Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgató helyettese a Magyar Hírlapnak adott interjúban elmondta, hogy további adósságráta-csökkenés várható. Kiemelte, hogy a 2010. végi 81,5 százalékos szintről már 2011-ben 80,6 százalékra mérséklődött az államadósság GDP-hez mért aránya, mivel az adósság növekedési üteme kisebb mértékű volt, mint a GDP emelkedéséé. Történt mindez annak ellenére, hogy a forint jelentősen gyengült az euróval szemben.
Az ÁKK vezérigazgató helyettese kiemelte, hogy 2012 első negyedévében tovább folytatódott a csökkenő tendencia, melyben kiemelt szerepe volt, hogy a központi kormányzati adósság abszolút összege 129 milliárd forinttal csökkent, valamint a forint jelentős erősödésének a hatására az államadósság deviza részének forintban kifejezett értéke 521 milliárd forinttal csökkent.
A központi kormányzati adósság további, 334 milliárd forintos mérséklődése következett be 2012. június végére, mivel a nettó kibocsátás kismértékű növekedése mellett még tovább erősödött a forint az euróval szemben. Az elmúlt év végéhez képest most már 749 milliárd forint árfolyamnyereség keletkezett a devizaadósságon.
Borbély László András elmondta, hogy az Eurostat adatai szerint 2012 első negyedévében mindössze 6 tagország volt, ahol csökkent az adósságráta. Véleménye szerint közülük Görögországot nyugodtan kiemelhetjük, hiszen itt a részleges adósságelengedés volt a mérséklődés oka. A fennmaradó öt ország közül Magyarországon volt a legjelentősebb az adósságráta-csökkenés.
GDP-arányos államadósság 2012 első negyedévében (%)
A vezérigazgató-helyettes kitért arra is, hogy az adósságkezelő januárban programot hirdetett a lakosság állampapír-vásárlásainak növelése érdekében, melynek eredményeként júliusig több mint ötven százalékkal emelkedett az elsősorban a kisbefektetők vásárlási igényeihez igazított úgynevezett lakossági állampapírok mennyisége.
Borbély László András elmondta, hogy jelenleg a teljes állampapír-állomány 40 százaléka van külföldiek kezében. Hozzátette, hogy ez ugyanakkor nem okoz problémát, mivel a jelenlegi befektetői kör egyértelműen a fejlődő piacokba fektet, akiknél az ország megítélésében esetleg bekövetkező kisebb-nagyobb változások nem váltanak ki pánikreakciót.
Harminc napos veszélyhelyzetet is hirdettek, folyamatosan mérik a folyó sótartalmát. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
