségei egy bankszámlának.
Van olyan bank, amelyik teljesen átvállalja az illetéket is utalásnál egyes számlacsomagok esetében, van, amelyik havonta egy darab díjmentes 1 millió forintos utalást biztosít, és olyanra is van példa, hogy havi előfizetési díjért cserébe adja bizonyos összeghatárig a díjmentes utalások lehetőségét a pénzintézet. Nagyon fontos tehát, hogy bankolási szokásainkhoz illeszkedő számlacsomagot válasszunk, hiszen a bankok is a leggyakoribb tranzakciók alapján áraznak, és nagyon nem mindegy, hogy egy számla a készpénzfelvételt előnyben részesítőknek való, vagy azoknak, akik többnyire utalással intézik a pénzügyeiket” – mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.
A nemzetgazdasági miniszter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a kormány átadta a 2026-os költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak.
